Betelt a pohár egy kórházigazgatónál, megtörte a csendet

„Az ellátórendszerrel kapcsolatban ritkán kapnak publicitást a pozitív folyamatok, a negatív hírek sokkal gyorsabban terjednek. Utóbbiak gyengítik a gyógyító teamek egységét, ennek pedig végső soron a beteg lesz a kárvallottja” – utal a kórházakkal kapcsolatos, szerinte egyoldalú médiafigyelemre Ficzere Andrea, a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója.

Az utóbbi időszakban politikai csatározás helyszíne lett az Uzsoki a főigazgató szerint. Korábban beszámoltunk arról, hogy Hadházy Ákos szerint Papcsák Ferencnek, Zugló volt fideszes polgármesterének cége milliós összegben nyerészkedik azon, hogy pénzért cserébe rajtuk keresztül juthatnak gyorsított eljárásban egészségügyi beavatkozáshoz az Uzsoki Utcai Kórházban azok a betegek, akik nem szeretnének órákat várni a sürgősségin, vagy éveket egy műtétre.

Később pedig az Index birtokába jutott egy kiszivárgott levél, amit Ficzere Andrea írt a kórház alkalmazottainak, és amiben azt ecseteli, hogy a politikus félrevezeti a közvéleményt politikai haszonszerzés céljából, majd részletesen elmagyarázta a kórház szabályos működését. Erről is kérdeztük a kórházigazgatót. 

Választási időszak van. Nem az a baj, ha valaki kritikát fogalmaz meg, hanem az, ha abszolút laikus módon félreinformál, zavart és bizalmatlanságot kelt. A kórháznak a gyógyításról, nem a politikáról kell szólnia  

– válaszolta. Ficzere Andrea 12 éve vezeti a zuglói kórházat, amelynek ellátási kötelezettsége több mint 2 millió emberre terjed ki. Naponta 927 szakdolgozó és 348 orvos várja a betegeket, akik állítása szerint túlnyomó részben elégedetten távoznak az intézményből. Kifejtette azt is, miért problémás az, ha politikusok vagy mások a kórházak ellen hergelnek, vagy téves információkat terjesztenek.

Ficzere Andrea: Szaktudásunkon túl, a belénk vetett bizalom a legfontosabb

„Kulcsfontosságú, hogy építsük az emberekben az egészségügybe vetett hitet. Nagyon könnyű hátradőlni a fotelben és hergelni a gyógyulásra váró betegeket, akik végső soron elbizonytalanodnak az ellátórendszerrel kapcsolatban.

A leghangosabbak azok, akik ott sem voltak, mégis megosztják a negatív híreket, így alakul ki a magyar egészségügyben is az echo chamber jelensége

– figyelmeztetett a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. De mit nevezünk echo chambernek? Egy olyan környezetet, amelyben a résztvevők olyan hidelmekkel találkoznak, amelyek megerősítik meglévő hiedelmeiket, tulajdonképp egy zárt rendszerben, és el vannak szigetelve a cáfolatoktól. Ez pedig megerősítési torzítást eredményezhet. A kórházigazgató hozzátette:

„Nincsenek csodaszerek. Nyilván egyszerűbb azt elhinni, hogy léteznek könnyebb utak, gyors megoldások. Hamis illúzió, hogy az egészség megőrzéséhez nem kell életmódot váltani, nem kell például abbahagyni a dohányzást, mérsékelni az alkoholfogyasztást, vagy a szükséges műtéti beavatkozás helyett elég bevenni egy csodaszert és minden rendben lesz. Most kell ahhoz egészségtudatosan élni, hogy később is egészségesek maradhassunk” – részletezte a problémát. 

Korábban bemutattuk, hogyan élnek vissza online csalók például Merkely Béla vagy Zacher Gábor hitelességével és hírnevével, és biztatnak az AI-generált képmásukkal akár inzulinkezelés abbahagyására egy „csodaszer” ígéretével.

Az ezzel a problémakörrel kapcsolatos megoldást abban látja Ficzere Andrea, hogy „már kisgyermekkortól kezdve hatékonyabban kell edukálnunk a lakosságot, megfelelő információkkal kell ellátnunk a betegeinket, és meg kell mutatni a kórházakban folyó munkát.

