Elérhetetlen a békemegállapodás, Donald Trump tervei nagy eséllyel szertefoszlanak

Donald Trump választások előtti ígérete, miszerint kevesebb mint 24 órán belül véget vet az ukrajnai háborúnak, üresnek bizonyultak, így most Keith Kellogg, Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottja bejelentette, hogy a kormányzat új célja, hogy 100 napon belül vessen véget a harcoknak – írja a The Independent.

Arról azonban, hogy ezt hogyan fogják elérni, továbbra is kevés a részlet. Az amerikai elnök többször is azt állította, hogy ez azért van így, mert ha nyíltan beszélne terveiről, az aláásná tárgyalási pozícióját. Sokan azonban úgy vélik, hogy ezzel próbálja álcázni a terv hiányát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök mindketten kifejezték, hogy hajlandóak tárgyalni az új amerikai elnökkel, ugyanakkor mindkettőnek megvannak a maga elképzelései. A lap most azt vizsgálta meg, hogy milyen tényezők játszhatnak közre a béke elérésében, és miért bizonyulhat a békemegállapodás elérhetetlennek.

Szankciók

Két nappal Donald Trump beiktatása után az amerikai elnök először adott rövid betekintést Ukrajnával kapcsolatos terveibe.

Ha nem születik megállapodás, nem lesz más választásom, mint nagymértékű adókat, vámokat és szankciókat bevezetni mindenre, amit Oroszország az Egyesült Államoknak értékesít. Megtehetjük a könnyebb vagy a nehezebb úton is. A könnyű út azonban mindig jobb

– írta Donald Trump a True Social-on közzétett bejegyzésében.

Egy héttel korábban a Bloomberg arról számolt be, hogy a hivatalba lépő kormányzat megkezdte az Oroszországgal szembeni szankciós stratégia kialakítását. Az egyik lehetőség, hogy a szankciókkal sújtott orosz olajtermelő vállaltoknak könnyítést vezetnének be a tárgyalások ösztönzése érdekében. A másik opció a szankciók további kiterjesztése lenne.

A szerző szerint nem meglepő, hogy a közismerten tranzakciós szellemű Trump – aki hosszasan beszélt a vámokról – arra összpontosít, hogy az Egyesült Államok pénzügyi erejét kihasználva vessen véget a háborúnak. Hogy ez sikerülni fog-e, az azonban nem világos.

Úgy tűnik, hogy Oroszország gazdasága a háborúban kibírta a nyugati szankciók terhét, bár a gazdaság háborús helyzetbe hozásának hosszú távú következményei veszélyesnek bizonyulhatnak. Trump további nyomása azonban – a Joe Biden utolsó hivatali napjaiban hozott különösen agresszív szankciócsomag nyomán – arra kényszerítheti Putyint, hogy alaposabban átgondolja a dolgot.

Területi engedmények

Oroszország Ukrajna valamivel kevesebb mint 19 százalékát tartja megszállása alatt, beleértve a Krím-félszigetet, valamint a Luhanszki, Donyecki, Zaporizzsjai és Herszoni területek egy részét. Eközben Ukrajna ellenőrzi az oroszországi Kurszki terület egy darabját.

Vlagyimir Putyin legutóbbi év végi konferenciáján felszólította Ukrajnát, hogy vonuljon ki ebből a négy ukrán régióból, a Nyugatot pedig arra, hogy oldjon fel minden szankciót. Az európai vezetők következetesen elutasították ezt a lehetőséget, de úgy tűnik, hogy Trump nyitottabbnak tűnik az ötletre.

Itt azonban számos probléma van. A Kreml azt mondja, hogy nem akarja, hogy a megszállt Ukrajnában lévő orosz csapatok közelében NATO-erők legyenek. Sőt, Putyin azt állította, hogy Ukrajna lerohanása azért történt, mert a NATO túl közel akar kerülni Oroszországhoz.

Zelenszkij eközben hajlandó lehet elfogadni bizonyos területek átadását, de nem valószínű, hogy feladná az Oroszország által részben megszállt négy ukrán régió ukrán ellenőrzés alatt álló részét, amelyet Putyin magának követel. Hasonlóképpen, Putyin nem akarja, hogy ukrán csapatok legyenek Kurszkban.

Eközben az orosz erők kúsznak előre Kelet-Ukrajnában. Egyesek nem értik, hogy Putyin miért állítaná le csapatait, amikor azok, ha magas veszteségek árán is, de lassacskán nyomulnak előre.

Biztonsági garanciák

Valószínűleg a biztonsági garanciák kérdése lesz azonban a legvitatottabb téma – véli a The Independent. 2014-ben és 2015-ben, Oroszország kezdeti ukrajnai inváziója után a harcok befejezéséről szóló korábbi megállapodások  kudarcot vallottak, ahogyan számos további kísérlet is.

Széles körben elterjedt az a nézet, hogy Putyinban nem lehet megbízni a tűzszünet betartásában. Lehetséges, hogy a harcok szünetelését egyszerűen arra használja majd fel, hogy pihentesse erőit, mielőtt újra betörne Ukrajnába. Ukrajna úgy véli, hogy a NATO-hoz való csatlakozás elrettentheti egy újabb inváziótól, mivel az 5. cikkely értelmében a megtámadott tagot meg kell védeni. Trump  azonban ezt az opciót eléh határozottan kizárta.

Putyin nem csak Ukrajna NATO-tagságát ellenzi, de úgy gondolja, hogy az országnak semleges állammá kell válnia, és drasztikusan csökkentenie kell katonai erőit. Ez gyakorlatilag megfosztaná Ukrajnát attól a szuverén jogától, hogy megválassza, kivel szövetkezik. Emellett Ukrajnát könnyebb célponttá tenné a jövőbeni orosz inváziók számára.

Ukrajna szerint az Egyesült Államoknak biztonsági garanciákat kell nyújtania, és az európai biztosítékok önmagukban nem elegendőek. Zelenszkij felszólította Trumpot, hogy adjon Ukrajnának több fegyvert, de hitelek formájában. Mások azt javasolták, hogy Trump támogassa a nagyjából 300 milliárd dollár befagyasztott orosz vagyon átadását, hogy Ukrajna felfegyverezhesse magát.

Oroszország szövetsége

A legjelentősebb különbség Trump első és második ciklusa között a külpolitika felépítése szempontjából az Egyesólt Államokkal szemben ellenséges nemzetek összefonódása.

Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea jobban összefogott, mint valaha. Segítették egymást a szankciók kijátszásában; támogatták egymás háborúit; igyekeztek más országokat is kivonni az Egyesült Államok vezette Nyugat hatásköréből.

A szerző úgy véli, hogy Trump megpróbálhatja megzavarni ezeket a szövetségeket, hogy lelassítsa az orosz háború támogatását, vagy nyomást gyakorolhat rájuk, hogy hagyjanak fel Putyin finanszírozásával.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.

(Borítókép:  Ukrán katonák Marinka Donyecki terület irányában Ukrajnában 2024. február 23-án. Fotó: Diego Herrera Carcedo / Anadolu / Getty Images)