Nem blokkolta Magyarország az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását Brüsszelben. A magyar kormány megelégedett egy szimbolikus formulával arról, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a magyar energiahelyzetet.
Az európai uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülésének az volt előzetesen a főb tétje, hogy Magyarország él-e a korábban lebegtetett fenyegetésével, és megvétózza-e az Oroszország elleni szankciók hosszabbítását.
A szankciókat félévente kell újra meghosszabbítani, egyhangú döntéssel a tagállamok részéről. Az aktuális határidő január 31-ig, ha ezen kicsúsznának, a korábbi szankciók érvényüket vesztenék. Ez többek között azzal járt volna, hogy a Kreml újra hozzáférhetne a befagyasztott 210 milliárd eurónyi orosz vagyonhoz.
A magyar kormány december óta akasztotta a döntést: Orbán Viktor akkor azt mondta az uniós vezetőknek, hogy meg akarja várni a döntéssel Donald Trump beiktatását.
A tagállamok európai uniós nagykövetei a magyar ellenállás miatt múlt pénteken sem tudtak megegyezni a hosszabbításról, ezért csúszott a döntés a hétfői külügyminiszteri tanácsülésre.
A magyar és a szlovák kormány elsősorban az Ukrajnán keresztüli gáztranzit ukrán leállítását sérelmezi, most leginkább erre hivatkozva fenyegetnek a szankciók felmondásával.
„Magyarország az elmúlt három évben elveszített 7500 milliárd forintot a szankciók miatt” - mondta Orbán Viktor a legutóbbi péntek reggeli Kossuth rádiós miniszterelnöki interjúban, és azzal folytatta, hogy ő behúzta a kéziféket.
Orbán elmúlt napokban folytatott szankciós kommunikációjában ugyanakkor nem volt könnyű olvasni. Egyrészt az látszott, hogy a korábbiaknál is keményebb retorikával ment neki a szankcióknak:
„A brüsszeli bürokraták által kidolgozott szankciók egy dolgot értek el: tönkretették az európai gazdaság versenyképességét. Eljött a változás ideje!”
- posztolta. Másrészt a kézifékek behúzása kellőképpen általános ahhoz, hogy sokféleképpen lehessen értelmezni. Konkrét vétóról mindenesetre nem beszélt nyilvánosan, de azt mondta, hogy „most napirenden van a szankciók továbbgörgetésének kérdése, és arra kértem az EU vezetőit, hogy értsék meg, ez nem folytatódhat”.
Erre a mélypontra jutott lengyel-magyar kapcsolatok szintjéhez képest is élesen reagált Donald Tusk lengyel miniszterelnök:
„Ha Orbán Viktor valóban blokkolja az európai szankciókat a háború szempontjából kulcsfontosságú pillanatban, akkor teljesen egyértelmű lesz, hogy ebben az Európa biztonságát és jövőjét érintő nagy játszmában Putyin csapatában játszik, nem a miénkben. Ennek a ténynek minden következményével együtt” – írta az X-en.
A magyar kormány azt jelezte, hogy az új, Trump-féle washingtoni adminisztrációval is konzultálni fognak a kérdésről. Miközben a Fidesz környékén óriásiak a várakozások Trumppal kapcsolatban, sokak szerint éppen az elmúlt napok amerikai megnyilatkozásai hűtötték le a kedélyeket.
Donald Trump kedden ugyanis azt jelezte, hogy valószínűleg szankciókat fog bevezetni Oroszországgal szemben, ha Putyin nem hajlandó tárgyalni az ukrajnai háború befejezéséről. Trump sajátos kommunikációja, többirányú fenyegetései és ellentmondásos külpolitikai lépései (ez most éppen a Közel-kelet kapcsán a leglátványosabb, ahol előbb tűzszünetre kényszerítette Netanjáhut, majd belengette, hogy a palesztinokat mind egy szálig kitelepítené Gázából) miatt persze ezt sem érdemes készpénznek venni: az eddigi jelek szerint Trump ukrajnai tűzszüneti tervei sokkal kevésbé konkrétak, mint ahogy arról eleinte beszélt, 24 óra helyett már száz napról van szó, és egyelőre nincs jele annak, hogy lenne valamiféle nagy stratégia a háttérben - a fenyegetések mindenesetre Putyin felé is mennek.
Az elmúlt napokban inkább már az volt a diplomáciai várakozás Európában, hogy a magyar kormány végül ezúttal is megszavazza majd az Oroszország elleni szankciókat, már csak azért is, mert különben most Trumppal is szembemennének.
Uniós diplomaták arról szivárogtattak, hogy egy utolsó pillanatban létrejövő megállapodás van kilátásban, hogy elhárítsák a magyar fenyegetéseket. Ezt úgy is lehetett értelmezni, hogy Budapest meghátrál egy nyilatkozatért cserébe arról, hogy a Bizottság foglalkozik Magyarország energiabiztonsággal kapcsolatos aggályaival.
Ezt erősítette Szijjártó Péter külügyminiszter hétfői posztja is a külügyminiszteri ülés előtt: „Az dönti el a magyar szavazatot, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről” - írta.
Egy ilyen általános érvényű megfogalmazásnak nincs különösebb politikai ára, sokkal inkébb a politikai kommunikáció része, amit Orbán Viktor fel tud mutatni a saját közönsége felé, hogy ne lehessen egyértelmű kapitulációként keretezni, hogy miközben a szankciókat magyar szempontból is katasztrofálisnak nevezi, mégis megszavazza azokat.
Ennél gyakorlatibb kérdés, hogy jöhet-e újra gáz a leállított Tetsvériség-vezetéken, Ukrajnán keresztül. Bár Orbán Viktor néhány napja arról beszélt, hogy „annyi kellene, hogy a brüsszeliek felveszik a telefont, és azt mondják, kedves ukrán elvtársak, jó móka volt, de nem csinálhatjátok tovább” - valójában régóta vannak tervek arra, hogy Ukrajnán keresztül a jövőben is érkezzen Szlovákia és akár Magyarország felé valamennyi gáz - és ez nem is feltétlenül a magyar vétófenyegetésen múlik.
Bár az orosz gáz tranzitját Kijev továbbra is teljesen elutasítja, Zelenszkij ukrán elnök most hétvégén is jelezte, hogy Ukrajna kész aláírni az azerbajdzsáni gáz Magyarországba és Szlovákiába történő szállításáról szóló megállapodást - feltéve, hogy a Kreml nem profitál a megállapodásból.
Ha így lesz, Ukrajnán keresztül a jövőben nem orosz, hanem azeri gáz érkezik majd - legalábbis papíron, hiszen ez ugyanúgy Oroszország felől lépne be Ukrajnába, mint idáig, az pedig, hogy az azeri címke mit takar, a gyakorlatban nem igazán ellenőrizhető, és ha fizikailag az azeri gáz is eredetileg, cserébe Oroszország szállíthat majd Azerbajdzsánnak a saját gázkészleteiből, vagyis Oroszországot nem lehet teljesen kivenni a képletből.
Hogy ebből az azeri/orosz/ukrán gázszállításból lesz-e valami, még kialakul, Magyarország mindenesetre a korábbi szankciós körökhöz hasonlóan ezúttal is megszavazta az Oroszország elleni szankciók újabb meghosszabbítását - Trump megválasztása ebben egyelőre nem hozott változást.
Hungarian (HU) ·