Bevett szokás a közösségi média orosz, ukrán és összességében posztszovjet szegmenségben trolloknak nevezni azokat a felhasználókat, akik a Kreml narratíváit és propagandáját terjesztik az interneten. 2018-ban ilyen trollok és botfarmok beavatkozását látták az amerikai félidős választásokba is. Jevgenyij Prigozsin, a tisztázatlan körülmények között meghalt, catering vállalkozóból lett zsoldosvezérrel szemben még szankciókat is bevezettek az ilyen trollfarmok működtetéséért.
A Szentpéterváron működő Internet-kutatási ügynökség a Prigozsinhoz kötődő Concord Catering és Concord Management cégeken át volt bekötve a Kremlbe. 2018-ban az amerikai Igazságügyminisztérium ezért vádat emelt ellene, pontosabban
az Egyesült Államok politikai és választási folyamata, köztük a 2016-os elnökválasztás, megzavarását célzó csalás miatt.
2023-ban Prigozsin nemcsak elismerte, hogy finanszírozta az ügynökséget, hanem el is dicsekedett azzal, hogy azt ő találta ki, vezette be a közösségi médiába és menedzselte is igen sokáig. Mindezt azért, hogy megvédje az orosz információs teret az agresszív nyugati propagandától és az interneten terjedő dezinformációtól. Itt valószínűleg nemcsak magára az ügynökségre, hanem a teljes jelenségre gondolhatott, mert az első trollfarmokról – amelyek dolga Vlagyimir Putyint és Szergej Szobjanyint dicsérni, Alekszej Navalnijt pedig szidni – még 2013-ban írt az orosz ellenzéki sajtó, és az ő nevét és cégeit már akkor is említették azok működtetése kapcsán.
Prigozsin halála után néhány hónappal, 2023 novemberében egy SVTV nevű hírportál, amelyet Mihail Szvetlov, egy magát libertariánusnak valló, emigrációban élő fiatal politikus tart fenn, nagyon részletes anyagot közölt, amely az orosz ellenzék által fenntartott, troll feladatokat végző farmok működését tárja fel. Lévén, hogy ezek saját értelmezésük szerint a jó és a fény oldalán harcolnak, már csak emiatt sem lehetnek trollok vagy orkok, hiszen a „totalitárius mordori Oroszországot” demokratikus és szabad állammá szeretnék alakítani. Így az ilyen központok dolgozói magukat büszkén tündéknek nevezik.
Hogyan működik a Tündék Légiója?
Az SVTV a tündefarmok működését egy egykori tünde vallomására és az általa átadott több száz dokumentumra hivatkozva írja le, amelyekhez nyílt hozzáférést is biztosított. Ezek hitelességét nehéz megállapítani és nem is dolgunk, azonban érdemes megjegyezni, hogy a fájlok mennyisége és részletessége arra enged következtetni, hogy ha ez egy tudatos lejáratás része lenne, úgy az igen nagy energiaráfordítással készült, és azokat nem egy rendszerkritikus, hanem nagy valószínűséggel egy nyíltan Kreml-párti portálon jelentették volna meg.
Az sem elhanyagolható körülmény, hogy néhány nappal később az egyik legnagyobb ellenzéki médium, a Meduza közölte, hogy a Washingtonban és Brüsszelben működő Free Russia Foundation megerősítette a „Tündék Légiója” nevű projekt létrehozását, amely elsődleges célja a háború megállítása. Jegor Kuroptyev, a Szabad Oroszország Alapítvány Stratégiai Kommunikációs Központjának igazgatója szerint
a Tündék Légiójának célja a propaganda elleni küzdelem és egy alternatív nézőpont közvetítése az oroszok felé.