Ha a beteg ismeri az ellátórendszer jellemzőit, ha tudja, hogy hol és milyen ellátás érhető el, ha valódi válaszokat kap a kérdéseire, akkor bizalommal fordul felénk. Ha azonban csak a Google keresőből, vagy a közösségi médiából tájékozódik, sajnos könnyen talajt veszthet.

A főigazgató lapunknak azt is hangsúlyozta, hogy a kórházi gyógyító munka súlypontja a szakdolgozók vállán nyugszik. „Természetesen nincs kórház és betegellátás orvos nélkül, de gyógyulás biztosan nincs szakdolgozó nélkül” – ezért az ő megtartásuk ma az igazi kulcskérdés. Erről már magukat az érintetteket kérdezzük. 

Átgondolták, hogyan is kell bánni a szakdolgozókkal

Viziné Molnár Anna az intézmény ápolási igazgatója felel 927 szakdolgozó elégedettségéért, munkájáért. Tíz éve érkezett az Uzsokiba és két dolog rögtön szemet szúrt neki.

Amikor végigjártam az osztályokat mindenhol azt érzékeltették velem, hogy nekik a legnehezebb. A kollégák sokszor nem ismerték a másik osztályon dolgozókat, ezért a főnővéri értekezleteken elkezdtük bemutatni egymásnak az osztályokon folyó munkát, sőt, arra is lehetőséget adtunk, hogy a kollégák kipróbálhassák magukat más területeken is. Ez rövid idő alatt jó eredményeket hozott

– mesélte. Hozzáfűzte, hogy minden tavasszal rendeztek családi napot, közös sporteseményeket. „Aztán a Covid közbeszólt. Ekkor váltunk igazi nagy családdá, hiszen a korábbi évekhez képest elképzelhetetlen módon egymásra voltunk utalva. A covid elején a fluktuáció érthető módon növekedett, mert azok, akik nem bírták ezt a terhelést, távoztak. Ezt követően átlag 4-6 oltóponton adtunk oltásokat, ekkor már az orvosok is bevonódtak. Ma mindennek köszönhetően az Uzsokiban mindenki ismer mindenkit.”

Emellett kiemelte a közösségépítésben hatékony női vezetők jelentőségét. „Ideérkezésemkor a négy vezető közül hárman a gyengébbik nemet erősítették. Kellemesen furcsa érzés volt ezt megélni. A korábbi munkahelyeimhez képest más hangulatú, értő és elfogadó közösségbe kerültem. Most is jellemző ránk az érzékenység, a kórházi folyamatok más hozzáállással történő kezelése. Azt hiszem, hogy bizonyos jelenségeket másképp érzékelünk, mint a férfiak.”

Elmondta ,hogy ekkoriban született meg a gondolat, hogy érdemes lenne az Uzsokit családbaráttá tenni, ehhez az első lépés a gyermekmegőrző volt. Nyolc évvel ezelőtt még csak a multiszektorban voltak hasonló kezdeményezések. Főállásban szakembert alkalmaztak azért, hogy a dolgozók gyermekeit a jogszabályoknak megfelelően tudják fogadni. 

„Akkora siker lett belőle, hogy sorban hívtak más kórházakból, hogy hogyan csináljuk” 

– osztotta meg az ápolási igazgató.A kezdeményezés idővel kinőtte magát és nyaranta olyan nagy igény mutatkozik erre a szolgáltatásra, hogy már tavasszal elkezdenek betelni a helyek, állítja. Hozzáfűzte, hogy a gyerekek a konyhán ebédet kapnak, és a BVSC-vel kötött együttműködés keretében még úszótáborba is mehetnek.

A gyermekmegőrzőt egy tornaterem és egy szauna berendezése követte, ahol a dolgozókat főállású személyi edző és gyógymasszőr várja, akik csak az intézmény munkatársaival foglalkoznak. A kis rekreációs központ népszerűségét jól mutatja, hogy 2024-ben a gyógymasszőr kollégát választotta a kórház az év szakdolgozójává. Időközben alapítványi támogatásból tíz kerékpárral bővült az Uzsoki flottája, amit a munkatársak kölcsönözhetnek ki.

Arra a kérdésre, hogy az eddig megvalósult programok mennyiben járultak hozzá a dolgozók munkahelyi elégedettségéhez már Krimmer-Schoblocher Tünde, a kórház szakoktatója válaszolt. A szakember 2014 óta dolgozik az Uzsokiban, előtte a magánellátásban és külföldön is megfordult. 

