Több tíz milliárdos alkotás, amire a hazai filmtörténelemben nem igen volt példa korábban. A Hunyadi című tízrészes sorozat a magyar történelem kiemelkedő alakjának, Hunyadi János életének zenitjét mutatja be, amit hamarosan a nagyközönség is megnézhet a TV2-n, ha pedig lemarad róla, akkor a TV2 Playen. A filmnek március ötödikén tartják a díszbemutatóval összekötött gálaestjét, amit egy sajtótájékoztató előzött meg, ahol a film alkotói jelentek meg.
Az eseményen részt vett a sorozat egyik producere Robert Lantos, mellette Káel Csaba filmügyi kormánybiztos illetve Lengyel Balázs rendező és showrunner. A színészek közül többen is tiszteletüket tették, úgy mint Kádár L. Gellért, Rujder Vivien, Törőcsik Franciska, Fekete Ernő, Hermányi Mariann, Cornelius Obonya, Elena Rusconi, Laurence Rupp és Rade Serbedzija.
Bár a nándorfehérvári csatát bemutató utolsó epizód utómunkái még zajlanak, a szerda esti premieren az első két epizódot már a közönség is láthatja, ami most szombaton kerül adásba.
Nem avatunk szentet
A premiert megelőző sajtóesemény első fele sztorizgatással kezdődött, amit Robert Lantos indított. Elmesélte, hogy meghatározó pillanat volt, amikor Bán Mór kötetét a kezébe vette. Öt évvel ezelőtt kezdődött a sorozat írási folyamata, amikor határozott kéréssel állt a forgatókönyv írói elé:
Ne próbáljunk szentet csinálni Hunyadi Jánosból. Legyen hús-vér ember, aki tele van hibákkal! Ettől lesz érdekes a hős.
Lengyel Balázs elmesélte, hogy az írószoba számos kihívást tartogatott. Ezek közül az egyik legjelentősebb az volt, hogy miként tudják elérni azt két epizód alatt, hogy Hunyadi Törőcsik Franciska által alakított Brankovics Mara iránti szerelmét bemutassák, majd a következő epizódban felépítsék a Rujder Vivien által vászonra vitt Szilágyi Erzsébettel való románcának fellángolását.
A színészeknek sem jutott kevesebb kihívása, ugyanis mindenkinek szereptől függően különböző nehézségekkel kellett megküzdeni. Sokaknak a nyelv jelentette a kihívást, hiszen Törőcsik Franciskának szerbül és törökül is meg kellett szólalnia, míg a Luxemburgi Erzsébetet játszó Hermányi Mariann a némettel állt hadilábon.
A címszerepet alakító Kádár L. Gellért szintén nehéz fába vágta a fejszéjét, hiszen ő nem csak nyelvvel küzdött, de a harci jeleneteit is maga vette fel,
így rengeteg extra kiképzést kapott kaszkadőröktől, miként tudja a leghitelesebben és legbiztonságosabban véghez vinni a feladatokat. Adódtak azért kisebb-nagyobb pofonok, rosszabb esetben orrtörések is (bár ezt nem a főszereplő kapta, hanem véletlenül ő okozta), de összességében sikerrel vette az akadályokat, pedig volt benne nem kevés aggodalom az elején:
„Nagyon féltem attól, hogy miként fogom megvalósítani Hunyadi személyét, hogyan fogom megmutatni a nézőknek a karakterét. Ahogy Robert is mondta, attól emberi, hogy ugyanolyan, mint mi. Nem tökéletes, vannak hibái, de azzal, hogy a hibáit és a velük járó felelősséget vállalja, fel tud emelkedni olyan magasságokba, amire az ő korában nagyon kevesen voltak képesek. A legnehezebb viszont az volt, hogy nem csak egy harcost, egy vezért, egy vadállatot szerettem volna megmutatni, hanem azt, amitől Hunyadi az, aki.”
A magyarok tehetsége
A színészek közül Rujder Vivien kiemelte, hogy a film több szempontból is rendhagyó volt. Nem csupán a volumene páratlan a hazai filmgyártásban, de a hozzáállás is egyedi. Ugyanis miután kiválasztották Szilágyi Erzsébet szerepére, az alkotók elhívták, hogy átbeszéljék vele a forgatókönyvet, meghallgassák az észrevételeit, és amennyiben voltak kérései, azt figyelembe vették, tiszteletben tartották, amit pedig megígértek neki, az úgy is történt. A színésznő kiemelte, hogy bár akadt erre példa más magyar alkotásnál is, amiben játszott korábban, itthon nem az az elsődlegesen jellemző, hogy a színész véleményét ennyire figyelembe vegyék.
