Bekopogott Varga Mihály, öthónapos csúcson a forint

Az eurót reggel hét órakor 399,81 forinton jegyezték az előző esti 399,92 forint után, a dollár jegyzése 381,50 forintra ment fel 381,14-ről, a svájci franké pedig 425,80-ra 424,74 forintról, majd délelőtt új öthavi csúcsot ért el az euróval szemben. Úgy tűnik, a devizapiaci szereplőket egyelőre nem aggasztják a geopolitikai feszültségek.

A forint-euró árfolyam 10 óra körül 398,7-es szintig erősödött, erre legutóbb október elején volt példa. Érdemes azt is hozzátenni, hogy már kedd reggeli jegyzésén a forint erősebben állt az év eleji kezdésnél, 2,8 százalékkal az euró, 4 százalékkal a dollár és 2,8 százalékkal a svájci frank ellenében.

Izgalmas napokon van túl a forint

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek most azt emelte ki, hogy a forint árfolyama az elmúlt időszakban meglehetősen izgalmasan alakult és sok tényező befolyásolta – ez akár napon belül is jelentős mozgásokat eredményezett. Az elmúlt hetekben a háború lezárásával kapcsolatos várakozások érdemben tudták erősíteni a forintot – így kerültünk be múlt hét szerdán a 400-as szint alá.

Emiatt a forint 407-ig gyengült, majd némi korrekció után 403 és 404 között állt meg. A forint szempontjából szintén rossz hír, hogy Trump ma ténylegesen kivetette a 25 százalékos vámot minden Kanadából és Mexikóból származó termékre. Ez azért rossz hír, mert ez növelte annak a veszélyét, hogy Európára sem ússza meg a vámokat a későbbiekben, ami a nyitott magyar gazdaságnak sem tenne jót. A forint számára tehát a mostani közeg nem éppen kedvező.

„A hét elején ugyanakkor ismét benézett 400 alá az árfolyam és a mai napon már úgy tűnik, hogy ez egyelőre ott is marad.” Regős Gábor arra is kitért, hogy ebben az új jegybankelnök szerepét nehéz megítélni. Azonban a bizottsági meghallgatásán Varga Mihály hangsúlyozta az árfolyam stabilitásának és kiszámíthatóságának fontosságát, ami a gazdaság szempontjából valóban fontos lenne, különösen is a mostani inflációs közegben, amikor ismét egy, a jegybanki célsávot érdemben meghaladó inflációt okozott a gyengülő forintárfolyam.

Ez a kijelentés azért is volt fontos, mert a piac egy része inkább egy túl gyors lazítást várt Varga Mihálytól, ezt pedig az akkori kijelentések cáfolták. A mostani közlemény sok újdonságot nem tartalmaz – csupán Varga Mihály hitet tett amellett, ami a feladata: az inflációs cél elérése.

Megváltozott a piaci hangulat

Érdemes külön felhívni a figyelmet az Equilor korábbi elemzésére. Hiszen bár március 4-étől új elnöke lett a Magyar Nemzeti Banknak, éles váltás nem várható a monetáris politikában az elemzésük szerint. A jegybank új vezetésnek is az alacsony infláció fenntartása és a stabil forintárfolyam a célja.

Varga Mihály már a meghallgatásán kiemelte, a jegybanktörvénynek megfelelően továbbra is az alacsony infláció fenntartása az MNB célja, és kiemelt figyelmet fordítanak a stabil forintárfolyam fenntartására, melynek meghatározó szerepe van a gazdaság növekedésében. A korábbi pénzügyminiszter mindemellett sikerrel oszlatta el a piaci szereplők aggodalmát, mely szerint az új jegybanki vezetés a korábbinál nagyobb súllyal venné figyelembe a kormány gazdaságpolitikai szempontjait – olvasható az Equilor korábbi elemzésében. 

Varga Mihály mellett további személyi változások is lesznek a Monetáris Tanácsban, az idei évben Patai Mihály, Kandrács Csaba és Pleschinger Gyula mandátuma is lejár. Mivel az inflációs folyamatok egyik meghatározó eleme a forintárfolyam, illetve annak volatilitása, érdemes itt is megvizsgálni a kilátásokat. A nemzetközi befektetői hangulat érdemben változott az elmúlt hetekben, megkezdődtek az egyeztetések az orosz-ukrán háború esetleges lezárásáról. Ez javította a feltörekvő piacokon a kockázatvállalási hajlandóságot, és nagymértékben hozzájárult a forint erősödéséhez.

Ám az Equilor Befektetési Zrt. arra számít, hogy a folyamat elhúzódhat, nem várható gyors eredmény, így elképzelhető egy kisebb kiábrándulás a következő hetekben, mely forintgyengülést okozhat. A Fed és az EKB várható kamatpályáját illetően nem volt változás, az Európai Központi Bank tovább folytathatja a kamatvágási ciklust, miközben az Egyesült Államokban – részben Donald Trump vámpolitikájának hatására – a korábban vártnál hosszabb ideig magas maradhat a kamatszint. 