„Az Uzsoki közösségében mindenki segít mindenkinek, és megbecsülik egymást a kollégák. A napokban egy projekt kapcsán, egy kolléganőm járt nálam, aki örömmel mesélte, hogy nem is tudta, hogy ennyi ember szereti őt, mert, hogy osztályról osztályra kellett mennie, és mindenki nagyon kedves és segítőkész volt vele” – mondta.  Joggal merül fel a kérdés, hogy mindebből a betegek mit érzékelnek?  

„Minden reggel fél 7-kor ápolási vizitet tartunk, átvesszük az éjszakástól a betegeket, és több alkalommal meglepetten kérdezi tőlem a beteg, hogy nővérke, hogy válogatta össze ezt a jó csapatot. Nem tudom, minek köszönhetően, és nem is nem akarok butaságot mondani, de

Legtöbbször nem maga a beteg elégedetlen, hanem a hozzátartozó” – ezt már Simon Ildikó, a kardiológia főnővére mondta. Ezt a gondolatot erősíti Krimmer-Schoblocher Tünde is: „Családon belül szinte öröklődik az egészségüggyel kapcsolatos negatív információ, ami nem mindig valós, vagy hiteles, de amikor az emberek valóban találkoznak az egészségüggyel és pozitív benyomást kapnak az ellátással és az ápolókkal kapcsolatban, és látják, hogy nem csúnyán bánik az ápoló a beteggel, hanem kedves, előzékeny és segítőkész, akkor ezen meglepődnek. Egyébként szerintem van ebben valami pozitív irányú elmozdulás, és ez nem csak itt nálunk a Uzsokiban, hanem országosan elmondható.”

Nem csak a fizetésen múlik a dolgozók megtartása

Napjainkban a megtartás-menedzsment a HR egyik legfelkapottabb témája. Az egészségügyben sem ismeretlen a jobhopperkedés, vagyis a gyakori munkahelyváltás. Arról is érdeklődtünk, hogy az Uzsokiban hogyan veszik fel a küzdelmet a fluktuációval, azaz a munkaerő vándorlásával. 

Az orvosi béremelés nagyon jól működött, és a szakdolgozói béremelés is megtörtént több lépcsőben

– mondta a főigazgató. Azonban hozzáteszi: bár nyílt az olló, és a szakdolgozói béreket lehetne tovább emelni, megítélése szerint a dolgozók megtartása nemcsak a fizetésen múlik. Ezt támasztja alá az ápolási igazgató által néhány évvel ezelőtt elvégzett felmérés eredménye is:  „Az volt a hipotézisem, hogy a szakdolgozó kollégák pályaelhagyását nem első sorban a fizetés okozza. A felmérés konklúziója, hogy a létszámhiány és a munkahelyi megbecsültség legalább ennyire fontos. Ha egymást támogató, elfogadó, megértő légkört tudunk kialakítani, akkor, ha valaki megszorul, a kollégák önként veszik át egymástól a feladatokat, később pedig természetesen viszonozzák a szívességet. Ezen dolgoztunk az elmúlt években." 

A főigazgató elmondta, hogy az Uzsokiban a munkatársak testi és lelki egészségének megőrzése érdekében 2025 január elsején indították el az UzsokiFitt programot, ami szakorvosi konzultációval, állapotfelméréssel, személyre szabott programterv kidolgozásával kezdődik, majd dietetikus, személyi edző és pszichológus bevonásával egész éven át követi a résztvevők fejlődését. „Bár még csak az év elején járunk, már közel hetvenen jelentkeztek a programra. A fizikai aktivitásokat alvásjavító program, filmklub és könyvklub egészíti ki” – részletezte.

A kívülállók nem is tudják elképzelni, hogy az egészségügyi dolgozók milyen nagy terhelésnek vannak kitéve a növekvő betegszám, az ügyeletek, az éjszakázás és a folyamatos stressz miatt, ezért is fontos, hogy támogassuk őket fizikai és mentális jóllétük fenntartásában 

–  vallja Ficzere Andrea. A korábban említett felmérésnek azonban volt egy másik, nem várt eredménye is, ami magát az ápolási igazgatót is megdöbbentette: 

Akkor jött a gondolat, hogy ha mi ezt mondjuk magunkról, ezt a képet mutatjuk kifelé, hogy nem, ne jöjjön ide senki, de ugyanakkor az a legnagyobb problémánk, hogy egyébként nincs utánpótlás, nincs ember, akkor mit lehet tenni? Ezután indítottuk el az Uzsoki pályaorientációs programját.” Rákérdeztünk, hogy milyen lépésekkel erősítenek rá az utánpótlásra.

