Az utolsó francia csapatok is elhagyták a tervezett magyar katonai misszió fogadóországát, Csádot

A csádi hadsereg csütörtökön közleményben jelentette be, hogy a francia hadsereg átadta a csádi fővárosban, N’Djamenában található Kossei légibázist. Franciaország már december végén és január elején átadta két másik katonai támaszpontját - a Faya-t az ország északi részén és az Abeche-t az ország keleti részén. A francia hadseregnek mintegy 1000 fős személyi állománya volt Csádban.

Csád a Szahara-sivatagon túli, úgynevezett Száhel-övezetben fekszik, amely az utóbbi 2 évben azzal került be a hírekbe, hogy szinte egymás után zajlottak le katonai puccsok a nyugatbarát kormányok ellen. Államcsínyt hajtottak végre Burkina Fasóban, Nigerben és Maliban, s ezek az országok azóta egyre szorosabb viszonyt ápolnak Oroszországgal.

Ezért is volt rendkívül meglepő az, hogy a közép-afrikai ország tavaly novemberben váratlanul felmondta 65 éve tartó katonai együttműködését korábbi gyarmattartójával, Franciaországgal, amelynek keretében mintegy ezer francia katona állomásozott a komoly belső feszültségekkel küzdő, az európai országnál egyébként kétszer nagyobb területű Csádban. Tavaly májusban egyébként Csád az amerikai hadsereg nagyjából 80 fős kontingensének is ajtót mutatott, így az országban már nem aktív egyetlen nyugati ország katoniai missziója sem. 

A sivatagi állam kulcsfontosságú láncszem volt Franciaország afrikai katonai jelenlétében, ugyanis ez volt Párizs egyik utolsó bázisa a Száhel-övezetben, miután a francia csapatok katonai puccsok miatt kénytelenek voltak kivonulni Maliból, Burkina Fasóból és Nigerből. Az európai ország száheli kontingense csúcspontján több mint 5000 katonát számlált, amikor a dzsihadistaellenes Barkhane hadművelet részeként részt vettek a térségben tevékenykedő iszlamista fegyveresek elleni harcban. Az említett hadművelet 2022 novemberében, kudarcosan ért véget, mivel az iszlamistákat nem sikerült elpusztítania a francia csapatoknak. 

A France24 értesülései szerint Emmanuel Macron francia elnök korábban zárt körben arra panaszkodott, hogy a korábbi gyarmatok „elfelejtettek köszönetet mondani” Franciaországnak az iszlamista felkelés elleni harcban való évtizedes segítségért, ami rendkívüli módon feldühítette Párizs még meglévő afrikai szövetségeseit.

Szenegál szintén tárgyalásokat folytat a francia erők 2025 végéig történő kivonásáról is. Elefántcsontparton és Gabonban is csökkentik a francia katonai jelenlétet. A jövőbeni afrikai missziók lehetséges kiindulópontja egy Dzsibutiban található bázis lesz, ahol jelenleg 1500 katona állomásozik, és amelyet a Száhel-övezetből történő kényszerű kivonulás után elkezdtek fehleszteni.

A magyar kormány 200 honvédet küldene

Csád, ez a Budapesttől több ezer kilométerre található afrikai ország rendkívül komoly hullámokat vert a magyar közéletben, miután az országgyűlés kormánypárti többsége 2023 november 6-án megszavazta egy 200 fős katonai misszió indítását az országba. Aztán egy évvel később a kormány „átfogó stratégiai együttműködést” jelentett be Magyarország és Csád között, melynek része egy 200 millió eurós – akkori árfolyamon 79,19 milliárd forintos – kötött segélyhitel program.

A kormány szerint együttműködés (melynek csak egy része a katonai misszió, humanitárius és gazdasági vonulata is van) elsődleges célja Csád stabilitásának fenntartása, ugyanis, ha a csádi állam bukik, akkor a Száhel-térségben még jelenleginél is katasztrofálisabbá válhat a helyzet. Egy esetleges konfliktus, éhinség, járvány és persze a stabil állam hiánya bepörgetheti az Európába irányuló illegális migrációt. Másrészt a kormány tisztviselői hangsúlyozták, hogy a jelenlegi geopolitikai feszültségek miatt a honvédeknek szükséges lehet a harctéri tapasztalat. 

Azt, hogy milyen egyéb okok állhatnak a rejtélyes csádi magyar misszió mögött, ebben a cikkünkben elemeztük: