Átnevezheti-e Trump a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölre?

Trump elnök beiktatása első napján (sok más mellett) aláírta azt a végrehajtási rendeletet is,  amely arra kötelezi a szövetségi kormányt, hogy a hivatalos térképeken változtassa meg a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre. A névváltoztatás egyike volt azoknak a „földrajzi” céloknak és intézkedéseknek, amiket még január elején hirdetett meg: miszerint igényt tart Grönlandra, visszaszerzi a Panama-csatorna feletti ellenőrzést, Kanadát pedig szívesen látná az USA 51. szövetségi államaként.

Milyen szép név!

„Az Amerika-öböl, milyen szép név és helyénvaló” – mondta Trump a január 7-i Mar-a-Lago-i sajtótájékoztatóján.

„De miért nem nevezzük [az USA-t] Mexikói Amerikának? – válaszolta pikírten Claudia Sheinbaum mexikói elnök egy történelmi térkép előtt, ahol ezen a néven szerepel Észak-Amerika.

És valóban. Az 1846-48 közötti amerikai-mexikói háborúig még Mexikóhoz tartozott a mai Kalifornia, Nevada, Utah, Arizona és Új-Mexikó államok is. 1836-ig Texas is, de kivált és 1845-ben csatlakozott az USA-hoz. Pont Texasért robbant ki a konfliktus, ami az amerikaiak totális győzelmével ért véget, Mexikó elvesztette területének felét és az öböl északi-nyugati partja is teljesen az USA része lett.

Nevezték az öblöt korábban Új-Spanyolország öbölnek, Spanyol-tengernek, Floridai-tengernek, az 1600-as évek óta pedig Mexikói-öbölnek. És Trumpig nem volt baja ezzel senkinek.

A Föld egyik forró pontja

Ez a legnagyobb öböl a világon, területe nagyjából akkora, mint Alaszkáé, körülbelül 1500 kilométer széles és az USA, Mexikó és Kuba határolja. A partvonal egyesült államokbeli része 2700 km, a mexikói 2805 kilométer hosszú,

Több szempontból is különleges hely. Itt születnek az Egyesült Államok öböl-parti városait évről évre megtépázó félelmetes hurrikánok. És innen indul ki az öböl, gulf szóról elnevezett, és az Észak-Amerika keleti, és Európa nyugati területeinek éghajlatát enyhévé változtató meleg és gyors Golf-áramlás is (Gulf stream), amit az egyik amerikai alapító atya, a természettudós-politikus Benjamin Franklin azonosított először, és adott ki róla térképet 1777-ben.

Trump beiktatásakor aláírt átkeresztelő rendeletének indoklásában is hangsúlyosan szerepel ez az ok. „A medence gazdag geológiája a világ egyik legcsodálatosabb olaj- és gázrégiójává tette, amely nemzetünk nyersolajtermelésének nagyjából 14 százalékát biztosítja, valamint folyamatosan olyan új és innovatív technológiák kifejlesztésére ösztönöz, amelyek lehetővé teszik, hogy kinyerjük a világ legmélyebb és leggazdagabb olajlelőhelyeit” – fogalmaz a rendelet, ami külön kitér a „garnélarákoktól, sügérektől, és más fajoktól hemzsegő” Öböl dollármilliókat hozó halászatára, az amerikai turizmusra, valamint a létfontosságú, milliárd dolláros tengeri szállítási iparra, a világ legnagyobb és leglenyűgözőbb kikötőire. 

Nem vitás, az Öböl az Egyesült Államok kulcsfontosságú területének számít, talán ezért is emlegetik időnként a keleti- és csendes-óceáni- mellett az Egyesült Államok „harmadik partjaként”. 

Mire jó ez?

De mit hozhat a névváltoztatás? Nyilvánvalóan semmit. Nem lesz magasabb a hozam, ha ezentúl az Amerikai-öböl mélyéből termelnek a kőolajfúró-tornyok. Az egész átkeresztelősdi csak egy szimbolikus lépés az „Amerika az amerikaiaké” szólam egyik hangzatos reprezentálására.

Mivel a tengeri területek elnevezésére nincs hivatalos nemzetközi egyezmény vagy jegyzőkönyv, és nem létezik olyan nemzetközi testület, amelyik kimondhatná a végső szót,

Más kérdés, hogy a többi ország tiszteletben tartja-e, átveszi-e a változásokat. Módosíthatják az Öböl nevét az amerikai térképeken, hivatalos dokumentumokban, de más országok, így a többi öbölparti ország sem köteles követni a példát.

A földrajzi helynevek átnevezése az Egyesült Államok Földrajzi nevek Tanácsához (U.S. Board on Geographic Names) tartozik. Alapelvük szerint elutasíthatják a névváltoztatást, „hacsak nincs rá nyomós ok".  Az új elnök vehemens eltökéltsége valószínűleg annak számít.

Kezdjük átírni a térképeket?

Az egész Mexikói-öbölre viszont nincs (és nem is lehet) hatásköre az amerikai szövetségi testületnek. Trump rendelete úgy fogalmaz, hogy az „Egyesült Államok kontinentális talapzatával határolt területet [a belügyminiszter] „Amerika-öböl”-re nevezze át. Északkeleten, északon és északnyugaton Texas, Louisiana, Mississippi, Alabama és Florida államokig terjed a tenger felőli határ Mexikóval és Kubával a korábban Mexikói-öbölnek nevezett területen.” Amit úgy lehet értelmezni, hogy csak a Mexikói-öböl Egyesült Államok határain belüli északi részét keresztelik át Amerika-öbölnek. 

Erre pedig 30 napja van az adminisztrációnak. 

Két neve is lehet az öbölnek

Egyelőre nem világos, hogy a digitális navigációs alkalmazások milyen nevet tüntetnek majd fel. Az Egyesült államokban a Google Earth (Maps) a legszélesebb körben használt digitális navigációs alkalmazás, de valószínűleg a világ más részein is a legnépszerűbbek közé tartozik. Irányelvük és bevett gyakorlatuk szerint semlegesek maradnak a nemzetközi geopolitikai vitákban, és azt az elsődleges helyi nevet jelenítik meg, amelyet a vele szomszédos szuverén nemzetek adnak az adott vizeknek. Ha minden szomszédos ország egyetért, akkor a közös név jelenik meg, például „Karib-tenger”, persze különböző nyelveken. Ha azonban vita van az elnevezés körül,

Még nem változtattak az Öböl nevén az online térképeken, de ha megtörténik, akkor valószínűleg az USA-hoz tartozó vizekre az Amerikai-öböl felirat kerül majd. Még akkor is, ha azt üzente Trumpnak a mexikói elnöknő, hogy  „az öblöt az egész világ Mexikói-öbölnek fogja hívni a jövőben is.”