Iskolázottság Magyarországon: kettes alá

• 2014 és 2023 között romlott a fiatalok iskolázottsága Magyarországon. Az uniós országokhoz és célkitűzésekhez képest is romlott a fiatalok körében a korai iskolaelhagyók, a legalább középfokú végzettséggel és a diplomával rendelkezők aránya.
• 2014-ben Magyarországnál még hét tagállam teljesített rosszabbul a korai iskolaelhagyók arányát tekintve, 2023-ra azonban ez a szám háromra redukálódott. Ráadásul az unióban mindenhol javultak az értékek, nálunk viszont romlottak.
• Óriásiak a régión belüli különbségek, Békés megyében 2023-ra 130 százalékkal emelkedett az iskolaelhagyók száma.
• 2014-ben még kilenc uniós tagállamban volt kisebb a felsőfokú végzettségűek aránya, mint Magyarországon. 2023-ra már csak egyetlen országban, Romániában volt.

A magyar oktatási rendszerre nézve lesújtó tanulmány jelent a magyar fiatalok iskolai végzettségéről és a korai iskolaelhagyók számáról a TÁRKI által kiadott 2024-es Társadalmi Riportban. A Varga Júlia által készített A fiatalok iskolai végzettségének változása Magyarországon és az Európai Unióban című tanulmány az Európai Unió célkitűzéseihez és más uniós országokhoz viszonyítva mutatja be a 2014 és 2023 közötti változásokat.

Mivel az oktatás társadalmi és gazdasági szempontból is nagyon fontos, az Európai Bizottság 2020-ban célkitűzéseket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy csökkenteni kell az iskolaelhagyók arányát és növelni a felsőfokú végzettségűekét. Számszerű célkitűzést a bizottság először 2010-ben az Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című dokumentumban fogalmazott meg, melyben 2020-ig teljesítendő célok szerepeltek. Majd 2021-ben ismét elfogadtak egy stratégiát, Fenntartható Európa 2030-ra címmel, amely 2030-ig jelölt ki számszerű oktatásra vonatkozó célokat a tagállamok számára.

A cél az volt, hogy 2020-ig a tagállamok 10 százalékra csökkentsék a korai iskolaelhagyók arányát, a felsőfokú végzettségű fiatalok (25-34 évesek) arányát pedig 40 százalékra növeljék. 2030-ig az iskolaelhagyók aránya 9 százalék alá kell, hogy csökkenjen, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiataloké 45 százalékra emelkedjen.

Lássuk, ez Magyarország esetében hogyan sikerült eddig. SPOILER: nem jól.

Mindenhol csökkent, nálunk nőtt az iskolaelhagyók száma

Mielőtt megnéznénk a számokat, érdemes tisztázni, hogy pontosan kik is számítanak korai iskolaelhagyónak, és miért baj, ha valaki azzá válik. Azokat a 18 és 24 éves fiatalokat nevezzük korai iskolaelhagyóknak, akiknek csak általános iskolai, vagy annál alacsonyabb végzettségük van, és nem vesznek részt semmilyen képzésben.

Empirikus tapasztalatok szerint a korai iskolaelhagyók jelenlegi és jövőbeli munkaerőpiaci esélyei nagyon kedvezőtlenek, ők vannak a leginkább kitéve annak a veszélynek, hogy nem találnak állást, és a későbbi képzési lehetőségeket is csak nagyon korlátozottan tudják kihasználni, ezért az alkalmazkodóképességük is igen gyenge.

2014-ben még a korai iskolaelhagyók arány alig volt nagyobb Magyarországon, mint az EU-s átlag: Magyarországon 11,1 százalék, az EU-s átlag pedig 11,4 százalék volt. Innen tehát már nem lett volna nagyon nehéz elérni a kitűzött uniós célt, ami 2020-ig 10 százalék lett volna. Ez azonban finoman szólva nem sikerült, sőt, brutális módon nőtt az iskolaelhagyók száma.

Magyarországon 2014 és 2016 között már nagyjából 1 százalékponttal 11,4 százalékról 12,5 százalékra emelkedett a korai iskolaelhagyók aránya, majd kisebb hullámzással ezen a szinten is maradt 2022-ig. Eközben az EU országok átlaglában viszont folyamatos csökkenés volt megfigyelhető, így már 2019-re elérték a kijelölt 10 százalékos célt.

