Figyelem: ezekre a vállalkozásokra száll rá idén a NAV

A lakossági és vállalati ügyfelek továbbra is a szolgáltató adóhatósággal fognak találkozni, a hivatal a csekély súlyú, nem szándékos hibát vétő, alapvetően jogkövető adózókat továbbra is támogatja – mondta Vágvölgyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke. Szigorú, hatósági fellépésre azok számíthatnak, akik a közteherviselési kötelezettségüket szándékosan mulasztották el, illetve csalárd módon működnek – például feketén foglalkoztatnak.

Új eszköz: adategyeztetési eljárás

A NAV ellenőrzési rendszerében idén paradigmaváltás következik, amely alapvetően változtatja meg az adóhatóság kapcsolatát az adózókkal. Az elnök szerint eddig két típusú eljárást alkalmazott a NAV:

• Az első a klasszikus revízió, ahol az ellenőrzést követően az adóhatóság által hozott  megállapítások kötelezők és végrehajtandók. Ebben az eljárásban már nincs mód a folyamat elrendelése után adózói önrevízióra, ha az ellenőrzés hibát, visszaélést tárt fel, azt egyéb szankciók mellett hajtja be.
• A másik eljárás a jogkövetési eljárás, amelynek alapja már sokkal inkább az együttműködés - itt az eljárás során van lehetősége az adózónak arra, hogy egyéb szankciók nélkül önrevizíóval korrigálja a hibát. Arra is mód van, hogy az ügyfél vitassa az adóhatóság megállapításait, ennek értékelése nyomán a NAV dönthet arról, hogy helyt ad-e az észrevételnek, vagy - miként az esetek többségében Vágvölgyi Ferenc szerint megalapozottan történik - az ügy revíziós eljárásba fordul át.

A legújabb eljárási módozatot az adategyeztetési eljárás jelenti, amelyben eddig példa nélküli partnerség és egyeztető jellegű kapcsolat alakul ki a NAV és az adózó között.

Az adategyeztetési eljárás során a NAV a rendelkezésre álló adatok alapján jelzi az adózónak, hogy megítélésük szerint ellentmondás látszik, vélhetően hibát vétett az adóhatósági kapcsolattartás esetén. Az új kapcsolat alapját tehát azok az adatok jelentik, amelyek eddig csak az adóhatóság munkáját segítették.

Az adózó ebben az eljárásban jogosult megvédeni álláspontját, ahogy Vágvölgyi Ferenc elmondta, itt lehet, hogy az adóhatóság is tanulni tud. Emellett természetesen a NAV-val való egyeztetés után az adózónak módja van a feltárt hiba önkéntes adózói rendezésére.

Azt, hogy milyen ellentmondások feltárására alkalmas az új egyeztetési módszer, a NAV elnöke példaként azt a triviális hibát említette, ahol az ügyfél nullás bevallást készít, miközben az e-számla rendszerben aktív számlaforgalom látszik, vagy az, amikor a céghez sokkal több dolgozó van bejelentve, mint ahányra (szja- és járulék) bevallást készít az adózó.

Az online adatszolgáltatás a jövő

Az igazi interaktivitást persze az jelentené, ha az adózók már a bevallások idején visszajelzést kaphatnának ezekről a hibákról. Ennek feltételei a közeljövőben a NAV-nál megteremtődnek – jelezte Vágvölgyi Ferenc. A NAV elnöke ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ennek az újításnak a másik lába is hiányzik, hiszen jelenleg az adózók által leginkább használt megoldás az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK), amely a NAV elnök szerint megérett a nyugdíjazásra.

Az ügyféloldali digitalizációban vannak kiváló és problémás területek.

és például a vállalkozási körben több űrlap esetében (pl. képviseleti megbízás) már 100 százalékot közelíti az online arány, de a NAV elnöke szerint még ma is sok esetben a könyvelő tölti ki az ÁNYK-t pontosan ugyanazon adatokkal, amelyek a NAV által készített és hozzányúlás nélkül május 20-án élessé váló e-szja bevallás tervezetben szerepel.

