Három hónappal a zsarnokváltás után nemzeti konzultáció jött Szíriában

Sokan kissé félve mentek a tanácskozás helyszínére, amelyet nem máshol, hanem a Nép palotájában, vagyis a megbuktatott Basár al-Aszad elnöki palotájában rendeztek. De aztán a 600 résztvevő, leküzdve az elmúlt évtizedekből hozott ellenérzéseit, a szekcióülésekkel "belakta" a helyet.

Még februárban jelentette be a szír külügyminiszter, hogy egy új, szélesebb bázison nyugvó átmeneti kormányt állítanak fel. A mostani ügyvivő kormányt gyakorlatilag az Aszad rendszert megdöntő, az ellenzéki erőket összefogó Hajat Tahrir as-Sám (HTS) nevű csoport nevezte ki. A korábban szélsőséges csoportokhoz, mint az Iszlám Állam, vagy az al-Káida, köthető HTS vezetője Ahmad al-Saraá lett az elnök, aki mindenkitől együttműködést kért és egységre szólította fel a szíriaiakat.

Al-Saraá arról is beszélt korábban, hogy az új kormányt átmenetinek kell tekinteni, mert felállítását követően annak feladata az lesz, hogy elvezesse az országot a szabad, tiszta választásokig.

Workshopok a Nemzeti párbeszéden

Hat csoportra oszlottak a meghívottak és szélesebb munkacsoportokban vitatták meg a legfontosabb témákat. Mivel a csoportok tanácskozása zárt volt, nem lehet pontosan tudni, hogy kik és milyen alternatívákat javasoltak. Mindössze a zárónyilatozat enged erre következtetni.

Az egyik legfontosabb téma, hogy évtizedes egypárti uralom után, vajon milyen lesz az új szíriai alkotmány. Megfogalmazása és tartalma sokat elárul ugyanis a jövő új Szíriájáról, különösképpen, hogy a jelenlegi elnöknek volt erősen bírálható korszaka, amely az iszlám radikalizmushoz kötődött.

A nap végén a Nemzeti párbeszéd előkészítő bizottságának egyik tagja ismertette az eredményeket, jobbára a vágyakat és a célkitűzéseket, egyelőre kevés konkrétummal. Az tény, hogy igény van legalább egy átmeneti alkotmányos nyilatkozatra, amíg nem lesz új alkotmány és ezzel együtt egy átmeneti törvényhozó testületre. 

Az alkotmány tervezetéhez megfogalmazták, hogy annak egyensúlyt kell teremtenie a hatóságok között, igazságot, szabadságot és egyenlőséget kell deklarálnia és meg kell teremtenie egy jogállam alapjait. Kérdéses, hogy fel tud-e állni egy átmeneti kormány, mert még decemberben al-Saraá március 1-ig adott megbízást az ügyvezető kormányfőnek. Tehát elvileg ma lejár a határidő.

Rögzítenék a szabadságjogokat is

A záródokumentumkitért a szabadságjogok védelmének szükségességére, ebbe pedig beletartozik a vélemény nyilvánítás szabadsága is. Ha ez megvalósul, akkor az teljes hátraarcot jelent a múltnak, amikor a véleménynyilvánításért gyakran járt börtön az Aszad-klán idején. Kitért a nyilatkozat az átmeneti időszak igazságszolgáltatására is, nevezetesen, hogy aki bűnöket követett el a múltban, annak felelnie kell, viszont határozottan elutasítja a dokumentum az erőszak, a gyűlöletre uszítás és a bosszú minden formáját.

Ez utóbbi kitételt azért hangsúlyozhatta az elfogadott zárónyilatkozat, mert az elmúlt hetekben megszaporodtak a támadások azok ellen az alaviták ellen, akik valamilyen pozícióban voltak az Aszad-rendszerben. A dokumentum kitért Izraelre is, követelve az izraeli csapatok távozását a határvidéken megszállt Golan-fennsíkról és a pufferzónából, ahová Aszad uralmának megdöntése után decemberben szivárogtak be az izraeli egységek. Az önkényes területfoglalást a szír állam szuverenitásának durva megsértéseként értékelték.

Meglepő volt azt is látni, hogy a nők jogairól nők vitáztak a Nemzeti párbeszéd egyik szekciójában. Bár az is igaz, hogy az ügyvivő kormány felállított egy kormányhivatalt, amely a nők helyzetével, problémáival foglalkozik és élére egy női politikus került.

Megfigyelők ugyanakkor fontosnak tartották megjegyezni, hogy a nyilatkozat szövege teljes mértékben világi volt, vagyis nélkülözte a jövőbeli kormányzás lehetséges iszlám kereteinek felvázolását.

Mit mondanak a bírálók?

Voltak, akik azt bírálták, hogy ripsz-ropsz rántották össze a tanácskozás. George Sabra, a szíriai ellenzék Franciaországban élő tagja azt kifogásolta, hogy a meghívó e-mailt mindössze két nappal a rendezvény előtt küldték meg neki és ennyi idő alatt nem tudta megszervezni útját Damaszkuszba. Mások abban reménykednek, hogy az egynapos tanácskozás csak a kezdete volt egy hosszabb társadalmi párbeszédnek és lesz még idő és alkalom átbeszélni, mit is jelenthet a demokratikus pluralizmus majd és lesz előbb-utóbb menetrend, aminek a végén már látszanak a választások, illetve felsejlik az is, hogy milyen lehet majd a jövő szabad Szíriája - tette fel a kérdést összefoglalójában az al-Jazeera.

Néhány kurd szervezet pedig kifogásolta, hogy nem kaptak meghívót, illetve voltak olyan kurd csoportok, amelyek végül nem képviseltették magukat. Az új szíriai vezetés továbbra is szembenáll azokkal a kurd fegyveres csoportokkal, amelyek több mint tíz éve tartják az ország északkeleti részét ellenőrzésük alatt. értelemszerűen a felszólítás ellenére sem tették még le a fegyvert, mert attól tartanak, hogy az új vezetés - török támogatással - végleg kiszoríthatja őket jelenlegi területeikről. 

(Borítókép: Résztvevők a „Nemzeti párbeszéd” konferencián Damaszkuszban 2025. február 25-én. Fotó: Ali Haj Suleiman / Getty Images)