2023-ban Magyarországon jött egy kis csökkenés, de az ekkor mért arány így is 0,2 százalékkal nagyobb volt a 2014-es adatnál, és 1,6 százalékponttal meghaladta a 2020-ra kijelölt 10 százalékos uniós célt.

Ha a nemek arányát megnézzük, elmondható, hogy a férfiak körében mindig is magasabb volt az iskolaelhagyók száma. Annak ellenére, hogy az EU-ban csökkent 2014 és 2023 között a korai iskolaelhagyók aránya a férfiak között, továbbra is a kitűzött cél fölött maradt. A nőknél viszont nagyot javult az arány, 2023-ra már jóval kisebb volt, mint a kitűzött 2030-as célkitűzés, vagyis 9 százalék alá is bekúszott, egészen pontosan 7,7 százalékon állt meg.

Magyarország már kevésbé vidám képet mutat. A férfiaknál 12-13 százalék között stagnált az arány, tehát 2023-ig mindvégig messze a célkitűzés felett maradt, és a nők esetében sem érte el az EU-s célkitűzést. 2014 és 2017 között a nők körében csaknem 3 százalékponttal nőtt a korai iskolaelhagyók száma, majd 2019-ig tartó csökkenő szakaszt követően arányuk ismét nőni kezdett 2022-ig. 2023-ban a magyar nők csaknem 3 százalékponttal maradtak el az EU-s átlagtól.

Ha pedig megnézzük, hogy a többi EU-s tagállamhoz viszonyítva mit is jelentenek ezek az adatok, még elkeserítőbb a kép.

Eszerint 2023-ra már 15 uniós ország elérte a 2030-ra kitűzött 9 százalékos célt, közéjük tartozik például Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Csehország is.

A skála másik végén Románia, Spanyolország, Németország és Magyarország található, ahol az arány nem csak a 2030-as, de a 2020-as célkitűzéstől is elmaradt. Míg 2014-ben még hét tagállam teljesített rosszabbul, mint Magyarország, 2020-ban már csak három ország.

Azonban még ez a három ország se ad okot az örömre, ugyanis ebből kettőnél, Spanyolországnál és Romániánál, 2014-ben nagyon magas volt a korai iskolaelhagyók aránya, tehát nagyon mélyről indultak, de 2023-ig komoly javulást értek el.

Egyetlen olyan ország volt Magyarország mellett, ahol romlott a mutató értéke, ez pedig némiképp meglepően Németország. Itt ugyan 2014-ben még kisebb (9,5 százalék) volt a korai iskolaelhagyók aránya, mint a 2020-ra kijelölt uniós célérték, és az érték 2020-ig mindvégig a 10 százalékos érték körül maradt, azonban 2021-ben csaknem 13 százalékra emelkedett. Hogy mi áll emögött? A bevándorlás. A migráció hatására ugyanis megnőtt a bevándorló hátterű fiatalok aránya Németországban, akik között nagyon sok a korai iskolaelhagyó.

Magyarországon viszont nyilvánvalóan nem volt ilyen külső oka a korai iskolaelhagyásnak. A tanulmány szerzője szerint nálunk a negatív változást belső okok idézték elő, úgy mint: oktatáspolitikai változások, az iskolarendszer kudarcai, a tanulók összetételének változása, esetleg a fiatalok szelektív, az iskolázottakat nagyobb arányban érintő kivándorlása.

Óriásiak a régiókon belüli különbségek

Egy picit jobb a helyzet a középfokú iskolai végzettségek tekintetében. A legalább középfokú végzettségűek körében 2014-ben még egyáltalán nem volt rossz a helyzet, sőt, 3 százalékkal meghaladtuk az EU-s átlagot. A 20 és 24 éves fiatalok körében ugyanis Magyarországon 85,3 százalék volt a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, míg EU-ban 81,9 százalék volt az átlag.

Csakhogy míg az EU-ban a középfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya 2014 óta egyenletesen nőtt, addig Magyarország 2014 és 2016 között csökkent az arányuk, 2019-ig 87 százalékra nőtt, aztán megint csökkenni kezdett, és 2022-ig jelentősen, 83,7 százalékra esett az arányuk.

A többi EU-s országhoz képest ez így néz ki:

A tanulmány vizsgálta, hogy milyen a korai iskolaelhagyók és a legalább középfokú végzettséggel rendelkező adatok területi, regionális eloszlása.

