Az elmúlt hetekben, hónapokban több német tartományban is az autótulajdonosok egy része arra lett figyelmes, hogy az autójukat megrongálták, amik emiatt ha rövid időre is, de használhatatlanok lettek.
A több mint 270 autót érintő vandalizmus során a kipufogókat purhabbal tömítették el, majd pedig az ökobaloldali Zöldek alkancellárja és jelenlegi kancellárjelöltje, Robert Habeck arcképe mellett azt a feliratot ragasztották az autóra, hogy „Sei grüner!”, azaz Legyél zöldebb!
A legtöbb autót Berlinben, az azt körülvevő Baden-Württembergben, Bajorországban és Brandenburgban károsították meg ilyen módon, ami miatt a tulajdonosoknak akár 500 euróra, azaz jelenlegi árfolyamon 203 ezer forintra is ugorhattak a javítási költségek.
Az esetről legelőször a jobbközép bulvárlap, a Bild számolt be még december közepén azzal a címmel, hogy
Radikális klímaaktivisták autókat támadnak purhabbal... és több klímavédelmet követelnek Habeck minisztertől.
A cikkben leírják, hogy már sorozatban harmadik napja rongálják meg az autókat ily módon, a kár pedig már összesen a 30 ezer eurót is elérheti.
In ganz 🇩🇪 finden derzeit Sabotageattacken auf Autos statt, bei denen Täter Bauschaum in Auspuffe sprühen. Das Perfide: Sie hinterlassen Sticker an den Scheibenwischern auf denen ein Bild von einem lächelnden Robert Habeck zu sehen ist mit der Aufschrift: „Sei Grüner“. Der… pic.twitter.com/lj0gColDSl
— Ingwar Perowanowitsch (@Perowinger94) February 5, 2025Ugyanakkor időközben több német lap, többek között a Der Spiegel és a FAZ is német titkosszolgálatoktól szerzett információkra hivatkozva arról írnak,
a támadás mögött nem radikális klímaaktivisták, hanem Oroszország állhat,
aminek a célja a február 23-i parlamenti választáson az ökobaloldali pártnak és annak kancellárjelöltjének gyengítése lehet.
Purhabbal a Zöldek ellen
A Spiegel információi szerint az elkövető három fiatal lehetett, akik Bosznia-Hercegovinából, Németországból, valamint Oroszországból származnak. Azután kerültek a hatóságok figyelmébe, hogy még egy decemberi szabotázsakciónál szemtanúk látták őket, ami után a titkosszolgálat elkezdte vizsgálni őket.
A három gyanúsítottnál házkutatást is tartottak, ahol purhabot találtak, emellett pedig a hatóságok lefoglaltak több mobiltelefont és laptopot is.
Az akciókat nem ideológiai meggyőződésből, hanem pénzért cserébe követhették el. A lap úgy tudja, autónként száz eurót ígértek nekik, ha purhabbal betömik a kipufogókat, majd pedig a Habeck arcképével ellátott matricát felragasztják az autóra.
Az így megrongált autókról utána fényképet készítettek és küldték el a megrendelőnek, aki ezután kifizette őket – a házkutatás során pár ezer eurót is találtak a gyanúsítottaknál.
A hatóságok jelenleg azt feltételezik, hogy a támadások mögött Oroszország állhat, miután az egyik gyanúsított a vallomása során bevallotta, hogy a megrendelő orosz volt, aki az instrukciókat Viberen keresztül küldte el a szabotőröknek.
Ugyanakkor jelenleg egyiküket sem tartóztatták le, ráadásul kettő gyanúsított azóta elmenekülhetett Németországból is.
A Spiegel megszólított több pártot, többek között a szabotázsokkal célzott Zöldeket, valamint az előrehozott választás valószínű győztesét, a jobbközép CDU-t, illetve a jelenlegi legnagyobb kormánypártot, a szociáldemokrata SPD-t is.
A Zöldek részéről a társelnök Franziska Brantner arról beszélt, hogy ezek az incidensek is mutatják Oroszország Európa elleni hibridháborúját, és szerinte nem véletlen, hogy a célpont az ökobaloldali párt, mivel szerinte pártjukban alapérték a demokrácia, a szabadság és a jog melletti kiállás, miközben az olyan autoriter országok, mint Oroszország, épp ezen ideák ellen harcol.
A CDU biztonsági szakértője, Roderich Kiesewtter szerint is a szabotázsakció beleillik Oroszország modus operandijába, hiszen az elmúlt években más országokat is ily módon céloztak a dezinformációs kampányok mellett.
A CDU képviselője szerint pedig azért a Zöldeket célozhatták, mert az ökobaloldali párt áll ki leginkább Ukrajna támogatása mellett és leginkább próbálja csökkenteni az Oroszországtól való német függést.
Abban a Zöldek, a CDU és az SPD megszólított politikusai is egyetértettek, hogy a titkosszolgálatok és a helyi hatóságok között szorosabb együttműködésre lenne szükség – az SPD-s Sebastian Hartmann szerint a mostani ügy is jól mutatja, hogy ami először egy helyi, lokális problémának tűnhet, egy szélesebb eseménysorozatnak lehet része.
Nemcsak purhabbal próbálhatják eltéríteni a német demokráciát
A német titkosszolgálat még novemberben, de januárban is arra hívta fel a figyelmet, hogy 2023 óta nőtt az orosz aktivitás Németországban: nemcsak a mostanihoz hasonló szabotázsakciók, hanem dezinformációs kampányokat és kémkedést is folytathatnak, amihez a résztvevőket online szervezik be alacsony szintű ügynökként, emiatt a lakosság segítségét is kérték a felkutatásukban.
A német titkosszolgálat szerint Oroszország az ukrajnai háború kitörése óta információs hadjáratot folytat több ország, köztük az Ukrajnát egyik leginkább támogató Németországgal szemben,
a február 23-án rendezett parlamenti választás kapcsán pedig megnőhet az ilyen jellegű támadások száma, amivel céljuk a Moszkvának nem kedvező jelöltek lejáratása akár hamis, deepfake videókkal. Azonban a fő cél bizonytalanná tenni a német választókat, elmélyíteni a már meglévő törésvonalakat a német társadalomban, valamint csökkenteni az Ukrajna támogatására való hajlandóságot és ezzel befolyásolni a döntéshozókat. Ezeket pedig az elmúlt években több német választás során is alkalmazták.
Egyébként az Ukrajna ellen indított invázió megkezdése óta Oroszország nemcsak Németországban, hanem egész Európa-szerte aktív: sokan orosz szabotázsnak tartják a Balti-tenger fenekén húzódó kábelek megrongálását, az orosz disszidensek elleni akciókat,
de még a német Rheinmetall fegyvergyártó cég elnöke ellen is merényletet készülhettek végrehajtani.
Oroszország tagadja és visszautasítja ezeket a vádakat, azonban nyugati tisztviselők ezeket a cselekményeket Moszkva hibrid hadviselési stratégiájához kötik, amelynek célja a NATO-országok destabilizálása, az energiaellátás megzavarása és Ukrajna támogatásának aláásása lehet. Válaszul a szövetségesek fokozták a hírszerzési információk megosztását a növekvő fenyegetés ellen.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában 2024. december 19-én. Fotó: Sefa Karacan / Anadolu / Getty Images)