6 months
3
A népesség fele gondolja azt, hogy Oroszországnak van nagyobb felelőssége abban, hogy a háborút még nem zárta le békekötés – derült ki az IDEA Intézet kutatásából. Az ukránokat ugyan kevesebben okolják, de sokaknak az a meggyőződése, hogy Oroszország és Ukrajna háborús felelősségének mértéke azonos. Az elemzés szerint a nyugati hatalmak, illetve Ukrajna felelősségét hangsúlyozó narratívák elterjedtsége összességében növekedett az elmúlt két évben Magyarországon.
Az orosz-ukrán háború már több mint három éve tart. Az IDEA Intézet pedig az elmúlt években rendszeresen vizsgálta a háborúval kapcsolatos lakossági véleményeket. 2025. februárjában a közvélemény-kutatásukban a válaszadóknak az volt a feladata, hogy csak a háborúban közvetlenül résztvevő felekre, Oroszországra és Ukrajnára koncentrálva mondják el véleményüket arról, hogy szerintük, melyiküknek van nagyobb felelőssége a békekötés elmaradásában.
Az eredmények megerősítik a társadalom erőteljes megosztottságát:
- a felnőttek feléről mondható el, hogy elsősorban Oroszországot okolja az ukrajnai háborúért (51 százalék);
- ugyanakkor, a magyar társadalom többsége úgy látja, a kérdés nem fekete, vagy fehér, tehát valamilyen arányban megoszlik a felelősség a háborúzó felek között;
- a felnőtt népesség 30 százaléka gondolta azt idén februárban, hogy a két ország közül leginkább Ukrajna okolható a háború elhúzódásáért;
- de azt csak a felnőttek egytizede vallotta, hogy az ukránok felelőssége kizárólagos lenne;
- a felnőttek 16 százaléka a két ország háborús felelősségének mértékét azonos mértékűnek látta.
Békére kéne ösztönözni Ukrajnát?
A kormánypárti és a Mi Hazánk szavazók túlnyomó többsége szerint a béke elmaradásért inkább az ukránok okolhatók, de legalábbis a háborúzó feleknek azonos felelőssége van. De a társadalom más rétegeiben azok vannak többen, akik szerint Oroszország felelőssége nagyobb.
A politikai preferenciáikban bizonytalanok majdnem fele is (46 százalék) inkább Oroszországot hibáztatja a békekötés elmaradásáért, sokkal kevesebben okolják ebben a körben az ukránokat (14 százalék).
Az IDEA Intézet szerint a nyugati hatalmakat, és Ukrajnát bíráló háborús narratívák támogatottsága ezzel együtt egyértelműen növekedett a társadalomban 2023 márciusa óta (40 százalékról 47 százalékra). Ám az továbbra is érvényes, hogy
a „nyugatot”, illetve Ukrajnát inkább hibáztató vélemények csak a kormánypárti és Mi Hazánk szavazók körében számítanak dominánsnak.
Abban viszont többségi egyetértés mutatkozik 2025 februárjában a társadalomban (60 százalék), hogy a nyugati hatalmaknak Ukrajnát arra kell ösztönöznie, minél előbb kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal.
A felnőttek legnagyobb hányada (47 százalék) úgy látja, a „nyugatnak” úgy kell ösztönöznie Ukrajnát a béketárgyalások megkezdésére, hogy közben nem kell felajánlani számára előzetes NATO-, vagy az EU-tagság lehetőségét sem. Ez utóbbit csak a magyar felnőtt népesség 13 százaléka tartaná szükségesnek a béketárgyalások megkezdéséhez.
Végezetül a közleményükben arra is felhívták a figyelmet, hogy csak a felnőtt népesség ötöde gondolja, hogy a „nyugatnak” egészen addig kellene támogatnia Ukrajnát, ameddig vissza nem szerzi az Oroszország által annektált területeit – még az ellenzéki pártok szavazóinak is csak egyharmada gondolkodik így.
Az ukrajnai háborúról percről percre tudósítunk a háború kitörése óta, kövesse velünk az Index élő hírfolyamát erre a linkre kattintva.
Hungarian (HU) ·