Az egyre gyakoribb meddőség okára kerestek magyarázatot hazai szakértők

A WHO jelentése szerint minden hatodik ember érintett a meddőség témájában. Magyarországon egyre növekvő népegészségügyi problémát jelent a gyermekáldás elmaradása, több mint 300 ezren küzdenek ezzel, a születések 4-5 százaléka már reprodukciós eljárás által valósul meg, évente négyezer gyermek születik így. Egyes statisztikák szerint a párok 70 százaléka későn kér segítséget, nem tudják, hová fordulhatnak.

Növekvő népegészségügyi probléma

Az ismert szexuálpszichológus, Lux Elvira adjunktus 1968-tól az I. számú Női Klinika Meddőségi Tanácsadójában kezdett foglalkozni olyan párokkal, akiknél nem szervi ok állt a megtermékenyülés útjában. A pszichés támogatással több, mint 500 baba megszületéséhez járult hozzá. Mikor visszavonult, tanítványait bízta meg, hogy tudásának és tapasztalatainak felhasználásával folytassák munkáját a vágyott gyermekek megszületésének érdekében, így hozták létre 2014-ben a Lux Baba Programot. A ma már GyereBaba néven működő program vezető pszichológusa, Soponyai-Nagy Krisztina korábban az Indexnek elmondta:

Az elmúlt évtizedben itthon is háromszorosára nőtt a terméketlenséggel küzdők száma, már több az érintett, mint amennyi második legnagyobb városunk, Debrecen lakossága – jegyezte meg a szakmai vezető. A családdá válás testi és lelki aspektusairól is több elismert szakember fejtette ki véleményét jubileumi konferenciájukon.

Amikor a lélek a gát

Soponyai-Nagy Krisztina arról beszélt, hogy a meddőség szó stigmatizáló, szégyenérzetet vált ki az érintettekből, miközben sok esetben átmeneti terméketlenségről, nehezített fogantatásról van szó. Sokszor pszichés okok miatt késik a gyermekáldás. Nagy társadalmi nyomás nehezedik a párokra, a család, a társ vagy akár az önmagukkal szemben támasztott elvárásoknak nem tudnak megfelelni. Lélektani elakadások állhatnak a háttérben: párkapcsolati feszültség, elhúzódó, megoldatlan konfliktus, belső félelem vagy szerepbizonytalanság, de nehezítő tényező lehet olyan családi működésbeli mintázat, amelyet nem akarnak továbbörökíteni.

Nem szabad teret engedni a negatív gondolatoknak, ugyanis tudatunk az érzéseinken és a gondolatainkon keresztül információt küld a testünknek. Személyiségünk arra is képes, hogy a kisebb rosszat valósítsa meg a nagyobb rosszal szemben

– hangsúlyozta. Ezt egy esettörténettel támasztotta alá a pszichológus. Egy párnál idejekorán szüléssel és veszteséggel végződött a várandósság, majd eldöntötték, hogy nem akarnak több gyereket, mert ezt a traumát újra nem akarják átélni. A vágyuk azonban ennél erősebb volt, mert a kimondott szavakkal ellentétben nem védekeztek. A „kisebb rossz” elvének megfelelően a test mégis védekezett, a nőnél miómák, férfinél szexuális zavarok léptek fel, megakadályozva azt a kockázatot, amit a veszteség jelentett.

Lux Elvira annak idején gyakran mondta, hogy „ki miben hisz, abban üdvözül”. A gondolat erejét egy pszichológiai kísérlet is alátámasztotta: az alanyoknak azt az instrukciót adták, hogy a kézfejükre folyadékot cseppentenek, amelynek az lesz a hatása, hogy a bőr kipirosodik és viszketni fog. Sokan így is tapasztalták, miközben sima víz volt a „csodaszer”. Tehát a tudat erejével gyógyítani lehet, ezért nem mindegy, hogy mire gondolunk – hangsúlyozta előadásában Soponyai-Nagy Krisztina.

