A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 18. § (1) bekezdése szerint, amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét
a) csökkenti, feltéve, hogy
aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna;
ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya;
ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; és
ad) rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során;
b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellen-érték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet [a továbbiakban: 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet] 1. § (1) bekezdése alapján az adózót az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli, amennyiben az adózónak a kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása vagy a Tao tv. 18. § (6) és (7) bekezdései szerinti ügylet alapján az adóévben teljesítés történt. A 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdés e) pontja mentesíti az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól a kapcsolt vállalkozások azon ügyleteit, amelyek esetében a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron a 100 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az e rendelet szerint össze-vonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni.
A Tao tv. 18. § (1) bekezdése a transzferár-korrekciók alkalmazását a kapcsolt vállalkozások vonatkozásában írja elő. A független felek közötti szerződésekben alkalmazott ellenérték definíciószerűen maga a szokásos piaci ár, tehát, ha az ügylet teljesítésének idején az adózó és a szerződéses partnere(i) már független feleknek minősülnek, akkor nincs szükség a szokásos piaci ár vizsgálatára, következésképpen sem az adóalap-korrekciók alkalmazására, sem a transzferár-dokumentáció készítésére.
Ha abban az időszakban, amelyben a felek kapcsolt vállalkozásnak minősültek, a közöttük végbement teljesítések értéke nem érte el a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott összeghatárt, akkor nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni, illetve nem kell adatszolgáltatást teljesíteni az adott ügyletre vonatkozóan (függetlenül attól, hogy esetleg a teljesítések teljes adóévi értéke az értékhatárt meghaladná). (2024. december 15.)
Hivatkozott jogszabályhelyek:
– Tao tv. 18. § (1) bekezdés
– 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdés e) pont
A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2025/3-as számában jelent meg.