Eredménytelenné nyilvánítás szabályai a közbeszerzésben

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2017. január 1. napjától hatályos 75. §-a (2) bekezdésének e) pontja értelmében az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést.

A Kbt. 75. § (6) bekezdésének első fordulata a fentiekkel összefüggésben főszabályként rögzíti, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles megadni, hogy alkalmazza-e az adott eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját.

A főszabályhoz képest speciális szabályként rögzíti a Kbt. 75. §-a (6) bekezdésének második és harmadik fordulata, hogy a közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát megelőzően előírhatja a közbeszerzésekért felelős miniszter által jogszabály alapján ellenőrzött beszerzés vonatkozásában bármely ajánlatkérő számára a 75. § (2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását oly módon, hogy megfelelő időtartam álljon az ajánlatkérő rendelkezésére a szükséges intézkedések megtételére. Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazását feltüntetve módosítani.

A fentiekben foglaltak alapján, amennyiben a közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlatkérő számára előírja a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását, az ajánlatkérőnek nem pusztán az a kötelezettsége, hogy az érintett eredménytelenségi okot feltüntesse a közbeszerzési dokumentumokban, hanem az is, hogy az eljárását eredménytelenné nyilvánítsa, amennyiben – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést.

Fenti rendelkezések alapján a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja mérlegelési lehetőséget biztosít az ajánlatkérő számára, amely arra korlátozódik, hogy a közbeszerzési eljárás megindításáig eldöntheti, hogy az eljárás során alkalmazni kívánja-e az abban foglalt eredménytelenségi okot vagy sem. A Kbt. 75. § (6) bekezdés első mondata pedig kötelezettséget ró az ajánlatkérőre, ami alapján a közbeszerzési dokumentumokban rögzítenie kell az arra vonatkozó döntését, hogy eljárásában alkalmazza-e a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot vagy sem. Amennyiben az ajánlatkérő előírja az eredménytelenségi ok alkalmazását, úgy az az „adott eljárásban” történő alkalmazást jelenti, azaz a Kbt. 75. § (6) bekezdése alapján kizárólag az egész eljárásra vonatkozóan rögzíthető az eredménytelenségi ok alkalmazása, ami részajánlattétel biztosítása esetén valamennyi rész esetében irányadó lesz.

A Kbt. 75. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések valamennyi eredménytelenségi ok esetében irányadók. Ennek megfelelően, részekre történő ajánlattétel esetén az ajánlatkérőnek minden egyes rész tekintetében külön kell vizsgálnia az eredménytelenségi ok megvalósulását és döntenie az adott rész eredményessé/eredménytelenné nyilvánításáról. Amennyiben tehát az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot, annak bekövetkezését részenként kell vizsgálnia, és ha valamely részben egy ajánlat érkezett, az adott részt kell eredménytelenné nyilvánítani a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjára tekintettel.

Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése alapján azonban a Kbt. 75. § (6) bekezdése szerinti főszabálytól eltérően elektronikus árlejtés esetén az ajánlatkérő alkalmazhatja a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, annak az eljárást megindító felhívásban történő megadása nélkül.

Továbbá kiemelést érdemel, hogy az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében nyílt, meghívásos és tárgyalásos közbeszerzési eljárás, versenypárbeszéd, valamint a Kbt. 117. §-a szerinti közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban köteles az ajánlatkérő előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi indokot, amennyiben az eljárás megindítását megelőzően nem folytatott le a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultációt.

Felhívjuk az ajánlatkérők figyelmét, hogy az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 44. § (4) bekezdése kimondja, hogy a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi esetkört köteles az ajánlattételi felhívásban előírni.

A Kbt. 198. § (1) bekezdésének 2025. január 1-jétől hatályba lépett módosítása lehetőséget teremt arra, hogy a közbeszerzési eljárásokban a verseny minél szélesebb körben történő biztosítása céljából a Kormány jogszabályban írhassa elő az ajánlatkérők részére a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok kötelező alkalmazását. Felhívjuk az ajánlatkérők figyelmét, hogy a Kbt. 37. § (1) bekezdésének h) pontja és 37. § (2) bekezdése alapján az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt kötelesek legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról [131. § (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő húsz napon belül megküldeni közzétételre.

Forrás: kozbeszerzes.hu