Az ingatlanárak repülőrajtot vettek, ám a lakásépítések padlót fogtak

2024-ben 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

• Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakások száma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest: a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23 százalékkal.
• A budapesti új lakások fele két (a XI. és a XIII.) kerületben épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer).
• A 12 százalékos növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41 százalék, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak át.
• A természetes személyek által épített lakások aránya 36-ról 38 százalékra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 61 százalékra csökkent 2023-hoz képest.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 44 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található. Az összetétel tekintetében ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos mérséklődést, míg a családi házak esetében mintegy 4 százalékpontos növekedést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya kevesebb mint felére esett vissza.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.

A nagyobb városokban építkeznek kevésbé

Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal. A többi településen kismértékű emelkedés történt: a nem megyei jogú városokban 2,0, a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték.

Az előző évihez képest Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma. Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32 százalékkal tovább bővült.

Az építtetők az esetek 45 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7 százalék) és a községekben a legmagasabb (86 százalék).

A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (–0,7 százalék). A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalék volt, összesen 6848 darab.

A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, 12 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban.

Enyhülhet-e a válság?

A lakhatási válság enyhítése a kormány új gazdaságpolitikai akciótervének egyik sarokpontja. Az Index az elmúlt közel két évben számos alkalommal felhívta a figyelmet a jelenségre. Nemrég pedig a kormány is felismerte, és rászánta magát, hogy különböző intézkedéseket hoz annak enyhítésére. A 21 pontból álló új gazdaságpolitikai akcióterv számos lakhatási körülményt, otthonhoz jutást segítő intézkedést is tartalmaz.

• Vidéki otthonfelújítási program: ötezer főnél kisebb településeken élő, gyermekes családok számára elérhető. A munkadíj és az anyagköltségek 50 százalékára, de maximum 3 millió forint összegben igényelhető vissza nem térítendő támogatás. Emellett még 3 millió forintig igénybe vehető államilag támogatott jelzáloghitel. Ezzel lényegében a 2022. december 31-el kifutott otthonfelújítási támogatást hozták vissza.
• A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya)-juttatások 50 százalékig lakásfelújításra fordíthatók: az idei első nyolc hónapban a SZÉP-kártya-feltöltések összértéke meghaladta a 294 milliárd forintot, ez 12,6 százalékos növekedést jelent éves bázison. 2024 augusztus végén 96,5 milliárd forint volt a kártyákon.
• Önkéntes nyugdíjpénztári tagi egyenleg lakáscélú hitel törlesztésére vagy lakásfelújítás-célú felhasználása. Illetve a már felvett szabadfelhasználású jelzáloghitelek törlesztésére is fel lehet használni az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat jövőre, 1 éves időszakra.
• Munkaadói lakhatási támogatás: a munkáltatók kedvezőbb adózással vagy adómentes támogathatják munkavállalóik lakhatását.
• Az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa fenntartása 2026. december 31-ig
• Bevezették az 5 százalékos önkéntes THM-plafont, amit a bankok elfogadtak.
• Ezeken felül jönnek a 200 milliárd forintos kerettel bíró lakásalapok, amiről az Index írt először.

Kérdés, hogy az alábbi pontok miként érintik majd az ingatlanárakat, amelyek már tavaly év végén repülőrajtot vettek.

Az építőanyag-forgalomban már pozitív jelek érzékelhetők

A 2024-ben kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építhető lakások száma 20 494 volt, ez 4,7 százalékos csökkenés 2023-hoz képest (21501 darab). „Ennek ellenére az építőanyag forgalomban jól érzékelhető, hogy a konszolidálódott építőanyagárak, a csökkenő kamatok, a növekvő reálbérek, valamint a most induló új kormányzati támogatások miatt felpörgött az induló építkezések száma” – mondta Juhász Attila, az Újház Zrt. és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség (ÉVOSZ) Építőanyag-Kereskedelmi Tagozatának elnöke.

Az Újház építőanyag-kereskedelmi vállalat adatai szerint az építőanyagok forgalma 31 százalékkal emelkedett idén januárban az előző év azonos időszakához képest. Pozitív hír, hogy ezen belül a falazóanyagok (téglák) értékesített mennyisége januárban 58 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. „Ezek azok a termékek, amiket jellemzően az építkezések megkezdésekor használnak, vagyis ez azt jelenti, hogy országszerte a korábbinál sokkal több önerős, lakossági, vagy társasház építési projekt indult el” – mondta Juhász Attila.

Mindez valószínűleg a régebben kiadott engedélyek alapján történik, ezért a hosszabb távú kilátásokat illetően az lenne megnyugtató, ha 2025-ben ismét az engedélyezés felpörgéséről érkeznének friss adatok

– mutatott rá.