Ez várható az idei kompetenciafelméréseken, már nem babra megy a játék

Ahogy arról beszámoltunk az Indexen is, Pintér Sándor belügyminiszter beterjesztett egy rendelettervezetet, amely arra vonatkozott, hogy az iskolás kompetenciafelmérések eredményét, beleszámítanák az év végi jegyekbe és a középfokú felvételikbe is – amely sokak szerint már így is túl nehéz sokszor, ráadásul hátsó szándékok is megjelenhetnek. A tervezet ellen több szervezet is tiltakozott – mint egyébként a belügy másik, óvodák működését felborító rendelettervezete ellen is –, a tárca viszont egyértelmű választ küldött, ugyanis az Indexnek arról írt, hogy 

a köznevelési államtitkárság több olyan lehetőséget vizsgál, melyek a tanulók számára egyértelművé teszik, hogy az országos kompetenciamérés tesztjeinek kitöltése nem felesleges elfoglaltság, nem vicc.

Az ellenző hangok szerint ez megnehezíti a szülők is a diákok dolgát is, hiszen még egy plusz feladat, amit véresen komolyan kell venniük, amire külön készülniük kell – akár külön tanárral, különórákon is –, ráadásul a stresszt is fokozza bennük, hogy hatalmas a tétje így a megmérettetésnek. A belügy szerint ez nem okoz többletterhelést a tanulóknak, viszont „így, hogy tétje lesz a már jól megszokott tesztelésnek, valószínűsíthető a fokozottabb odafigyelés, így a kompetenciamérések eredményei pontosabban tükrözik majd a diákok valós felkészültségét. Az új eljárás egészen biztosan objektívabbá teszi majd az iskolai értékelést.”

Emellett tisztázták, hogy a középfokú felvételi eljárás eredményeit ez nem kötelező érvényűen befolyásolja, a középiskolák számára mindössze egy lehetőség lesz az, hogy a kompetenciamérés eredményeiből is számíthatnak majd pontot. „A tervezet azt is rögzíti, hogy a továbbiakban a felvételi eljárások során legfeljebb a 2025 tavaszán megírt kompetenciamérés eredményeit lehet figyelembe venni, az előző évek eredményeit nem" – tették hozzá.

Igen ám, viszont elvileg 2025. március 1-től a mérések már élesben, osztályzatra mennének, viszont erről még semmit nem kommunikált a Belügyminisztérium. Kérdéseinkkel mi is megkerestük a tárcát, válasz azonban ezidáig nem érkezett sem a kompetenciamérések, sem az óvodák működésének változásával kapcsolatban. Pedig március 24-én már indulnak a mérések, így lassan muszáj lenne tudni, hogy mire is készülhetnek a diákok.

Technikai adathalmaz

Az Oktatási Hivatal hivatalos időrendje szerint a következőképpen néz ki a diákok tavaszi naptára a kompetenciamérések szempontjából:

• a 11. és a 7. évfolyamon 2025. március 24. – április 8.,
• a 10. és a 6. évfolyamon 2025. április 3. – április 30.,
• a 8. évfolyamon 2025. május 5. – május 17.,
• a 9. évfolyamon 2025. május 12. – május 23.
• a 4. és az 5. évfolyamon 2025. május 19. - május 30.

A mérési területek közé tartozik a matematika, a szövegértés, természettudomány, az idegen nyelvek – kivéve a kínai, abból megszűnik –, a történelem és a digitális kultúra.

„Az iskola feladata, hogy tájékoztassa a tanulókat és szüleiket a mérésről, biztosítsa a tanulók számára azt, hogy felkészülten ülhessenek le a mérés napján a számítógép elé, tudják, hogy milyen feladatokkal fognak találkozni az adott napon” – olvasható az Oktatási Hivatal digitális kompetenciamérés eljárásrendjére vonatkozó gyűjteményében.

A tesztmérések pedig már el is kezdődtek, ugyanis a KRÉTA-rendszeren keresztül a szülők olyan levelet kaptak – tette közzé az Eduline –, amelyben arról tájékoztattak, hogy a gyermekük március 3-án egy kötelező terheléses tesztmérésen fog részt venni. Erre egyébként nagy valószínűséggel azért volt szükség, mert a 2024-es mérések alkalmával nemes egyszerűséggel összeomlott a rendszer, több iskolaigazgató jelezte, hogy ebben a formában az egész felmérésnek semmi értelme, a diákok arról számoltak be, hogy nem jelentek meg a feladatok a képernyőn, ahol mégis, ott nem lehetett továbblépni a következőre, vagy hibaüzenet jelent meg.