• A pszichológus egy másik esetet is hozott, a nagymama „átka” valójában a jószándék visszájára fordulása. Egyik férfi kliensük elmondta, hogy szeretett nagymamája még tinédzser korában azt tanácsolta neki „Fiam, bármennyi barátnőd lehet, de egyet se ejts teherbe!”. Ezt az unoka olyannyira komolyan vette, hogy még esküvőjét követően sem engedte meg magának, hogy gyermeke lehessen – mondta Soponyai-Nagy Krisztina, hozzátéve: miután a nagymama tiltása tudatosult, majd több dolgon is változtattak, sikerült szülővé válniuk.
• Sokszor félünk attól, hogy mit örökíthetünk át: probléma lehet az alkoholizmus, a mentális zavar, testi betegség. A szakember tapasztalatai szerint van, hogy az áll a háttérben, hogy valaki párja családjából nem akar valami külső vagy belső tulajdonságot továbbadni a gyermeknek.
• „Pszt, azt nem szabad!” – mondta egy anya kislányának, mikor a kislányok „játszásiból” szülést imitáltak. A szituációt félreértő anya riadt szavai tiltásként rögzültek a tudatban, így felnőve fogantatási problémákhoz vezetett – mesélte a pszichológus, aki azt is elárulta, hogy az ilyen és ehhez hasonló berögzült rossz gondolatokat is segít feloldani a program. Hasonló probléma állt egy másik kliensnél a termékenységi zavarok hátterében. Egy konzervatív édesanya úgy nevelte lányát, hogy a szexualitás tabunak, szégyenteljes dolognak számított, a lány pedig hiába lett felvilágosult, modern nő, mégsem tudta anyja előtt felvállalni, hogy szexuális együttlét során fogan meg, így csak mesterséges megtermékenyítéssel lehetett gyermeke.

A GyereBaba program során a megoldások széles körére fókuszálnak. A probléma gyökerét keresik, különböző szakemberek bevonásával. Négy hétvégés foglalkozásaik tematikája szerint először a pszichoszomatikus hátteret derítik fel, majd stressz-kezeléssel, a párkapcsolattal, a fogantatást támogató életmóddal foglalkoznak, és alternatív eszközökkel is a hormonális egyensúly megteremtését célozzák meg.

A résztvevőknek támogatást jelent, hogy a csoportokban sorstársakkal találkoznak, megoszthatják az érzelmi terhet, tapasztalatokat cserélnek egymással. A párok együtt jönnek, így még inkább erősödik bennük az, hogy a gyermekvállalás közös ügy, bár a legtöbb vizsgálatnak a nők vannak kitéve

– mondta a szakmai vezető, hozzátéve: Lux Elvira annak idején úgy vélte, a meddőség nagyobb tabu, mint a szex, ezért a problémát nem lehet csoportba bevinni, de tanítványai még életében beszámoltak neki ennek sikeréről.

Az egyensúlyi helyzet megteremtésével, a jól lét megélésével a termékenység helyreáll

– ismertette a pszichológus módszerük lényegét, ami a programjuk eredményei szerint valóban működik.

Az eddig lezárt 22 csoportjukban 282-en vettek részt, ebből 161 nő, és a legújabb információik szerint 132 baba fogant, ami 81 százalékos sikert jelent, további 30 gyermekkel egyéni folyamatokkal vagy örökbefogadás útján bővült a család. Soponyai-Nagy Krisztina szerint fontos nem projektként tekinteni a gyermekvállalásra, a feladatfókusz ugyanis görcsöt okozhat, stresszt okozva a szervezet és a párkapcsolat számára egyaránt. Tapasztalatai szerint az az ideális, ha kiegyensúlyozott légkörben várnak arra a gyermekre a párok, aki biztosan megérkezik hozzájuk. „Az anyának és apának születtünk tudat erősítése vezethet a sikerhez” – zárta gondolatait.

A női termékenységi zavarok hátterében

A világ népessége növekszik, de Európa népessége csökken. „Ahhoz, hogy egy társadalom reprodukálni tudja önmagát a nemek kiegyenlített arányával egy párnak legalább két gyermeket kellene vállalnia. A 25-30 év közötti szülések aránya csökkenőben van, miközben ez még ideális reproduktív kornak tekinthető. Míg 25 éves korban az ivarsejtek 30-35 százaléka kromoszomálisan selejtes, 35 évesen 40-45 százalék, 40 év felett 55-60 százalék, 45 évesen már 95 százalék ez arány” – mutatott rá Fülöp István szülész-nőgyógyász. A meddőségi részlegvezető főorvos, endometriózis specialista előadásában részletezte, hogy a fogantatási nehézségek hátterében milyen szervi, hormonális problémák állhatnak.

A szakember azt is elmondta, hogy a gyermekvállalásra készülő pároknak mennyi ideig tartó sikertelen próbálkozás után érdemes meddőségi specialistához vagy az ország több pontján elérhető reprodukciós központhoz fordulni:

• 38 év alatt 1 év
• 38 év felett 6 hónap

jelenti a határt, ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy már az elhatározás előtt érdemes kivizsgáltatni magukat, főként az idősebb nőknek. A statisztikák szerint az első hat hónap alatt 100 párból 50-nél történik fogantatás, a következő 6 hónap alatt még 35-nél jön létre terhesség, a maradék 15 százalékot pedig érdemes kivizsgáltatni. „A háttérben lehetnek mindkét párnál, hormonális, infektológiai, genetikai, pszichológiai, viselkedésbeli okok, vagy anatómiai eltérések. A nőknél előfordulhat haemaológiai probléma, vagy endometriózis, ez utóbbi felelős minden harmadik meddőségért, de műtéti kezelés után sokan természetes úton is teherbe esnek. A korai diagnózisnak kevésbé van hatása a gyermekáldásra, hormonszupresszióra általában nincs szükség – részletezte a szakorvos, a miómát szintén gyakori problémák között említve.

