Békével érkezhet a gazdasági fordulat, így hatna a magyar pénztárcákra a háború vége

A szakértők szerint bár a hétvégén drámai fejlemények történtek amerikai-ukrán tárgyalásokban, a folyamatok idővel várhatóan továbbra is a békekötés felé mozdulhatnak.

Két forgatókönyv körvonalazódik: az egyik egy törékenyebb tűzszünet, ami a problémás pontok sokasága miatt könnyen a konfliktus kiújulásához vezethet, míg a másik egy átfogó és tartós békemegállapodás, amely stabilitást hozhat a régióban. Az elemzés elsősorban a kedvezőbb, második lehetőségre koncentrál, amely nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is jelentős változásokat hozhat. 

Ez a forgatókönyv egyelőre csak lehetőségként áll fenn, hiszen még számos kérdést meg kellene oldani egy tartós béke megteremtéséhez, miközben egy valószínűleg alacsonyabb pozitív hatással járó, törékenyebb tűzszüneti megállapodás ugyancsak benne van a pakliban

– kötötték ki az elemzésben, amit Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója és Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője jegyez.

A békével erősebb növekedés és forintárfolyam jöhetne 

A szakértők emlékeztettek, hogy a Pénzügyminisztérium egy korábbi (2024. áprilisi) elemzésében a geopolitikai feszültségek rövid időn belüli rendeződése kapcsán azt mérte, hogy a kiszámíthatóbb gazdasági kilátások nyomán gyorsabban oldódna az óvatossági motívum. Emellett dinamikusabban mérséklődne az infláció és a kamatkörnyezet, ez pedig kedvezően hatna a hazai konjunktúrára. 

Az MBH szakértői kikötötték, hogy a tárca elemzésében a geopolitikai feszültségek csökkenésébe belevették a közel-keleti feszültség enyhülését is, ezzel azonban a jelenlegi anyagban nem foglalkoztak. Másfelől az ebben az anyagban jelzett hatás összességében alacsonynak tűnő becslést ad a várható pozitív GDP elmozdulásra, ugyanis egy későbbi, 2024. augusztusában készült EKB-elemzés az euróövezetre 10 százalékos gázárnövekedés esetén becsült a Pénzügyminisztériumhoz hasonló mértékű negatív hatást. Márpedig Magyarország jobban kitett a gázimportnak, mint az euróövezet. 

Ráadásul egyéb pozitív hatások is körvonalazódnak egy békekötés esetén: ilyen a lehetséges újjáépítés Ukrajna területén, illetve a békekötéstől valószínűleg függetlenül Európa-szerte meginduló hadiipari beszerzések, fejlesztések. Az újjáépítéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy eddig a keletkezett kár mértékéről érkeztek becslések, az újjáépítés finanszírozásának mikéntjéről pedig még nem igazán. 

A Világbank számításai szerint 2024 végével Ukrajna újjáépítésének költsége 524 milliárd dollárra rúghat

– világítottak rá a szakértők. Megjegyezték, hogy elemzésükben azt feltételezik, hogy egy tartósnak ígérkező békemegállapodást követően a földgáz ára fokozatosan 30-40 százalék körüli mértékben csökkenhet, így a közelmúltbeli, 50 eurót közelítő szintekről 30-35 euró körüli sávba eshet vissza, azonban a 2010-es években látott 20 euró körüli átlagos gázár visszatérésére nem számítanak. 

A gázárak csökkenése egyébként nem pusztán a békemegállapodásból következhet, de abból is, hogy az elmúlt években rengeteg LNG-terminál építése indult be Európában 

amelyek folyamatosan működésbe állnak, miközben az Egyesült Államok is szeretné, ha minél több cseppfolyós földgázt importálna Európa”. Emellett arra is számítanak, hogy egy békemegállapodás során a kockázati felárak érdemben csökkenhetnek, ami ugyancsak pozitívan hathat a magyar növekedésre és a devizaárfolyamra. 

Kikötötték, hogy a reális helyzetértékeléshez azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a külső környezet tartogat kockázatokat is, például elmaradó gazdasági élénkítés az új német kormány részéről, vagy a vámháború esetleges eldurvulása, ami a pozitív kockázatokat ellensúlyozhatja.

Energiaimport-kitettség: a csökkenő gázárak hatása

Hozzáfűzték, hogy Európa viszonylag szegény energiahordozókban, így a földgáz esetében is jelentős importra szorul. Ez még inkább igaz Magyarországra. 

Az persze tény, hogy az orosz-ukrán háború kitörésekor még jobban rá volt utalva a földgázra az öreg kontinens, mint most, a függőség azonban továbbra is nagyrészt fennmaradt

– mutattak rá. Hozzáfűzték, hogy 2022-ben az EU esetében az importarány (a nettó energiaimport a teljes rendelkezésre álló bruttó energiamennyiség arányában) megközelítette a 63 százalékot, míg Magyarországon meghaladta a 64 százalékot az Eurostat adatai szerint. Hozzátették, hogy a magyar gazdaság emellett sokkal energiaintenzívebb az EU-nál: 

„Ez azt jelenti, hogy a hajszállal nagyobb importarány sokkal nagyobb energiamennyiség-szükségletet jelent ugyanakkora hozzáadott érték előállításához. A teljes energiafelhasználáson belül egyébként a földgázfelhasználás aránya Magyarországon közel 30 százalék, míg az EU-ban inkább 25 százalék körüli, ami még tovább emeli a magyar földgázintenzitást”.