A kompetenciamérések egyébként minden tárgyból 2x45 percet vesznek igénybe, viszont fontos, hogy egy nap maximum két tárgyból lehet mérni a diákok felkészültségét. Természetesen ezek között szünetet is kötelező tartani, tehát a mérés napjain egyáltalán nem lesznek órái a diákoknak – kivéve a testnevelést vagy művészeti órákat, ha az iskola vezetése úgy döntene.

A 4–5. osztályosok egyáltalán nem használhatnak majd segédeszközt a tesztek kitöltése során, a 6–11. évfolyam viszont számológépet igénybe vehet, de csak abban az esetben, ha hoznak magukkal. Az idegennyelvi mérésekhez pedig egy fülhallgatót kell beszereznie mindenkinek, ugyanis központilag nem biztosítanak a tanulóknak. Ezeken kívül más segédeszközök nem megengedettek.

Hogy ki milyen tantárgyakból készüljön? Mutatjuk:

• A 4. osztályosokat szövegértésből és matematikából fogják felmérni. Ez egy napot fog igénybe venni.
• Az 5. osztályosokat szövegértésből, matematikából, digitális kultúrából és történelemből mérik majd fel. Ezeket két napra osztják majd szét: első nap a szövegértést és a matekot, második nap pedig a történelmet és a digitális kultúrát írják a tanulók.
• A 6–11. osztályosok szövegértésből, matematikából, digitális kultúrából, történelemből, természettudományból, egy idegen nyelvből vagy adott esetben célnyelvből vesznek részt a kompetenciamérésen. Ezeket három napra osztják majd el. Az első két nap hasonló az ötödikesekéhez, a harmadik napon pedig a természettudományi és az idegen nyelvi feladatsort kell kitölteniük a diákoknak.

 Lássuk a medvét!

Az Oktatási Hivatal által jegyzett kiadványból könnyedén felkészülhetnek a diákok a 2025-ös megmérettetésre, ugyanis remekül összeszedték, hogy milyen feladatfajtákra számíthatnak az érintettek. Viszont a könnyebbség jegyében megpróbáltuk kinyerni a lényeget ebből a 90 oldalból, hiszen ha valóban ekkora tétre emelik a méréseket, akkor minden perc számíthat a felkészülésnél.

Matematika:

Matekból az OH közlése szerint életszerű szituációkra lehet számítani, vagyis olyan feladatokra, amelyekkel simán találkozhatnak a diákok a későbbiekben a mindennapokban. Lesznek egyszerűbb, egy lépésben megoldható példák, de olyanok is, amelyeknél hosszabb számítások árán juthatnak csak el a végeredményhez. Ehhez ugye használható számológép a 6. évfolyamtól felfelé, illetve papírt is lehet kérni.

A hosszúságról azt írták, hogy minden évfolyamon szinte egy középszintű érettségivel vetekszik majd a feladatsor, így az idősebb korosztálynál remek alkalom lehet, hogy valóban teszteljék tudásukat és időbeosztási készségüket.

A kisebbek jól járnak ha a térbeli tájékozódás és a táblázatokból való adatleolvasás témákban végeznek felkészítő teszteket, a 6–11. osztályosoknak a százalékszámítás és a diagramok begyakorlása ajánlott, a 8–11. évfolyamosok számára pedig a bonyolultabb, összetettebb táblázatok és diagramok jutnak majd.

Szövegértés:

A szövegértésben a legfőbb feladat az olvasott szöveg értése lesz, vagyis hogy a kisebb szövegrészletekhez feltett 7–15 kérdésre milyen hatékonysággal találják meg a választ a szövegben a diákok, illetve mennyire értik az összefüggéseket abban, amit éppen olvastak.

Az Oktatási Hivatal két példaszöveget tüntet fel a honlapján, amit érdemes elolvasni és megcsinálni a hozzá tartozó feladatokat. A 4–11. osztályosoknak a Tíz emelet boldogság az „ajánlott olvasmány”, míg a 8–11. osztályosoknak a Székesegyház Párizs szívében.

A kérdések érkezhetnek sima teszt formájában, ahol ABCD válaszokból kell választani, lehetnek igaz–hamis kérdések, de az is előfordulhat, hogy egy legördülő menüből kell kiválasztani a helyes megoldást. A lényeg az értő olvasás mérése.