Szerinte fontos, hogy tévézés után egy átlag orosz a közösségi oldalakon, majd a Telegramon eltérő véleményekbe fusson bele, és azért, hogy ne higgye, hogy az adott információ csak egy nyugati propagandaelem, minél többször kell belefutnia ugyanazt az alternatív tézist megerősítő információba, ami a hitelesség megerősítéséhez egymástól látszólag teljesen független forrásokból kell, hogy származzon. Kuroptyev szerint ezáltal fokozatosan mind objektívebb kép rajzolódik majd ki az oroszok fejében a világban zajló a történésekről.
A tündéket az esetek többségében orosz emigránsokból toborozzák, a legnagyobb tünde központok pedig Vilniusban és Tbilisziben működnek. Összesen mintegy 200 emberről van szó, őket – az SVTV anyaga szerint – egyéni vállalkozókként foglalkoztatja a Free Russia Foundation által fenntartott és működtetett Reforum.
A Reforum külön projektje a Reforum Space, amelynek fő fókusza a háborúellenes, demokráciapárti projektek megvalósítása, ellenzéki aktivisták támogatása és felkarolása, ezért a tündék tevékenysége teljesen beleillik a profiljába.
A megfelelő intézményi rendszer és a kialakított központok, melyek összesen hét városban működnek, kiváló helyszínt biztosítanak a munkához. A 2023-ban megjelent adatok szerint a tündék mintegy 900 orosz kormánypárti fórumon működnek és havonta legalább 160 ezer kormánykritikus kommentet hagynak hátra.
Az SVTV által közölt cikkből és a közzétett dokumentumokból az is kiderül, hogy a Tünde Légió igen aktívan működött együtt az Alekszej Navaljnij nevével fémjelzett FBK-val (Korrupcióellenes Alapítvány). Ezeknek a tündefarmoknak tulajdonítják ugyanis, hogy kampányt indítottak több, meghatározó orosz ellenzéki személyiség ellen is, akik kritizálták az FBK működését. Mindez kissé felkavarta az állóvizet orosz ellenzéki térben, ezért egyesek úgy vélik, hogy a Meduza és az Insider „beismerő” publikációi, amelyek kiváló kezdeményezésként és sikertörténetként mutatták be a projektet, az FBK kimentésére is irányultak. Az FBK és a Tünde Légió közötti kapcsolatot Kuroptyev tagadja.
A hírek és az ezzel kapcsolatos publikációk intenzitása 2024-ben jelentősen csökkent, idén azonban a USAID működésének felfüggesztése kapcsán Anatolij Sarij ukrán politikai blogger hozta vissza az ügyet, és azt firtatta, hogy a farmok miként működnek majd tovább a támogatások nélkül. Utóbbi azért kérdéses, mert
a Free Russia Fundation és azon belül a Reforum is jelentős amerikai támogatásban részesült,
2019-ben például csak az amerikai külügyminisztériumtól majdnem félmillió dollárt kapott az Északi Áramlat-2 kockázatait hangsúlyozó figyelemfelkeltő kampány megvalósítására Németországban, Franciaországban és Hollandiában.
Lévén, hogy egy tünde havi fizetése a megírt posztok és kommentek számától függően 1200 és 1800 euró között mozog, megfelelő finanszírozás nélkül a Tünde Légió működtetése komoly kihívások elé néz.
Ez azonban nemcsak Oroszországban, hanem például Grúziában is éreztetheti hatását, hiszen a grúziai ellenzéki mozgalmakat támogató kommunikációs kampányok szervezőinek kapcsolatrendszerei is ezekhez az intézményhez futnak be. Az új amerikai adminisztráció viszont rendezné a viszonyát a Kremllel, így a „rendszerváltás”, amelyet sokan ma is vízionálnak Nyugaton, Oroszországban nemhogy elérhetetlenné válik, de az amerikai napirendről is lekerülni látszik.
Ilyen körülmények között viszont felmerül a kérdés, hogy szüksége lesz-e az új amerikai vezetésnek ezekre a farmokra és fenntartóikra, és ha nem, rájuk is vár-e majd egy részletes audit?
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ szakértője és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
(Borítókép: Képünk illusztráció. Fotó: Vasily Pindyurin / Getty Images)