Magyarország megyei összehasonlítása szerint kiugróan nagyok az országon belüli különbségek. Miközben 2023-ig a középfokú végzettségűek aránya a 20-24 évesek körében már Budapesten és négy megyében elérte a 2030-ig kitűzött uniós 90 százalékos célt (Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Zala), addig Nógrád megyében csak 72 százalékos volt ez az arány. A középfokú végzettségűek aránya 11 megyében csökkent 2014 és 2023 között, öt megyében nőtt (Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Komárom-Esztergom, Tolna, Zala), három megyében pedig nagyjából változatlan maradt (Baranya, Csongrád-Csabád, Győr-Moson-Sopron).

A tanulmány szerzője szerint ez a csökkenés nem egyszerűen azzal függött össze, hogy mekkora volt az adott megyében a hátrányos helyzetű tanulók aránya vagy, hogy mekkora volt a középfokú végzettségű fiatalok arányának kiinduló, 2014-ben megfigyelhető szintje. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például mindvégig nagyobb volt a hátrányos helyzetű tanulók aránya, mint Nógrád megyében, ennek ellenére, hogy a két megyében 2014-ben közel egyenlő volt a legalább középfokú végzettségű fiatalok aránya (78 százalék), mégis 2023-ra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az arány mindössze 1,7 százalékkal csökkent, míg Nógrád megyében 8 százalékkal.

Ha a régiós bontást megvizsgáljuk a korai iskolaelhagyókra nézve is, akkor azt láthatjuk, hogy arányuk 12 megyében nőtt, 8 megyében pedig csökkent.

Extrém növekedést produkált Békés megye, ahol 132 százalékkal nőtt az iskolaelhagyók aránya 2014-hez képest. Ugyanis akkor még csak a 18-24 éves fiatalok 7,5 százaléka volt iskolaelhagyó, 2023-ra azonban már 17,4 százalékuk.

Szintén kétszámjegyű növekedést lehetett még megfigyelni Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Veszprém megyében és Budapesten is. 2023-ban hat megyében volt kisebb a
korai iskolaelhagyók aránya, mint az uniós célérték, míg ugyanebben az évben
Nógrád megyében 25,5 százalék volt az arány.

A tanulmány szerzője szerint az a tény, hogy a megyék egy jelentős részében a 2020-ra előirányzott 10 százalékos uniós célértéket meghaladó volt a korai iskolaelhagyók aránya 2023-ban, azt is előrevetíti, hogy a következő években tovább fog romlani a legalább középfokú végzettségű fiatalok aránya is.

A tanulmány szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentése Magyarországon növelte a nem tanuló fiatalok arányát, elsősorban a 16-18 éves korosztály körében.

A táblázat az oktatásban résztvevők arányát mutatja a 15-19 és 20-29 évese körében. 2014 és 2022 között az EU átlagát tekintve mindkét
korcsoportban növekedett az oktatásban résztvevők aránya. Magyarországon
mindkét korcsoportban csökkent az arány, a 15–19 évesek között 2,5 százalékkal,
a 20–29 évesek között több mint 10 százalékkal.

A tanulmány szerzője szerint 2012 után számok oktatási reform lehetett hatással a korai iskolaelhagyásra, például a már említett tankötelezettségi korhatár csökkentése, a közoktatás irányításának, fenntartásának központosítása, vagy a szakképzési reformok. Azt azonban, hogy pontosan melyik milyen mértékben járult hozzá a romláshoz, nem lehet megmondani.

A tanulmány szerint azonban:

„Bármekkora is volt a különböző oktatási reformok és egyéb tényezők hozzájárulása a korai iskolaelhagyók arányának növekedéséhez, és a legalább középfokú végzettségűek arányának csökkenéséhez, az eredmény az lett, hogy a
szakpolitika nem tudta megállítani sem a középfokú végzettségű fiatalok arányának csökkenését, sem a korai iskolaelhagyók arányának növekedését, vagy
nem is törekedett erre.”

Egyedül Romániában kisebb a diplomások aránya

Röviden vessünk egy pillantást arra, hogy hogyan alakult a diplomások aránya az említett korcsoportban.

