Az Európai Bizottság értékelése az utalványokról (11. rész)

A sorozat előző részeit itt találja.

A felmérés nyitott kérdéseire adott válaszaikban a tagállamoknak csak egy kis része jelölt meg az utalványokra vonatkozó áfaszabályok alkalmazásával kapcsolatos problémákat. Az utalványok fogalommeghatározásával, forgalmazási láncukkal és a be nem váltott utalványokkal kapcsolatban, amelyekkel ez a jelentés kiemelten foglalkozott, a leggyakrabban említett kérdések az utalványok és más típusú eszközök (pl. tokenek), valamint a többcélú és az egycélú utalványok közötti különbségtételhez kapcsolódtak, különösen a határokon átnyúló kereskedelem vagy a városkártyák összefüggésében.

Az egyéb kérdések a többcélú utalványok forgalmazására és beváltására irányuló szolgáltatások adóalapjának számszerűsítésével, valamint a be nem váltott utalványok kezelésével kapcsolatosak.

Ezek a kérdések nem a felmerült új jogalkotási szempontokat, hanem főként a jelenlegi szabályok alkalmazásának szempontjait érintették, és többnyire az Áfabizottságban folytatott korábbi/folyamatban lévő megbeszélések (és az EUB közelmúltbeli ítélete) tárgyát képezték, ami jelentősen hozzájárult az egységesebb alkalmazásukhoz.

A jelentés tehát azt mutatja, hogy az utalványokról szóló irányelv célkitűzései nagyrészt megvalósultak, ugyanakkor néhány konkrét alkalmazási kérdéssel még foglalkozni kell. A jelentés azonban mindenekelőtt kiemeli, hogy mivel csak néhány év telt el, a legtöbb tagállam még nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy megfelelően értékelje az utalványokra vonatkozó áfaszabályok teljesítményét. A tagállamok túlnyomó többsége a rendelkezésére álló információk hiánya miatt nem tudott választ adni különösen azokra a kérdésekre, amelyek arra irányultak, hogy a jelenlegi szabályok mennyire hatékonyak az egycélú vagy többcélú utalványokat kibocsátó vagy átengedő vállalatok, illetve az adó-/vámigazgatási szervek adminisztratív költségeinek csökkentése, az ágazat számára biztosított előnyök, az utalványok belföldi és határokon átnyúló kereskedelmének növekedése vagy a csalással kapcsolatos problémák tekintetében.

A fentiek fényében, tekintettel az utalványokra vonatkozó áfaszabályok alkalmazásának rövid időtartamára és az értékeléshez rendelkezésre álló korlátozott adatokra, a Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi szabályok módosítására irányuló bármely javaslat túl korai lenne. Továbbá, tekintettel azokra az előzetes véleményekre, amelyek többnyire megerősítik az utalványokról szóló irányelv fő célkitűzéseinek elérését, egy jogalkotási javaslat nem is lenne helyénvaló. A tagállamoknak csak kis része vetett fel olyan kérdéseket, amelyek főként a jelenlegi szabályok alkalmazására vonatkoztak, és amelyek az Áfabizottságban már megbeszélések tárgyát képezték, míg a jelenlegi jogszabályok által nem érintett új szempontokkal kapcsolatos néhány észrevételhez nem kapcsolódott eléggé mélyreható elemzés ahhoz, hogy az egy új jogalkotási javaslat alapját képezhesse. A Bizottság véleménye szerint, és amint azt a felmérésre adott válaszok is mutatják, inkább a hatályos szabályok helyes és egységes alkalmazására kell összpontosítani, és a munkát az arra legmegfelelőbb fórumot jelentő Áfabizottságban kell folytatni, amelynek feladata az áfarendelkezések alkalmazásával kapcsolatos kérdések vizsgálata, és ez a munka – bár nem eredményez a tagállamok számára kötelező határozatokat – az évek során bizonyítottan jelentősen hozzájárult a Direktíva egységesebb alkalmazásához.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.