Természettudomány:

„A természettudomány tesztben egy feladathoz 1–2 kérdés tartozik. A feladatok között a természettudomány kérdéseivel, a műszaki, technikai problémákkal valóságos, vagy valószerűen megkonstruált kontextusban találkoznak a diákok. A kérdések megválaszolásához nem kizárólag és nem elsősorban az előzetes tudásukra van szükségük a diákoknak, hanem fel kell használniuk és fel kell dolgozniuk a feladatban szereplő információkat, adatokat, adatábrázolásokat is” – írták az Oktatási Hivatal oldalán.

Itt a feladatok a legnagyobbrészt feleletválasztós kérdésekből állnak, mindössze néhánynál fordulhat elő, hogy egy-egy számot be kell írnia a diákoknak.

Történelem:

A történelem olyan szempontból hasonlít a szövegértéshez, hogy a megadott forrásokból kell majd adatokat kiolvasni és összefüggéseket észrevenni a résztvevőknek. Egy feladathoz – a természettudományhoz hasonlóan – itt is egy-két kérdés tartozik, lehetnek feleletválasztós vagy igaz-hamis kérdések, de az is előfordulhat, hogy egy ábra megfelelő részére kell húzni egy adott fogalmat – ez talán a legkülönlegesebb.

A témaköröknél előjöhetnek állampolgári ismeretek is, plusz a szövegértési készség mellett arra is kíváncsiak lesznek, hogy a diákok mennyire vannak tisztában a jelenkori és a múltbéli fogalmakkal.

Idegennyelv:

Az idegennyelveknél három fő kompetenciára kíváncsiak a mérésnél: az olvasott szöveg értésére, a hallott szöveg értésére és a szövegalkotásra. Emellett a szintek közül is lehet majd választani, hiszen A1-től B2-ig tudnak gyakorolni a diákok. Az A1-es szinten egy szimpla kép–mondat párosítás vagy egy 2–3 soros szöveg fordulhat elő, a szövegalkotásnál pedig lyukas szövegekbe kell behelyettesíteni a felsorolt szavakat, szókapcsolatokat.

Magasabb szinten viszont már nehezednek a kihívások, hosszabbak a szövegek, több megoldás közül lehet választani vagy éppen nincsenek lehetőségek, csak szimplán ki kell pótolni az üresen hagyott helyeket a megfelelő szavakkal. B1-es és B2-es szinten pedig már ragozott igéket kell a megfelelő igeidő szerint a szövegben elhelyezni, vagy éppen eldönteni, hogy melyik állítás igaz a szöveg alapján.

Hallott szöveg értésénél a legkönnyebb szinten csak ki kell választani, hogy miről szólt a pár perces hanganyag, nehezebb szinten viszont már igaz–hamis feladatok és kérdések is várhatók a szövegből.

Digitális kultúra:

Ez legegyszerűbben informatikára fordítható le, ahol táblázatkezeléssel vagy éppen szövegszerkesztéssel, karakterformázással találkozhatnak a diákok. Előfordulhatnak egyszerű függvények, online keresési eredmények, fogalommagyarázat, perifériák felismerése, de akár kisebb logikai feladatok megoldása is.

Az összes feladattípusra és minden évfolyamra vannak mintapéldák az Oktatási Hivatal oldalán, ahol a megoldókulcsok is fel vannak tüntetve, tehát mindenki ellenőrizni is tudja, hogy melyik a helyes válasz. Regisztráció nem szükséges, tehát bárki használhatja.

Az Oktatási Hivatal pálfordulása

Érdekesség egyébként, hogy a tervezet megjelenése előtt az Oktatási Hivatal azon a véleményen volt, hogy „az országos mérések elsődleges célja az iskolák oktatási teljesítményének megismerése, továbbá az iskolának, a fenntartónak adatokkal történő támogatása az eredményesebb iskolai fejlesztések megalapozása céljából.

Pár nappal később, miután megjelent a Belügyminisztérium rendelettervezete a mérések osztályozásáról és a jegyek beszámításáról az év végi jegyekbe és a felvételikbe, már teljesen más álláspontot képviselt a hivatal. Akkor már úgy fogalmaztak, „a kompetenciamérés rendszerszintű értékelését lehetővé tevő jogszabály megjelenését követően a Hivatal annak megfelelően fog tájékoztatást nyújtani.”

Egyelőre nem tudni tehát, hogy rendeletté emelik-e Pintér Sándor tervezetét, viszont ahogy a belügy kommunikált és amilyen előkészületeket tettek az ügy érdekében, nagyon nagy meglepetés lenne, ha visszakoznának. Mindenesetre március 24-én megindulnak az országos mérések, úgyhogy az elkövetkező szűk három hétben muszáj lesz előrukkolniuk a megoldással.

(Borítókép: Philipp von Ditfurth / picture alliance / Getty Images)