Az elmúlt öt évben olyan dolgok történtek a magyarokkal, ami példa nélküli

Az előző heti, több mint 260 oktatási intézményt ért fenyegetés nyomán kerestük meg Hal Melinda klinikai szakpszichológust, hogy megpróbáljuk tisztázni, mit lehet tenni ilyen esetekben, egyáltalán fel lehet-e készülni ilyen krízishelyzetekre.

A szakpszichológus a felvetésre, hogy mit jelent egy kisebb gyermek számára egy váratlan helyzet, jelen esetben egy bombafenyegetés, azt mondta, ezt ők akár traumaként is megélhetik. Amikor a legkisebbek azt látták, hogy mondjuk a tanárok egy része is pánikba esett, akkor ez csak növelheti a legkisebbek szorongását.

Ilyen helyzetekre megoldásként a szakember mentális kondicionálást javasolta. Ez azt jelenti, hogy pszichológus segítségével kell elsajátítani és begyakorolni, hogyan reagáljunk egy krízishelyzetre és ne essünk pánikba. Ha birtokában vagyunk ezeknek a technikáknak, akkor le tudjuk magunkat nyugtatni, és úgymond „jóféle cselekvésre” tudjuk a szervezetünket ösztönözni.

Ilyesmit egyébként a sportolók esetében az edző végez, de ugyanezt alkalmazzák a hadseregben is, ahol megtanítják, hogy az életüket fenyegető veszélyre miként reagáljanak hatékonyan. Ugyancsak jó lenne, ha a pedagógusok is tudnák a mentális kondicionális alapvető lépéseit, mert akkor azokat továbbadhatnák tanítványaiknak. Ha lennének mondjuk olyan szülői klubok, ahol maguk a szülők is elsajátíthatnák a technikát, még inkább meggyorsítaná a felkészülést a váratlan szituációkra.

Hogyan kell viselkedni egy váratlan esemény hatására az iskolákban?

A szakember szerint nagyon fontos lenne, hogy általános protokoll lépjen ilyenkor életbe, amely például meghatározott módon az épületen kívülre juttatja a gyerekeket, majd amikor biztonságba kerültek, megkezdődik annak vizsgálata, hogy mindez miként csapódott le bennük.

Ilyenkor a pedagógusok helyében megkérdezném a gyerekektől, elsősorban ha valaki sírdogál, mit érez, mire gondol, veszélyben érzi-e magát. Aztán megnyugtató hangon elmagyaráznám neki, hogy már biztonságban van és nem történhet semmi baj.

Fegyelmezettséget, tudatosságot kell sugározni a gyerekek felé, és nem szabad a helyzetet sem elbagatellizálni, sem pedig túldimenzionálni a veszélyt.

Ennyi krízis még nem érte a magyar társadalmat, mint az utóbbi öt évben

Hal Melinda elfogadja az idősek érvelését, hogy ők is bizony megéltek háborút, forradalmat, de olyan töményen és olyan sokféle válsággal a magyaroknak nem néztek még szembe, mint amit az elmúlt öt év hozott. Kezdődött a világjárvánnyal, majd az orosz–ukrán háborúval, a fenyegető energiaválsággal és az elszálló inflációval szembesültek.

Ide tartoznak a népszerű közösségi médiaoldalak, a TikTokkal együtt, amelyet már óvodás korúak is pörgetnek. Ezek azok a bizonyos digitális cumik, amelyeket a szülő enged meg a gyerekének, aki pillanatok alatt rá is szokik ezek használatára.

Mint a szakértő megjegyezte, az erőszakos tartalmak lövedékszerűen érintik az idegrendszert, különösen, ha ezek mellé még szexualitás is társul. Mindez pedig azért veszélyes, mert ezek folyamatos szorongást váltanak ki 4-5-6 éves és persze idősebb gyerekeknél is.

Milyen a magyarok mentális állapota?

A pszichológus külön kitért arra, hogy az elmúlt öt év egymást követő krízisei a társadalomban egyfajta kiégést eredményeztek, elfáradtunk benne és nagyon kellene a pihenés.

A felnőtt lakosság sem foglalkozik kellőképpen és eleget a mentális egészségével, vagyis ha nem vesszük komolyan a depresszió mértékét, a szülés utáni depresszió mértékét, a válások számát, a fiatalok bizonytalan jövőképét, akik éppen emiatt nem akarnak házasságot kötni és éppen ezért fogy a magyarság.

A beszélgetésben még szó volt arról, hogy

• Milyen protokoll vonatkozik mondjuk egy bombafenyegetés esetén, mit és hogyan kell csinálni, mondjuk egy oktatási intézményben?
• Mit rendít meg az emberben egy krízishelyzet?
• Meddig jó az egészséges szorongás, mikor érjük el a pánik szintjét?
• Miért versenyképességi tényező a mentális egészségünk?
• Miért nőtt meg a tinédzserek körében manapság az öngyilkosság, vagy az öngyilkossági kísérletek száma?
• Miért a sikeresség kulcsa az érzelmi intelligencia fejlesztése?
• Szóba került, hogy lenne-e pénz prevencióra a mentális kondicionálásra és a mentális egészség megőrzésére, hiszen a megelőzést jóval olcsóbb finanszírozni, mint magát a betegséget gyógyítani.