Árrésstop – a kereskedők azt gondolták, van még pár napjuk, aztán jött a hidegzuhany

2 months 4

Utoljára Romániában volt ilyen árrésstop, ott is kérdéses, hogy mennyire volt sikeres, a kiskereskedelmi láncokat képviselő OKSZ főtitkára szerint.

Mi történt? „Minket is meglepett a ma reggeli bejelentés” – mondta a Forbes.hu megkeresésére Kozák Tamás, a kiskereskedelmi láncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, miután Orbán Viktor egy, a Facebook-oldalára feltöltött videóban bejelentette, hogy 10 százalékra korlátozzák a boltok árréseit 30 alapvető élelmiszer esetén március közepétől.

Az egyeztetésen a kormány képviselői a kereskedőkkel egyenként tárgyaltak, akik elmondták, hogy az elmúlt egy-két hónap inflációja alapvetően költségoldali infláció, tehát a beszerzési árak költsége okozta az áremelkedést.

„Nagy Márton miniszter hétvégi bejelentése után azt gondoltuk, hogy még van egy-két nap az árak és a piaci folyamatok megfigyelésére, mi is figyeltük az árfigyelőt, ahol egy-két termék esetében a fogyasztói ár már el is indult lefelé” – mondta Kozák Tamás, aki szerint a kereskedőket és az OKSZ-t is meglepte a ma reggeli bejelentés.

Kontextus. A miniszterelnök szerint „az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében” kezdeményeztek egyeztetést a kereskedelmi szektor szereplőivel, de nem jutottak dűlőre. A bejelentést nem sokkal azután tette meg Orbán Viktor, miután a KSH gyorsjelentésében publikálta a februári inflációs számait. Ennek alapján 7,1 százalékkal drágultak az élelmiszerek az elmúlt egy évben. Az említett 30 terméknél a nagyobb láncok esetében a 10 százalékos maximalizált árrésből még le kell vonni a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadót is, így a bejelentés értelmében egy 5,5 százalékos árrésből kellene kigazdálkodniuk a kereskedés kapcsán felmerülő személyi és egyéb anyagi jellegű költségeket. Ennek hasonló hatása lehet, mint az ársapkáknak: a kereskedelmi láncok az alapélelmiszerek kategóriáján kívül eső termékek árának emelésével fedezhetik a megemelkedett költségeiket, tovább növelve az inflációs nyomást.

Kozák Tamást arról is kérdeztük, hogy más országokban tapasztalak-e hasonló gyakorlatot a kereskedelemben.

Az OKSZ főtitkára szerint a régióban egyedül Romániában találkoztak a magyarhoz hasonló intézkedéssel, de nagy sikereket ott sem sikerült elérni.

A magyar intézkedést, illetve a miniszterelnök által említett 40 és 80 százalékos árrést azonban nem értékelte, lévén a fenti árrés kiszámításának pontos menetéről még ők sem lettek tájékoztatva.

A román példa. A román kormány 2023 augusztus elsejétől első körben három hónapra 14 alapélelmiszerre vezetett be árréskorlátozást, erről a Transtelex írt. Az akkor érvénybe lépő rendelet értelmében

a termelés és feldolgozásban lévő cégek legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhattak a költségeket magában foglaló előállítási árhoz képest,
az disztribúciós láncban lévő cégek legfeljebb 5 százalékos árréssel dolgozhattak a beszerzési és működési költségekhez képest,
míg a kereskedők legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a beszerzési, illetve a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló ár fölött.

Ez az Orbán Viktor által meghatározott 10 százaléknak a duplája, és magában foglalja a költségeket, amiről a magyar miniszterelnök a reggeli videójában nem beszélt: ő a beszerzési és a fogyasztói ár közti különbségére hivatkozott, mint árrés.

A román intézkedést akkoriban a Transtelex is próbálta „tesztelni”, megnézték, hogy a 2022-es árakhoz képest mennyit jelent az árréskorlátozás a Lidl kínálatában, és azt találták, hogy „az egy évvel ezelőtti árakhoz képest egyáltalán nem szembetűnő az intézkedés. Sőt, több esetben (vöröshagyma, cukor vagy sárgarépa) így is igen látványos a drágulás”.

Mi ez a 30 termék? A miniszterelnök kedd reggeli bejelentése után Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára sorolta fel a magyar árrés-stop keretében szabályzás alá vont termékeket.

A 30 alapvető élelmiszer: