6 months
3
Ha rövid időre, de visszatért a nyugdíjából Angela Merkel korábbi német kancellár, hogy egy közleményben bírálja egykori pártja, a CDU jelenlegi elnökét, amiért Friedrich Merz a Bundestagban a szélsőjobboldali AfD képviselőinek szavazatainak tudott elfogadni egy határozatot. Az egykori Bundesmutti szerint Merz felelőtlenül viselkedett, mivel ezzel a Bundestag történetében először a radikális párt szavazatinak köszönhetően fogadtak el egy határozatot. Ezzel valóban lebontotta Merz a radikális párttal szembeni politikai karantént?
Közleményt adott ki Angela Merkel korábbi német kancellár azután, hogy január 29-én egykori pártja, az ellenzéki jobbközép-kereszténydemokrata CDU/CSU uniópártok az eddig politikai karanténban lévő szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) és az abból kizárt függetlenek szavazataira hagyatkozva fogadott el egy migrációról szóló határozatot a Bundestagban.
A jogilag nem kötőerejű határozatot a párt elnöke, egyben kancellárjelöltje, Friedrich Merz nyújtotta be, és ugyan a határozat a szövetségi állam migrációpolitikájáról szólt, a szavazás előtti vita inkább az AfD-vel szembeni, a német politikában tűzfalnak nevezett politikai karanténról szólt, mintsem a konkrét témáról.
Most ebbe a vitába szállt bele a Németországot 2005 és 2021 között irányító egykori Bundesmutti is:
Merkel keményen bírálta Merzet, amiért egy ilyen taktikai manőverre szánta magát.
A kancellár egykori irodájának oldalán kiadott közleményében Merkel emlékeztetett, hogy a pártok klasszikus színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett SPD–Zöldek–FDP-kormány összeomlása után a CDU-pártvezér Merz még azt ígérte, frakciója hajlandó együttműködni az FDP kiválása miatt parlamenti többségét elvesztett SPD–Zöldek-kormánnyal úgy, hogy a korábban már letárgyalt javaslatokat képviselőik megszavazzák, és így nem kell az AfD-re vagy a szélsőjobboldalinak mondott politikájukra hagyatkoznia egy pártnak sem a parlamenti többségért.
Merkel szerint Merz ezt a még novemberben elmondott ígéretét szegte meg január 29-én, amikor végül a CDU és CSU politikusok mellett az FDP és az AfD képviselő szavazataival sikerült felmutatni egy vékony többséget – a Bundestagban 348 igen, 344 nem (SPD, Zöldek, die Linke) és 10 tartózkodás (BSW) mellett elfogadták a migrációról szóló, tartalmát tekintve pedig több AfD-s követelést tartalmazó határozatot.
Ez a javaslat és a hozzá kapcsolódó hozzáállás a nagy államférfiúi felelősség kifejeződése volt, amit teljes mértékben támogatok. Azonban úgy gondolom, hogy helytelen, ha a továbbiakban nem érzi magát kötve ehhez, és ennek következtében a német Bundestagban 2025. január 29-én először felelőtlenül az AfD szavazataival tette lehetővé a többséget
– fogalmazott Merkel, aki arra szólította fel a többi demokratikus pártot, hogy ne taktikus manővereket hajtsanak végre, hanem pártpolitikai határokat átlépve dolgozzanak együtt egy őszinte, mérsékelt hangnemben és az alkalmazandó európai jog alapján, hogy a magdeburgi és aschaffenburgi szörnyűségeket megelőzhessék.
Ugyan Merkel szavai nem tűnhetnek túl konfrontatívnak, azonban a maga nemében ez egy erős üzenet Friedrich Merznek és a vele szavazó CDU/CSU képviselőknek:
azonban párton belül sokaknak, főleg a Merkelhez hasonló moderáltak számára eddig az AfD-vel való bármilyen nemű együttműködés és együttszavazás tabunak számított.
Az egyébként épp Merkel miatt a CDU-ból sokáig kitaszított Merz pedig ezt szegte meg, aki a szavazás után arról beszélt a szocdemeknek és a zöldeknek odaszúrva, hogy sajnálja, hogy a politikai centrum többségével nem sikerült elfogadni a határozatát.
A tűzfal nem dőlt le, de valamennyivel alacsonyabb lett
Az AfD-vel való együttszavazás után az SPD és a Zöldek Merkelhez hasonlóan elítélte azt, szerintük ugyanis ezzel ledőlt egy eddig hatalmas tabu a német politikában, míg az AfD azt úgy értékelte, míg az AfD-s kancellárjelölt Alice Weidel arról beszélt, ez egy szép napja volt a demokráciának, hiszen a szerinte demokráciával ellentétes tűzfal lebomlott.
Ugyanakkor a politikai karantén még továbbra is áll az AfD-vel szemben, hiszen ebből még nem következik az, hogy az uniópártok a szélsőjobboldali párttal lépnének kormányra a jövőben.
Ugyanakkor ez így is egy rizikós lépés volt Merztől: ugyan ezzel a február 23-i szövetségi választás előtt el tudja mondani magáról, hogy a szavak helyett ő a tettek embere, valamint a választás után a leendő koalíciós partnerével – ami vélhetően Scholz és az SPD lesz – szemben immáron Merz felmutathatja, hogy ha kell, a fontos javaslatokat el tudja fogadtatni az AfD-vel is, azonban Scholz például a szavazás után azt mondta, ő már többé nem tud bízni Merzben, ami megnehezítheti a választás után a két párt között a koalíciós tárgyalásokat – aztán lehet egy alkancellári pozíció felajánlása ezt majd visszahozza neki.
Emellett pedig az AfD-vel való együttszavazás után több százan a CDU székháza előtt tüntettek Berlinben,
ahol a tüntetők többek között arra szólították fel a CDU jobboldali-konzervatív részéhez tartozó Merzet, hogy a tűz helyett inkább tűzfalat támogassa.
(Borítókép: Angela Merkel 2024. december 5-én. Fotó: Juliane Sonntag / Photothek / Getty Images)
Hungarian (HU) ·