Érkezik az új vezetés

Varga Mihály többször egyértelművé tette, hogy a jegybanktörvénynek megfelelően, az alacsony infláció fenntartása a célja, és fontos horgony marad a 3 százalékos jegybanki cél. Kiemelte a stabil forintárfolyam fontosságát, melyre mindenképpen szükség van a növekedéséhez. Az Equilor szerint a piaci szereplők aggodalmát a meghallgatáson nagyrészt sikerült eloszlatni azzal kapcsolatban, hogy

És egylőre úgy tűnik, Varga Mihályhoz csatlakozik Banai Péter, az államháztartásért felelős korábbi államtitkár, Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ korábbi vezérigazgatója, illetve Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank korábbi vezérigazgatója is. Pleschinger Gyula helyére a kormánypárti frakció Mager Andreát jelölte, aki meghallgatásán elmondta, hogy a jegybanki függetlenséget tekinti a legjelentősebb értéknek. Majd azt is kiemelte, hogy a gazdaságirányítás legsikeresebb időszakai mögött a monetáris és fiskális politika összhangja áll.

Equilor szerint az árstabilitás elérése és fenntartása mellett törekedni kell az inflációs várakozások csökkentésére is. Az új elnökkel március 11-én lesz egy nem kamatmeghatározó ülés, akkor várhatóan nem jelenik meg érdemi információ a közleményben. Az első kamatmeghatározó ülés március 25-én lesz, az elemzésük szerint ekkor kaphatunk tisztább képet az esetleges változásokról.

Természetesen ez nem kamatmódosítást jelentene, a jelenlegi inflációs környezetben Varga Zoltán szerint ez a lehetőség nem merül fel. Ám a közlemény szövegezéséből, illetve a háttérbeszélgetésen elhangzó információkból már le lehet vonni következtetéseket a következő időszak várható monetáris politikai irányvonaláról. Varga Mihály pedig már jelezte: a hivatalos inflációs cél (3 százalék, 1-1 százalékos toleranciasávval) nem fog változni. 

A Magyar Nemzeti Bank függetlenségét törvény garantálja

Ezzel összhangban a jegybank már kedden reggel kommunikált. „Az MNB legfőbb célja az árstabilitás elérése és fenntartása” – hangsúlyozta közleményében Varga Mihály. Mint mondta: ennek megfelelően határozott választ adunk minden olyan kockázatra, amely az inflációs célt, a pénzügyi stabilitást és a fenntartható gazdasági fejlődést veszélyezteti.

Varga Mihály azt is kiemelte: a jegybank új vezetésének munkája világos üzenetekkel és következetes cselekvéssel fog párosulni, amely növeli a magyar pénzügyi rendszer iránti bizalmat, és biztonságot ad a gazdaság szereplőinek. A jegybankelnök kijelentette: a Magyar Nemzeti Bank működését az átláthatóság, a szakszerűség és a felelős gazdálkodás elvei mentén fogja irányítani, egyúttal mérsékli a klasszikus jegybanki feladatokon kívül eső tevékenységeket.

„A jegybank tartósan alacsony inflációval és a pénzpiaci stabilitás megőrzésével támogatja a fenntartható gazdasági növekedést.” Majd az új jegybank elnök megerősítette: a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét törvény garantálja, a jegybank a legjobb gyakorlatnak megfelelően, a felelősségi viszonyokat kölcsönösen tiszteletben tartva együttműködik a kormánnyal, a hazai és nemzetközi szervezetekkel.

Regős Gábor szerint a közlemény kifejtette, hogy határozott választ adnak minden olyan kockázatra, ami ennek elérését veszélyezteti. Ez pedig azt jelenti a piac számára, hogy egyelőre kamatcsökkentésről még csak álmodozni sem lehet. Ez tehát bár nem mond semmi újat vagy szokatlant, igyekszik erősíteni azt a piaci várakozást, hogy egy jó darabig nem lesz kamatcsökkentés – erre pedig a forintnak erősödnie kell.

Idén összesen 50 bázispont vágás jöhet

A következő időszakban a jegybank részéről olyan kommunikáció várható, amely ezt az üzenetet erősíti tovább. „Tegyük hozzá: erre szükség is van, hiszen olyan ponthoz érkeztünk, amikor az inflációs kockázatok felerősödtek, tehát a jegybanknak fontos szerepe van ezek visszafogásában” – mondta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Az Equilor arra is emlékeztetett, hogy a pozitív reálkamatkörnyezet terén éles szakmai vitája volt az MNB jelenlegi vezetésének, illetve a kormánynak. Utóbbi szerint káros fenntartani ilyen mértékű pozitív reálkamatot, mivel fékezi a növekedést, és drágítja az adósságfinanszírozást. A jegybank viszont azzal érvelt, hogy a stabil forintárfolyam alapfeltétele az infláció visszaszorításának, ehhez pedig a régiós átlagnál kismértékben magasabb reálkamatot szükséges fenntartani.

A jegybanki kommunikációt illetően összességében a második negyedévben még nem várható érdemi változás, de természetesen a kismértékű változásokra is érdemes figyelni. Ugyanakkor a harmadik és a negyedik negyedévben már felmerülhet a kamatvágás gondolata, amennyiben a külső és belső tényezők azt lehetővé teszik.

A külső tényezők közül kiemelten fontosak lehetnek az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejlemények, és ehhez kötődően a világpiaci energiaárak alakulása, illetve az amerikai jegybank kommunikációja. A belső tényezők közül az infláció alakulása a legfontosabb, de nagyobb súllyal kell figyelembe venni a forint árfolyamának mozgását is. Az Equilor várakozása szerint összesen 50 bázispontos kamatvágás reális lehet az idei évben, mely ismét mérsékelten gyengülő pályára küldheti a forintot az év utolsó hónapjaiban, az év végére 420 forint körüli euróárfolyam várható.

(Borítókép: Varga Mihály és Orbán Viktor  2025. március 3-án. Fotó:  Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)