Gyorsan beárazta Orbán, hogy mennyire lehet komolyan venni a költségvetést

2 months 3

Már az idén is érezhető költségvetési hatása lesz a miniszterelnök által hétvégén bedobott adócsökkentéseknek és visszatérítéseknek, jövőre pedig százmilliárdokkal vetheti vissza az állami bevételeket.

Szakértők szerint 2025-ben nem kigazdálkodhatatlan ez az ígéretekből összeálló összeg. Ám ha jelentősen elmarad a gazdasági növekedés a kormány által várt 3,4 százaléktól – amire komoly esély van – akkor ez és az osztogatás együtt már okozhat gondot.

Előzmények: Orbán Viktor szombati évértékelőjében talán a vártnál is korábban indította be a választások előtti pénzosztást.

A kormányfő bejelentette, hogy bevezetik a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) személyi jövedelemadó-mentességét, a kettő vagy annál több gyermeket nevelő anyáknak pedig egyáltalán nem kell majd szja-t fizetniük. A nyugdíjasoknak áfa-visszatérítést ígért, és ráerősített a gyerekek után járó adókedvezmény megduplázására is.
Nem minden intézkedést vezetnek be ugyanakkor egyszerre. A négygyermekes anyáknak már 2020 óta nem kell szja-t fizetni, a háromgyermekesek az idén októberben csatlakozhatnak hozzájuk, míg a kétgyermekesek 2026 és 2030 között több lépésben.
Részben technikai okok miatt nem azonnal, de még az idén elindulhat a nyugdíjasok áfa-visszatérítése is, amelyhez az érintettek egy kedvezménykártyát kapnak.

Számokban: az összes intézkedés számszerűsítése nem egyszerű, de az együttes hatás egész biztosan éves szinten ezermilliárdos nagyságrendű. A Telex szerint csak a többgyerekes anyák adókedvezménye a mostani adatokkal számolva évi 1300 milliárd forintos kiesést okoz. Egy átlagos jövedelmű, teljes állásban dolgozó nőnek pedig évi 1,1 millió forint plusz jövedelmet jelenthet.

Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a háromgyermekes anyák adókedvezménye a költségvetésnek évi 170 milliárd forintjába kerülhet. Arányosítva ennek már az idén is 40-45 milliárdos bevételcsökkentő hatása lesz.
A legnagyobb bevételkiesést az idén a nyugdíjasok áfa-visszatérítése okozhatja. Ettől szakértők ebben az évben 150-200 milliárd forint közötti költségvetési hatást várnak. A csed és a gyed teljes szja-mentessége pedig évente 10 milliárd forintba kerülhet.

Reakciók: „Még mindig sokkos állapotban vagyok” – mondta Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője a Bloombergnek. Hozzátette: eddig is a választások előtti fiskális lazítást tartották az egyik legnagyobb hazai kockázatnak, de arra nem számítottak, hogy ez ilyen hamar megvalósul.

„Az összes idei intézkedés hatása legfeljebb a GDP 0,5 százalékára rúghat. Ez megnehezíti a költségvetési tervek teljesíthetőségét, de nem annyira nagy tétel, valószínűleg kimozogható” – mondta a G7 kérdésére Virovácz Péter az ING vezető elemzője.
Sokkal nehezebb lesz azonban kigazdálkodni ezt az összeget, ha a gazdasági növekedés jelentősen elmarad attól, amivel a kormányzat kalkulált – tette hozzá. Márpedig erre van esély, hiszen az elmúlt években is ez történt.
A szakértő szerint a hétvégi beígért kedvezmények és visszatérítések azt is jelentik, hogy következő években is maradnak a hazai extraprofitadók. Ilyen intézkedések mellett ugyanis nem lehet elengedni ezt a bevételi forrást.

Tágabb kontextus: a bejelentés jól mutatja, hogy továbbra sem lehet komolyan venni a magyar költségvetéseket.

Az utóbbi években ezek jórészt azért szakadtak el teljesen a valóságtól, mert az előző év első felében elfogadták őket, az akkori bizonytalan feltételezések pedig később nem állták meg a helyüket.
Tavaly szakítottak ezzel a gyakorlattal, de hiába, mert két hónappal a költségvetés elfogadása után a kormány máris beáldozza a két legfontosabb bevételi forrás, az áfa és az szja egy részét.

Miért fontos ez? Ez első látásra csak az elemzőket bosszantja, ám végső soron hozzájárul ahhoz a bizonytalan gazdasági környezethez, ahol a vállalatok visszafogják beruházásaikat, a külföldi hitelezők pedig drágábban finanszírozzák az országot.