A magyar közéletben január utolsó, és február első napja a politikusok vagyonnyilatkozatairól szól. Lapunk a kötelezettség éjféli határidejének lejártát követően részletesen beszámol a közzétett dokumentumokról. Az Integritás Hatóság 2023-ban publikált egy jelentést a bevallási rendszerről, amely több reformjavaslatot is tartalmazott.
Az Index 2024-ben több cikkben foglalkozott a politikusok vagyonnyilatkozataival:
- Orbán Viktor miniszterelnök vagyonnyilatkozatáról itt írtunk,
- az akkor még köztársasági elnök Novák Katalin anyagi helyzetéről is olvashat,
- ebben a cikkben a miniszterek vagyonnyilatkozatait találja,
- beszámoltunk a kormánypártok nem tárcavezető tagjairól,
- ahogy az ellenzéki politikusokról is.
- Nem hagytuk ki a sorból Matolcsy György jegybankelnököt, és Polt Péter legfőbb ügyészt sem.
Miről vallanak?
A képviselőknek nyilatkozniuk kell
- ingatlanokról,
- nagy értékű ingóságokról,
- egyéb vagyontárgyakról,
- megtakarításokról és tartozásokról,
- kategóriák szerint a jövedelmükről,
- valamint a gazdasági érdekeltségeikről.
A vagyonnyilatkozatok leadásának határideje január 31.
Hatékony a rendszer?
Az Integritás Hatóság – amelynek elnöke az a Biró Ferenc, akinek vagyonnyilatkozatával kapcsolatban épp az elmúlt időszakban vetődtek fel kérdések –, 2023 végén tette közzé eseti jelentését a magyarországi vagyonnyilatkozati rendszerről.
A dokumentumban úgy fogalmaztak,
hazai viszonylatban kijelenthető, hogy – ahogy azt a Hatóság korábban is bemutatta – csak elvi szinten létezik kontroll a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén. A Hatóság álláspontja szerint a hazai vagyonnyilatkozati rendszer jelenlegi formájában elavult, nem működik megfelelően és nem éri el a törvényben meghatározott céljait.
A Hatóság úgy vélekedett, hogy „a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásához, kezeléséhez és ellenőrzéséhez egy olyan egységes elektronikus bevallási rendszer kialakítása szükséges, amely lehetővé teszi a Hatóság által korábban már felvázolt és szorgalmazott kockázat alapú ellenőrzést”.
Javaslataik között szerepelt, hogy egy bizonyos időintervallum alatt (de maximum 4 évente) a nyilatkozattételre kötelezett teljes populáció legalább 1 alkalommal ellenőrizve legyen. Megfelelő technikai támogatás és kialakítás esetén ez ma már gyakorlatilag automatikusan, minimális érdemi emberi időráfordítással megvalósítható”.
Az Integritás Hatóság fontosnak tartja „a jogkövetkezmények további szigorítását a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek megsértése esetére, annak érdekében, hogy az alkalmazott szankciók ténylegesen visszatartó erejűek, hatékonyak és arányosak legyenek”.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)