Egy ország fele várja lélegzetvisszafojtva március 8-án, hogy kap-e politikustól virágot. Forgalmas helyen (piac, főtér, aluljáró) jó eséllyel ez elkerülhetetlen, a közösségi médiában pedig annyi virág hullik minden lányra/asszonyra/hölgyre, hogy az el sem fér az interneten. A posztok alapján a nyugdíjasotthonok legsűrűbb napja ez.
De persze ebben is külön kategóriát képvisel a miniszterelnök, aki a közösségi médiás munkatársának, Kaminski Fannynak vett egy virágot. Orbán olyan zökkenőmentesen bonyolítja le a - hogy is mondjuk szépen, szürkezónás - növénybeszerzést a piros lámpánál, amilyen simán még a veje sem vesz egy új szállodát.
Az alkudozás eleje nincs meg, így az nem derül ki, hogy Orbán mennyit akart fizetni a virágért, amivel megsértette volna az árust. De ennél is jobb, hogy látjuk, mennyire nehéz lenne Orbán élete, ha foglalkozna üzleti ügyekkel. Az olcsóbb árért az árus azonnal kér is valamit: intézze el Orbán, hogy ne bántsák az autók között lebonyolított biznisz miatt. Aztán elköszön a miniszternek nevezett Orbántól.
A közlönyben egyelőre nem jelent meg semmi, ami büntetlenséget ígér a sok helyen szabálysértésnek minősülő piroslámpás árusításért. De újabb érvet adott a készpénzhasználat alaptörvénybe betonozása mellett.