A 27 EU-ország átlagában 2014 és 2023 között nagyjából egyenletesen növekedett a diplomás fiatalok aránya, a vizsgált időszakban 36 százalékról 43 százalékra nőtt, 2020-ra pedig elérte az erre az időpontra kijelölt 40 százalékos uniós célértéket. Magyarországon, ezzel szemben 2015 után a diplomás fiatalok aránya az induló 32 százalékról 30 százalék körülire értékre csökkent, és ezen a szinten maradt 2021-ig. 2021-ben nagyobb növekedést látunk (33 százalék), ami csak annak köszönhető, hogy ekkor a covid járvány miatt a kormány nyelvvizsga amnesztiát hirdetett, így sokan hozzájutottak a beragadt diplomájukhoz. 2022-ben ismét csökkenni kezdett a diplomások aránya (32 százalék), a korábbi éveknél magasabb szinten maradt.

Végül, 2023-ra ismét csökkeni kezdett az arány, ekkor viszont már 30 százalék alá került, vagyis a 2030-ra kitűzött 45 százalékos uniós célértéktől 16 százalékkal maradt el.

Országszerinti összehasonlításban ez így néz ki:

Eszerint 2014-ben még kilenc uniós tagállamban volt kisebb a felsőfokú végzettségűek aránya, mint Magyarországon. 2023-ra már csak egyetlen országban, Romániában volt. Az elmúlt 10 évben, valamennyi tagállamban növekedett a
diplomás fiatalok aránya, Románia és Magyarország kivételével, ahol csökkent.

A diplomások aránya nem meglepő módon Budapesten a legmagasabb, 62,3 százalék, régiós bontásban azonban óriásiak a különbségek. Észak-Magyarország például a négy legrosszabbul teljesítő európai régió között volt 18,2 százalékos aránnyal, de Észak-Alföld (22,6 százalék) és Nyugat-Dunántúl (22,9 százalék) is bekerült a 17 legrosszabb uniós régió közé.

A tanulmány szerint a felsőfokú végzettségű fiatalok arányának csökkenésében bizonyosan szerepet játszott a fiatal diplomások kivándorlása is, de
meghatározó szerepe a felsőoktatást érintő oktatáspolitikai döntéseknek volt.

Civilek próbálják befoltozni az oktatási rendszert

A magyar kamaszok mentális, érzelmi állapotával foglalkoztunk ebbe a cikkben, ahol az derült ki, hogy a magyar oktatási rendszer nincs felkészülve arra, hogy a gyerekek szoronganak, traumáik vannak, amik miatt nem tudnak tanulni, ami több esetben előbb-utóbb jegyromláshoz, bukdácsoláshoz, szélsőséges esetben iskolaelhagyáshoz vezet.

A 444-en bemutattunk két olyan iskolai civil programot is, ami többek között azt a célt szolgálja, hogy a kamaszok ne váljanak korai iskolaelhagyóvá. Az egyik ezek közül az Arany Iránytű program volt, amelynek kitalálóival Glashütter Melindával és Bognár Romannal egy podcast keretében beszélgettünk. A program évekig nagy sikerrel futott egy dunaújvárosi középiskolában, ahol a 9. osztályosokat mintegy kiemelve az oktatásból tantárgyak helyett önismeretre, empátiára, felelősségtudatra, önállóságra és motivációra "oktatták" egy tanéven keresztül. A program célja, hogy feltárja a kamaszok elakadásait, megküzdési stratégiákat tanítsanak nekik, növeljék az önbizalmukat, hogy az év végére ismét motiváltá váljanak a tanulásban, és megakadályozza az iskolaelhagyást.

Egy másik cikkünkben bemutattuk a Pressley Ridge Alapítvány munkáját, akik 20 éve foglalkoznak iskolákban zavaró viselkedésű gyerekekkel, amihez először a tanárok poroszos szemléletét kellett megváltoztatni. Az Amerikából hozott modell legfőbb alapelve, hogy a gyerekek nem azért rosszak az iskolában, mert rosszak akarnak lenni, hanem mert másképp nem tudják kifejezni, hogy valamire szükségük van, valami traumát cipelnek.

A programot befogadó iskolákban a gyerekek egy nagyon izgalmas pontrendszer segítségével tanulják meg, hogy mi a helyes és helytelen viselkedés, az így gyűjtött képzeletbeli pénzüket pedig az iskolaboltban költhetik el. Élménypedagógiai módszerekkel traumagyógyítás is történik, a programnak köszönhetően pedig az iskolákban drasztikusan csökkent a lemorzsolódás és a fegyelmi eljárások száma, de még a tanulmányi átlag is javult.