Étkezés és hormonrendszer

Tűű László az Endocare endokrinológus-belgyógyásza kiemelte, hogy a természetes fogantatás esélye nagyobb azoknál, akik normál testsúllyal rendelkeznek, ebből a szempontból a soványság éppúgy hátrányos, mint a túlsúly. Szakmai álláspont szerint 18,5-25 közötti testtömegindex tekinthető optimálisnak, ugyan nemrégiben a kategorizálás nézőpontja változott. Fülöp István kiemelte, hogy obezitás esetén a 10 százalékos testsúlycsökkenés 10-15 százalékkal emeli a teherbeesés esélyét.

Az endokrinológus hangsúlyozta, mivel 90 nap a petesejt, 105 nap a hímivarsejt termelődése, ezért legalább a tervezett terhesség előtt legkésőbb három hónappal érdemes egészséges életmódra váltani. A megfelelő D-vitamin és jódbevitel szintén fontos, ez utóbbiban vízkészletünk nem bővelkedik. Az étkezést illetően a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által összeállított okos tányért jó támpontnak nevezte. A gyümölcs-, zöldségfogyasztás mellett a fehérjét sem szabad mellőzni, ugyanis ez szükséges a sejtek fejlődéséhez. A gyors helyett érdemes a lassú felszívódású szénhidrátokra áttérni.

Sokszor a teherbeesési nehézségek mögött a policisztás ovárium szindróma áll (PCOS), ami összefüggésbe hozható az inzulinrezisztenciával (IR), az egészséges életmóddal azonban a probléma jól kezelhető

– mutatott rá. Bartha Ákos élelmiszerbiológus hozzátette, hogy a termékenység támogatására a folsav, folát bevitelről sem szabad megfeledkezni, az E-vitamin és a lehető legtermészetesebb Q10 koenzim, a halfogyasztás növelése szintén ezt a célt szolgálja. „A mikrotápanyagok hatása a férfi oldalon is működik. Gluténmentes étrend az emésztőrendszeri problémák, immunológiai gondok esetén javasolt” – részletezte a táplálkozás-kutató.

A férfi reprodukciós gondok

„Arról sokszor esik szó, hogy hogyan ne legyen gyerekünk, de arról kevésbé, ha később tervezzük, hogyan legyen” – fogalmazott Takács Tamás andrológus. A férfiaknál is egyre gyakoribb problémáról van szó, Magyarországon nagyjából 10 százalékukat érinti.

Az elmúlt 90 év alatt harmadára csökkent az átlagos hímivarsejtszám, az 1930-as évekig vannak erre vonatkozó adatok

– mutatott rá a negatív tendenciára a szakember. Az életmódbeli tényezők között szerepel a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgás hiánya, az elhízás, de felelős lehet ezért az anabolikus szteroidok vagy a drogok használata.

A férfiaknál kevésbé számít a gyermekvállalás szempontjából az életkor, de 30-35 éves kor felett a tesztoszteron szint folyamatosan lassú csökkenésnek indul, a statisztikák szerint a pszichiátriai betegségek gyakoribbak 50 éves kor feletti apák gyermekeinél

– emelte ki, hozzátéve: a szexuális gyakoriság, a korábbi fertőzések a férfiaknál befolyásolják a termékenységet, 30 százalékban ismeretlen eredetű, (de lehetséges, hogy genetikai) ok áll a háttérben. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres legalább napi 30 perces testmozgás szintén jótékonyan befolyásolja az eredményességet. „A sok szaunázást, a gyakori forró fürdőt, az ülésfűtés használatát, a laptop ölben tartását azonban ajánlott kerülni a leendő édesapáknak” – világított rá.

A meddőségi kezeléseknél a férfiakat is ki kell vizsgálni, és a labor mellett ultrahang és fizikális vizsgálat is indokolt. Évente 5-8 férfiaknál így fedeznek fel még panaszmentesen idejekorán heredaganatot. A műtét megoldást jelenthet, csakúgy, mint az elzáródásnál. A 10 százalékban fennálló hormonális zavarokra pedig vannak hatékony készítmények. A szakember végül a nemi fejlődésről elmondta: a magzatnál a hatodik hét után dől el, hogy kisfiúként vagy kislányként fejlődik tovább.

(Borítókép: Egy ultrahang vizsgálat 2018. januárjában. Fotó: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)