6 months
4
Március 4-én, kedden prezentálta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bizottsága tervét, amivel gyorsan és jelentősen növelné a tagállamok védelmi képességeire fordított kiadásait.
A javaslatcsomag, ami a ReArm Europe (újra felfegyverezni Európát) nevet kapta, öt pontból áll, és von der Leyen reményei szerint az EU és a tagállamok minden pénzügyi eszközt fel tudnak majd használni, hogy védelmi kiadásaikat növelni tudják.
Mint az erről tartott sajtótájékoztatón fogalmazott,
A kérdés már nem az, hogy Európa biztonságát valóban veszélyeztetik-e, vagy hogy Európának nagyobb felelősséget kellene-e vállalnia saját biztonságáért. Valójában ezekre a kérdésekre már régóta tudjuk a választ. Az előttünk álló valódi kérdés az, hogy Európa kész-e olyan határozottan fellépni, ahogy azt a helyzet diktálja és hogy Európa kész-e és képes-e a szükséges gyorsasággal és ambícióval cselekedni
– mondta az Európai Bizottság brüsszeli épületében tartott sajtótájékoztatóján, majd hozzátette, az elmúlt hetek találkozói – utalva itt az Emmanuel Macron által Párizsban rendezett válságtalálkozóra, valamint konkrétan megnevezve Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnapra összehívott londoni csúcstalálkozójára – is megerősítették az európai fővárosokat, hogy
az újrafegyverkezés korát éljük, Európa pedig kész masszívan növelni védelmi kiadásait saját védelme, valamint Ukrajna segítése érdekében,
amire rövid és hosszútávon is foglalkoznia kell Európának.
Többet, közösen, gyorsan és könnyebben
Fontos megjegyezni, hogy jelenleg javaslatcsomagról van szó, amit még a tagállamoknak támogatni kell, ezért levélben kérte a tagállamok vezetőit, hogy a március 6-i, csütörtöki EU-csúcs napirendjére vegyék fel a tervét, ami egyébként öt pillérből áll.
Első pontként az Európai Bizottság azt javasolja, hogy használják a stabilitási és növekedési paktum vészhelyzeti klauzáljának az aktiválását, amely lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy
anélkül növeljék saját védelmi kiadásukat, hogy aggódniuk kellene a túlzottdeficit-eljárás megindításától.
Azaz, amennyiben egy tagállamnak a költségvetési hiánya vagy az államadóssága a védelmi kiadások miatt nőne, abban az esetben azt az Európai Bizottság nem venné figyelembe, és nem szólítaná fel a tagállamot költségvetési korrekcióra vagy büntetné emiatt – a túlzottdeficit-eljárást abban az esetben indítja el az Európai Bizottság egy tagállammal szemben, amennyiben a költségvetési hiány tartósan több mint három százalék, vagy az államadósság meghaladja a tagállam éves GDP-jének a 60 százalékát.
Von der Leyen a sajtótájékoztatón azt mondta, amennyiben tagállamok általában a GDP-jük évi 1,5 százalékával növelnék védelmi kiadásaikat a jelenlegi mellett, az az elkövetkezendő négy évben 650 milliárd eurós bővülést jelentene a védelmi kiadásoknak.
Az Európai Bizottság második pillérben a közös fegyverbeszerzéseket segítené, amire az EU 150 milliárd közös hitelt venne fel.
Von der Leyen szerint a közös fegyverbeszerzés csökkentené a költségeket, a széttagoltságot a tagállamok között, valamint növeli az interoperabilitást, valamint könnyebb és gyorsabb segítséget nyújthatna Ukrajnának is.
A közös beszerzések kiterjednének a lőszerekre, tüzérségi lőszerekre, légvédelmi rendszerekre, drónokra, drónokkal szembeni védelmi eszközökre, valamint kibervédelmi eszközökre is.
A von der Leyen által bejelentett harmadik pont az EU költségvetésének egy részének az átcsoportosítását jelentené: az Európai Bizottság azt szeretné, hogy a kohéziós programokon keresztül több forrást biztosítsanak védelmi célokra.
A negyedik és ötödik ponttal az Európai Bizottság elnöke segítené a magántőke bevonását a védelmi ipari fejlesztésekbe a jelenleg társadalmi véleményezés szakaszában lévő Európai Tőkepiaci Unió (SIU) megvalósításának felgyorsításával, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) bevonásával.
Von der Leyen úgy számol, a javaslatcsomaggal közel 800 milliárd eurót tudnának mozgósítani egy biztonságosabb és ellenállóbb Európa megvalósításáért.
Zárásként azonban hangsúlyozta, az Európai Unió továbbra is szorosan együttműködik majd a NATO-partnereivel, a terv célja, hogy a tagállamok hatékonyabban és gyorsabban tudják növelni védelmi kiadásaikat.
A legnagyobb kérdés az európai védelmi ipar helyzete
Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság nem először foglalkozik a közös európai védelem kérdésével, hiszen közvetetten erről szól az előző ciklusban bemutatott Európai Védelmi Ipari Stratégia (EDIS), valamint e stratégia megvalósításához szükséges javaslatcsomag, az EDIP is, amivel az európai védelmi ipari kapacitásokat javítanák és növelnék többek között közös finanszírozással és programokkal.
Az EDIS-t és az EDIP-et az Európai Bizottság szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2024. március 5-én mutatta be,
ugyanakkor a tagállamoknak azóta se sikerült megállapodniuk abban.
A magyar soros elnökség egyik kiemelt célja volt, hogy arról sikerüljön közös tagállami álláspontot létrehozni, és ugyan történtek ebben előrelépések, de ez végül a lengyel soros elnökségre marad.
Így egyrészt kérdéses, hogy a mostani javaslatcsomagban milyen gyorsan lesznek képesek megállapodni a tagállamok – valamint azt mennyire fogják felvizezni –, mivel például a közös hitelfelvételt a múltban több tagállam is ellenezte más programokban, ahogy biztosan leszek olyan tagállamok, amelyeket a kohéziós alapok védelmi iparra való felhasználásáról kell majd meggyőzni.
Ugyanakkor az első, valamint negyedik és ötödik pontban könnyebben megállapodhatnak: azt már több tagállam is jelezte – valamint Ursula von der Leyen is –, hogy az Európai Bizottság eltekintene a túlzottdeficit-eljárás megindításától, amennyiben egy tagállamnak a védelmi kiadások emelése miatt nő a költségvetési hiánya, vagy az államadóssága, ahogy a magántőke bevonását is alapvetően a tagállamok többsége támogatja.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, Belgiumban 2025. március 4-én. Fotó: Yves Herman / Reuters)
Hungarian (HU) ·