Utánpótlás-nevelés új szemlélettel

Az Uzsoki Kórházban három innovatív program folyik a szakmai utánpótlás biztosítására:

• A „Hivatásunk Éjszakája” során általános és középiskolás diákokat fogadnak, akik betekinthetnek a kórház működésébe. Az érdeklődők bemehetnek például a műtőbe, elmehetnek a patológiára, laborba, megtanulnak újraéleszteni, de a kórházi működés egyéb jellemzőivel is megismerkedhetnek.
• A „Kövess engem! Árnyéknap” lehetővé teszi, hogy a pályaválasztás előtt álló diákok egy teljes napot tölthessenek el egy-egy, a diák által választott hivatást gyakorló szakember mellett. A program lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődők megtapasztalják, valóban nekik való-e ez a hivatás, vagy esetleg másfelé kell orientálódniuk.
• A VIDRa (Vidra Doktor Rendel) program játékos formában az óvodásokat célozza meg. 

Klimmer-Schoblocher Tünde elmondta, hogy elkezdtek fiatalokat becsalogatni a kórházba, megmutatva a kórház életét, és azt, hogyan dolgoznak. Voltak olyan csoportjaik, ahol szülők kísérték a gyerekeket, és a szülők is végighallgatták a bemutatkozó beszélgetésüket. 

Kifejezetten meglepődtek, hogy egészen más a helyzet az egészségügyben, mint amiről ők tudtak, hiszen eddig csak azt hallották, hogy mindenki fáradt, kimerült, nagyon rosszak a körülmények. Itt szembesültek azzal, hogy ez nem egészen van így

– osztotta meg a történetet, majd megjegyezte: „A kívülállók sajnos nagyon nem ismerik a szakmánkat, és azt, hogyan telnek a napjaink. Ez a fajta gondolkodás generációkon át ível, tehát nem csak a mostani fiatalokat kell meggyőznünk arról, hogy mennyire nincs igazuk, amikor azt gondolják, hogy rossz az egészségügyben dolgozni, hanem az anyukát, nagymamát, és persze mindenki mást is” 

„Amikor a látogatások elején megkérdezzük, hogy ki szeretne a későbbiekben az egészségügyben elhelyezkedni, akkor csak néhány kéz emelkedik a magasba. A látogatások végén ez arány jelentősen javul” – állítja. 

Kórházigazgató: Túl nagy a zaj körülöttünk

Végül az Uzsokiban folyó gyógyító munka részleteiről árult el többet a kórház főigazgatója:: „Kevesen tudják, hogy kórházunk onkológiai, ortopéd-traumatológiai és onkosebészeti központ, kiterjedt kutatási és oktatási tevékenységet is végzünk, a kórház a Semmelweis Egyetem oktatóintézménye.” 

Megkerülhetetlen kérdés ugyanakkor a sajtóban elhíresült csípőprotézis műtétek ügye. Ficzere Andrea válasza sokakat meglephet: 

A saját sikereink fogságába kerültünk. Az Uzsoki egy városi kórház – bár sok megyei kórháznál nagyobb, és komplexebb ellátási portfólióval rendelkezik – mégis mi lettünk az endoprotetikai ellátás zászlóshajója. Ellátásunk minőségének a hírét viszik a gyógyult betegek, hozzánk fordulnak a legtöbben protézisbeültetés reményében. Országos viszonylatban a kollégáim végzik messze a legnagyobb számban ezeket a típusú beavatkozásokat. 

Arra kértük a kórházi vezetőt, hogy értékelje a tavalyi évet, és tegyen előrejelzést idénre. „Nem volt könnyű év, sok küzdelemmel járt, de ezek nem elvettek, hanem – azt hiszem - hozzáadtak az intézményhez. Megerősödtünk. 2025-ben már eddig is túl nagy volt körülöttünk a zaj, nem számítok másra ezután sem. Ebben a környezetben kell a gyógyításra összpontosítanunk. Megteszünk mindent, hogy a hozzánk forduló betegek meggyógyuljanak és elégedettek legyenek az ellátásukkal.”

(Borítókép: Dr. Ficzere Andrea 2025. január 21-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)