A készítők a kezdetektől úgy álltak hozzá a produkcióhoz, hogy világszínvonalon tudjon működni, ezzel pedig a magyar színész egy kicsit szkeptikus. Én is az voltam. Ilyen még itthon, ilyen formán nem volt, ehhez képest pedig most itt ülünk
– részletezte a színésznő.
Robert Lantos elmesélte, hogy a Hunyadival kapcsolatban lehetősége nyílt végre magyar színészekkel dolgoznia, és meglepődött azon, amit tapasztalt. Ő leginkább amerikai színészekkel dolgozott korábban, és azt vette észre, hogy a magyarok munkamorálban és tehetségben is eltérnek:
Nekem elképesztő volt, hogy a magyar színészek mire képesek. Franciska megtanult szerbül, törökül, Mariann megtanult németül, Gellért megtanult olaszul, hogy a szerepet hitelesen el tudják játszani. Amerikai színészt ilyenre nem is lehet megkérni, mert úgy se csinálná meg. Ez egy különleges magyar előny. Mivel magyar színészekkel még nem nagyon dolgoztam, ilyennel még nem találkoztam. A te török és szerb tudásod kimondottan meghatott (mondta a producer Törőcsik Franciska felé fordulva – a szerk.).
Az esemény végén lehetősége nyílt a sajtó képviselőinek is plusz információkra szert tenni. Újságírói kérdésre a producer elmondta, hogy a stábban mintegy négyszázan dolgoztak, majd száz színész és több ezer statiszta látható a vásznon, ugyanakkor pontos költségvetési számokat nem tudott mondani.
Jöhet a folytatás?
A sorozat utóéletére való tekintettel Lengyel Balázs elmesélte, hogy forgalmazói partnerükkel a Beta Filmmel jelenleg is a világszintű terjesztésen dolgoznak, de egyelőre nem publikusak a megállapodás részletei, így nem tudta elmondani, hogy mely országokban lesz látható a Hunyadi. Az alkotók annyit elmondták, hogy egyelőre a TV2-nél vannak a streaming jogok, de hosszútávon biztosak benne, hogy lesz a sorozatra kereslet a nemzetközi streaming platformok részéről is,
de ehhez előbb le kell fordítsák angolra a szöveget.
Az Index kérdésére Robert Lantos elmondta, hogy bár korábban szó volt többféle formátumról a Hunyadi János életét feldolgozó alkotás kapcsán, végül az írószobában dőlt el, hogy tízrészes sorozat lesz a megfelelő forma. Volt szó arról hogy lesz mozifilm, de erről letettek, a végső epizód, a nándorfehérvári csata azonban így is másfél óra, ami egy játékfilm hosszával ér fel. Arról is szó volt, hogy több, vagy kevesebb részt készítenek, de végül úgy látták jónak, hogy a történetet tíz epizódban lehet a legjobban elmesélni.
Kérdésünkre Káel Csaba elmondta, hogy a Hunyadi sorozat egyfajta tesztként is üzemelt, ugyanis meg akarták nézni, hogy a magyar filmgyártás képes-e ekkora volumenben olyan minőséget teremteni, amit elképzelnek. A tapasztalatok pozitívak és amennyiben közönségoldalon is beváltja a hozzá fűzött reményeket, úgy megnyílik a lehetőség a hasonlóan nagy, nemzetközi színvonalú gigaalkotásoknak, így az sincs kizárva, hogy a Hunyadi-család más tagjainak, akár Mátyásnak a történetét is idővel vászonra viszik valamilyen formában.
Nagy volt a felelősségünk, mert ha elrontjuk, nem valószínű, hogy a következő pár évben készülhet másik Hunyadi. Azért is nagyon fontos ez a sorozat, mert amennyiben ez a modell jól működik, és itt nagyon fontos a disztribúciós oldal is – meg az, hogy egy magyar történetet mesélünk el a magyarokhoz kapcsolódó népekkel együtt, és ez eljut egy másik szintre, az nagyon nagy dolog –, ha ez a recept beválik, akkor természetesen lesz folytatása. Van még elég sok és izgalmas téma, amit érdemes feldolgozni, úgyhogy ez erre is egy jó kísérlet
– fogalmazott a filmügyi kormánybiztos.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.