Tamásné Czinege Csilla adószakmai elnökhelyettes az Index kérdésére elmondta,

Ugyanakkor a bevallást a a cégek többsége még mindig a jól megszokott rendszerben készíti. E tekintetben a szakember fontosnak tartotta azt hangsúlyozni, hogy bár a webes felület használata népszerűbb, a gép/gép kapcsolat sokkal többet tud nyújtani – a NAV megítélése szerint az ilyen kapcsolat nem csak a nagyvállalatoknak, hanem a könyvelő cégeknek is egyszerűbb lehet.

A rafinált csalók is elbuknak az adatelemzésen

Vágvölgyi Ferenc emlékeztetett: az ellenőrzéseik alapja eddig is az adatvagyonon alapuló kockázati elemzés volt. Ezt alátámasztandó arról beszélt, hogy a NAV Európában a legtöbb tranzakciós adatot (pénztárgép, számla, EKR, stb.) adatot gyűjt, ezek feldolgozása rendkívül komoly erőforrást igényel.

Ugyanakkor az adatok összevetése a korábbiaknál sokkal hatékonyabban szűri ki a csalárd módon az államot megkárosítókat.

Ennek példájaként említette, hogy míg korábban a fiktív áfa-visszaigénylések jelentették a leghírhedtebb károkozást, mára kiderült, hogy ennél lényegesen nagyobb kárt okoztak a közvagyonnak, azok akik akár hatalmas összegeket fizettek be áfaként, de a bevételek és a bevallások közötti adatokat összevezetve kiderült, hogy az érintett cég sokkal kisebb összeget tüntet fel (és fizet be), mint amennyit kellene. Így tehát a NAV a jövőben nem a visszautalásokra, hanem az érintett tételek levonásba helyezésére koncentrál majd – e téren jogszabályváltozást is kezdeményeznek majd.

A vámellenőrzések döntő része már régóta adatalapon működik, a rendszer elismerését jelzi, hogy a rendszeres uniós ellenőrzések megállapítások nélkül zajlódnak. Azt pedig, hogy az importőrök szerint a magyar vámigazgatás gyors, pontos és hatékony azt mindennél jobban jelzi, hogy évről-évre nő a nálunk vámkezelt uniós áruk aránya – a NAV vámbevételeinek 75 százalékát már más tagországba utalja. A Liszt Ferenc Reptéren tavaly 136 millió csomag kezelése történt, de egyre több széles törzsű szállítógép érkezik Debrecenbe, Győrbe is. A vámvizsgálatok döntő esetben az alulértékelés gyanúja miatt, illetve a csomagokba elhelyezett áruk tartalmának meghatározására indulnak – jelezte a NAV elnöke.

Ezekre a szakmákra figyel majd a NAV  

A NAV 2025-ös ellenőrzési terve szerint idén a kockázatos ágazatok adózói közül ellenőrzésekre számíthatnak idén

• az építőipari, építőanyag kereskedelmi cégek,
• személy- és vagyonvédelmi, takarító, munkaerőkölcsönző vállalkozások,
• zöldség-gyümölcs-kereskedők,
• webhelyek értékesítői,
• kül- és belföldi e-kereskedelmi platformok üzemeltetői,
• internetes tartalomszolgáltatók,
• rendezvényszervező, reklám-, marketing-, médiaszolgáltató és filmgyártó vállalkozások,
• turizmus-vendéglátásban, szálláshely- és taxiszolgáltatásban érintett cégek,
• a rendszeres importárbevételt kimutatók,
• a távol-keleti termékek árusítói,
• a szépségipari és testedzéssel foglalkozó vállalkozások,
• illetve a jövedékiadó-köteles tevékenységet végző cégek.