Az elemzők kifejtették, hogy egy 2024-es elemzésében az Európai Központi Bank megvizsgálta, hogy a gázárak változása az euróövezet GDP-jére hogyan hat, akkor még a gázárak emelkedésére fókuszálva. Az EKB arra jutott a gázárak átgyűrűzése kapcsán, hogy a gázár 10 százalékos meglepetésszerű növekedése nagyjából 0,1, éven túli tartós inflációs hatással jár az euróövezetben, miközben 0,2-0,4 százalékponttal is csökkenthette a GDP-t éves alapon.

Az euróövezet GDP-jének változása 10 százalékos gázáremelkedés hatására

Az euróövezethez képest ugyanakkora gázárcsökkenés esetében jelentősebb pozitív hatás érvényesülhet Magyarországon. 

Persze az öreg kontinens és Magyarország is jobban hozzászokott a magasabb gázárakhoz, és a földgázintenzitás és importarány is csökkent az elmúlt években, de továbbra is jelentős maradt

– állapították meg az elemzésben. Az is felmerül, hogy a 10 százalékos gázárcsökkenés az emelkedéshez képest abszolút értékben nem ugyanakkora (hanem vélhetően némileg alacsonyabb) GDP elmozdulást eredményezhet, ami mérsékli a hatást. „Ugyanakkor az EKB feljebb citált elemzése és ezen megfontolások miatt 

– állapították meg, megjegyezve hogy mindez csupán a földgázárak csökkenéséből adódó árcsökkenést igyekszik számszerűsíteni, és még nincs benne egyéb (például a kockázati felár csökkenéséből, vagy az esetleges újjáépítésből adódó) pozitív hatás.

Az inflációval kapcsolatban úgy vélik, hogy kisebb lehetne a mérséklő hatás itthon: ennek oka, hogy a magyar háztartások jelentős része rezsivédelemben részesül, így csak bizonyos fogyasztási szint felett szembesülnek a magasabb energiaárakkal. „Ezért az energiaárak csökkenése nem feltétlenül vezetne az infláció jelentős mérséklődéséhez” – jegyezték meg. 

Tartósan erősödhetne a forint

A GDP és az infláció mellett a forintárfolyamra kifejtett hatásokat is elemezték. Emlékeztettek, hogy a 2022-ben látott rekordmértékű gyengüléshez jelentősen hozzájárult az energiaárrobbanás miatti folyó fizetési mérleg romlás, valamint a kockázati felárak emelkedése is. 

Ha az orosz-ukrán háború belátható időn belül tartósnak ígérkező békével lezáródna, az a gázárak csökkenéséhez is hozzájárulna. Ugyan a csökkenés mértéke várhatóan nem lenne azonnali és nem is jelentene visszatérést a 2010-es évek megawattóránkénti 20 euró körüli átlagos árszintjéhez, de a jelenlegi, 50 euró körüli árban markáns csökkenést hozhatna

– állapították meg. Úgy vélik, mivel Magyarország továbbra is jelentős gázimportra szorul, a gázárak lehetséges csökkenése a külkereskedelmi mérlegben hosszabb távon a GDP arányában nagyságrendileg egy százalékpontos javulást is eredményezhetne.

A gázárak csökkenése mellett a CDS-felár csökkenése révén az elvárt kockázati prémium is mérséklődhetne. Ez a jelenség az elemzők szerint hasonló hatást gyakorolna a gazdaságra, mintha a jegybank körülbelül 50 bázisponttal emelte volna a kamatlábakat, feltéve, hogy minden más tényező változatlan marad (és a CDS-felárak a háború előtt jellemző szinteket újra megközelítenék). 

Továbbá a földgáz árának jelentős csökkenése esetén, Magyarország folyó fizetési mérlegének egyenlege is javulhatna a már említett külkereskedelmi egyenlegjavuláson keresztül. A GDP arányában ez a javulás közel egy százalékpontnyi lehetne, ami további 5-10 forintos erősödést eredményezhetne az euró-forint árfolyamában” – jelezték.

„Eközben, mivel az infláció az elmúlt hónapokban váratlanul nagyon megugrott idehaza, ezért az MNB-nek továbbra is óvatos politikát kellene folytatnia, nem kezdhetne hirtelen monetáris lazításba, még a kockázati megítélés javulása esetén sem. 

Ugyanakkor ehhez az kell, hogy a hírek a következő napokban, hetekben arról szóljanak, hogy hamarosan tényleg beköszönthet a tartós béke, és a gázárak valóban jelentősen csökkenjenek. Egy átmeneti tűzszünettel azonban ezt nem biztos, hogy el lehet érni”.

Így összegezték az elemzést: „Tartós béke esetén a fenti folyamatoknak köszönhetően akár 2025 végéig 390 forint körüli euróárfolyammal, valamint 2025-ben kismértékben, 2026-ban pedig jelentősebb mértékben emelkedő GDP-vel lehetne számolni. Utóbbi a gazdaság kibocsátási szintjét az alappályához képest 1-2 százalékkal is megemelhetné 2026 végéig”. 

(Borítókép: A háború harmadik évfordulójára rendezett megemlékezés Lengyelországban 2025. február 24-én. Fotó: NurPhoto / Getty Images)