6 months
2
Cikkünk folyamatosan frissül!
Február 17-én, hétfőn 16 órakor találkozott több európai vezető, Mark Rutte NATO-főtitkár, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke Párizsban az Emmanuel Macron francia elnök által rendezett válságtanácskozáson.
A francia elnök azután hívta el a brit, a dán, a holland, a lengyel, a német, az olasz és a spanyol kormányfőket, valamint a NATO-főtitkárt és a két uniós intézmény vezetőjét, hogy a Donald Trump vezette amerikai kormány kijelentette,
az ukrajnai háborúról szóló béketárgyalásokon Európa nem kap helyet a tárgyalóasztalnál.
Egyrészt az európai vezetők felháborodtak, hogy Donald Trump amerikai elnök szakított a háború kitörése óta folytatott nyugati politikával, mely szerint Volodimir Zelenszkij háta mögött nem egyeztetnek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – bár ezt például Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár is megszegte –, másrészt az amerikai elnök utalt arra is, Európa nem vehet részt a béketárgyalásokon.
Trumpon kívül ezt pedzegette J.D. Vance amerikai alelnök, valamint Pete Hegseth védelmi miniszter is, ráadásul Hegseth már arról is beszélt, hogy a béketárgyalásokat nem a Kijev által eddig támasztott feltételekről kezdik, miszerint visszaállítják Ukrajna 2014 előtti határait, és a honvédő háborút folytató ország NATO-tagságát is kizárta.
Azonban Európa távolmaradását a végül a péntektől vasárnapig tartó Müncheni Biztonsági Konferencián Donald Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg korábbi tábornok jelentette ki egyértelműen, hogy az Európai Unió maximum közvetetten, az Egyesült Államokon keresztül képviseltetheti magát a tárgyalóasztalnál.
A kezdeti felháborodást és pánikot pedig tovább mélyítette, miután Trump arra a kérdésre, hogy a tárgyalásokon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyenlő félként vesz részt – vagy egyáltalán részt vesz-e rajta –, eleinte azt válaszolta,
ez érdekes kérdés.
Az amerikai elnök ugyan később elmondta, hogy Zelenszkijt is várják a tárgyalóasztalnál, de a február 18-án, kedden Szaúd-Arábiában kezdődő egyeztetésekre Kijev nem küld delegációt.
Ráadásul Hegseth arról is beszélt múlt héten, hogy a jövőben akár csökkenthetik az amerikai csapatokat Európában, valamint a Müncheni Biztonsági Konferencián is olyan kérdőíveket kezdtek osztogatni az európai országok tisztségviselőinek, hogy egy esetleges tűzszünet, valamint a későbbi béke után milyen biztonsági garanciákat tudnak nyújtani Ukrajnának, ami miatt egyre több európai ország aggódik azon, hogy az Egyesült Államok akár teljesen magára is hagyhatja Európát.
Az Európai Unióban, valamint az európai országok pedig ezt komoly veszélynek mérik fel,
az Európai Unióban eddig ugyanis azt az álláspontot követték, hogy semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül, ahogy az európai biztonsági architektúráról az Európai Unió nélkül.
Így már a Müncheni Biztonsági Konferencián ezen új realitásról kezdtek egyeztetni az európai országok, hétfőn pedig Macron meghívásáról egy informális találkozón is megvitatták Európa helyzetét és az ukrajnai háború békéjét.
Fordulópont az európai biztonságban
Az államfők délután négy órakor érkeztek az Élysée-palotába, hogy Európa jövőjéről tárgyaljanak, és előzetes tervek szerint két órásra tervezték a találkozót, ez ugyanakkor egyáltalán nincs kőbe vésve.
Macron a találkozó előtt egyébként telefonon egyeztetett Donald Trumppal.
Hogy jelenleg milyen hangulat uralkodhat az európai vezetőknél, jól mutatja az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a közösségi oldalára feltöltött bejegyzése, amelyben az egykori német védelmi miniszter arról írt, hogy megérkezett a „kritikus” egyeztetésre, valamint
Európa biztonsága fordulóponthoz érkezett. Igen, Ukrajnáról van szó, de rólunk is. Sürgős gondolkodásmódra van szükségünk, a védelmi kiadásunk növelésére. És most mindkettőre szükségünk van.
Ugyanakkor volt, aki nem ennyire borúsan látta a helyzetet. Az Európai Tanács elnöke, António Costa például úgy keretezte a mostani találkozót, hogy ez egy folyamat kezdete, amelyet később minden olyan partnerrel folytatnak, akik az európai békében és biztonságban érdekeltek, és kijelentette, az Európai Unió és tagállamai központi szerepet töltenek be ebben a folyamatban.
Mielőtt az informális találkozót elkezdték volna, több meghívott is részletezte, hogy szerintük hogyan lehetne megerősíteni Európa helyzetét alapvetően, valamint kiharcolni egy helyet a tárgyalóasztalnál: Donald Tusk lengyel miniszterelnök például több kollégájához hasonlóan a védelmi kiadások növelését nevezte meg, de brit kollégája, Keir Starmer már a brit katonák békefenntartóként Ukrajnába küldéséről is beszélt.
Az Élysée-palota közleménye szerint egyébként az informális találkozóról szóló meghívóban – amelyen, mint fentebb jeleztük, Franciaország mellett Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország és Spanyolország, az EU képviseletében Ursula von der Leyen EB-elnök és António Costa Európai Tanács-elnök, valamint Mark Rutte NATO-főtitkár vett részt – leginkább azzal várta Macron a vendégeket, hogy arról tárgyaljanak,
- Európa milyen biztonsági garanciákat tud vállalni az ukrajnai béke tartós megőrzésével kapcsolatban;
- már felvetették a brit, a francia és a lengyel katonák esetleges Ukrajnába küldését;
- reagáljanak a Trump-adminisztráció által felgyorsított Ukrajna-ügyre;
- valamint meghatározzanak egy közös európai választ Európa biztonságának megerősítésére.
Többen is kritizálták a találkozót
A találkozó egyébként nem aratott egyöntetű sikert még Európában sem,
több ország ugyanis éles kritikát fogalmazott meg a meghívottak listája miatt.
A szlovén elnök, Natasa Pirc Musar például arról beszélt, sajnálja, hogy országát nem hívták meg, és szerinte rendkívül szimbolikus és jól mutatja a meghívottak listája, hogy „még az Európai Unióban sem részesül minden tagállam egyenlő bánásmódban”, és szerinte ez nem az az Európa, ami lenni szeretne, amit a világon tisztelnek, vagy amit az észak-amerikai szövetségesek méltó partnernek gondolnak.
Szlovéniához hasonlóan a Cseh Köztársaság és Románia is azzal kritizálta Macront, hogy őket nem hívták meg Párizsba, miközben Lengyelország mellett e két ország van legközelebb a háborúhoz.
A Le Monde francia lapnak név nélkül egy cseh kormányzati forrás ezt a francia elnök arroganciájának jelének vélte, míg Románia ideiglenes elnökének biztonságpolitikai tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO keleti határai, elsősorban a Fekete-tenger biztonsági kérdéséről biztosan nem esik szó emiatt.
Addig a magyar kormány amiatt bírálta a párizsi informális csúcsot, mert az a kormány olvasata szerint „Trump-ellenes, háborúpárti európai vezetők” ültek össze, akiknek a célja, hogy megakadályozzák a békét – erről beszélt például Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter.
(Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök üdvözli Olaf Scholz német kancellárt az Elysée-palotában Párizsban, Franciaországban 2025. február 17-én. Fotó: Abdul Saboor / Reuters)
Hungarian (HU) ·