Amire senki nem számított: ez a piac Magyarországon Európához képest hasít

2025 elején a könyvszakma is számot vet az előző év eredményeivel. Az Index ezzel kapcsolatban megkereste a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését (MKKE). Gál Katalin lapunknak elmondta, hogy a tagkiadóiknak még a mérleg elkészülte előtt rövid kérdőívet küldtek, arra voltak kíváncsiak, hogy a tavalyi számok hogyan viszonyulnak a 2023-as év adataihoz. A kiadóik nagy része válaszolt, és ha nem is szolgáltattak teljes körű adathalmazt, a trend ebből is látható, követhető.

Gál Katalin szerint komolyabb statisztikai elemzésekre van szükség, hogy tisztábban lássanak. Erre készülnek, teljeskörűbb adataik akkor lesznek, amikor az Európai Könyves Szövetség (FEP) tagjainak adatait is megkapják, ám az eddig beérkezett információk szerint

A megjelentetett címszámokkal és az újranyomásokkal együtt el tudták érni azt, hogy a 2024-es forgalmi eredmények nagyjából hasonlóak, mint 2023-ban. Az e-könyvek száma 3 százalékkal növekedett. Kiadott hangos könyv viszont alig készült, az eladott példányszám 8-9 százalékkal csökkent.

Küszködő könyvpiac

A MKKE elnöke szerint ha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) könyves adatsorait nézzük, világosan látni, hogy a statisztikai szempontok megújítására reális igény és szükség van. „A kereskedelmi forgalmazásra szánt szép- és szórakoztató irodalom, verseskötet, tudományos ismeretterjesztő, self-help nonfiction nem sorolhatók a Nemzeti Alaptanterv kiegészítő anyagai közé, és nem könyvszakmai jelentőségükhöz mérten tükröződnek a statisztikákban” – fogalmazott Gál Katalin, hozzátette, a magyar könyvipart azért sem érdemes összehasonlítani más országokéval, mert itthon a közoktatási könyveket az állam adja ki. 

A könyvpiac egyébként Európa-szerte küszködik, az olasz könyvpiac bezuhant az előző évben, miután 23 millió eurós (mintegy 9 milliárd forint) veszteséggel zárt, ami 2023-hoz képest 1,5 százalékos visszaesést mutat. Az olaszok 1,5 százalékos veszteségét csak Írország múlta felül (5 százalékos csökkenéssel), ám a spanyolok csaknem 10, míg a portugálok 9 százalékos pluszban zárták az előző évet. Nagy-Britannia esetében szintén visszaesés látható (0,6 százalékos), míg Németország kicsi, csaknem egyszázalékos növekedést ért el.

A MKKE vezetője azt is elmondta, míg a szakkönyvpiac évről-évre vészesen zsugorodik, a hivatalos statisztika szerint minden negyedik kiadott könyv szakkönyv, és ez a könyvkiadás legvirulensebb szegmense. Ez többek között úgy lehetséges, hogy a kiadott és az eladott könyv között a statisztika nem tesz különbséget. „És olyan könyvkiadással foglalkozó helyek is vannak, ahol ezek az opuszok valahány példányban megszületnek, de ezekről a kereskedelmi forgalomba kerülő kiadványok akár 90 százalékát létrehozó adatszolgáltatóink nem tudnak adatot adni. Azt gyanítom, hogy ezek nem kerülnek a könyves bolti forgalomba.”

Gál Katalin szerint az elemzéseket mindenképpen új szempontok figyelembevételével kell elvégezni, a könyvkereskedők adataival erősen kiegészítve. 

A könyves ágazat a kulturális ipar fontos része, nagy valószínűséggel száz milliárdot is meghaladó összforgalommal. Az értékesítési csatornák bővülnek, vannak csak online megvásárolható könyvek, nő a magánkiadások piaci jelenléte, az online kiskereskedelem tavaly globálisan 8-9 százalékkal nőtt, amely a könyvpiacot is érinti. A külföldi webáruházakból

magyar és idegen nyelvű könyveket is vásárolhatnak az emberek.

A MKKE elnöke arról is beszélt, hogy a magyarok kulturális célra évente átlagosan jövedelmük 2,6 százalékát költik, amelyből a könyvpiac is részesedik. Megjegyezte, abban mindenképpen feloldandó ellentmondás van, hogy a GDP 1 százaléka kultúrára megy, s ha tüzetesen megnézzük, azt látjuk, lehetséges, hogy a sport és egyházi kiadások is idetartoznak.

Megalázóan méltatlan

Gál Katalintól azt is megkérdeztük, mit gondol a politika könyves piacra gyakorolt hatásáról. Ezzel kapcsolatban elmondta, arról is a sajtóból értesült arról, hogy Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) a nemzeti könyvtár szakmai koordinálásával tavaly ősszel egy kihívást hirdetett meg az olvasásnépszerűsítés és könyvtárhasználat előmozdítása érdekében. Hankó Balázs a kihívás céljának nevezte, hogy a magyar közkönyvtárak Kárpát-medence-szerte innovatív módszerekkel népszerűsítsék az olvasást, növeljék a látogatószámukat és a kölcsönzések számát. Kategóriánként az első helyezett intézmények 10 millió forint, a második helyezettek 5 millió forint, a harmadik helyezettek pedig 3 millió forint pénzjutalmat nyernek, melyet olvasás népszerűsítésre és szolgáltatásfejlesztésre használhatnak fel.

A MKKE elnöke megalázónak tartja, hogy a KIM ezzel az intézkedéssel próbálja abszolválni a problémát, miközben az olvasáshoz való hozzáférést demokratizálni kellene, nem pedig átlépni fölötte. „Felszínes megoldásnak is gyenge.” Gál Katalin elmondta, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium évente mintegy 3000 közkönyvtárat 16 milliárd forinttal támogat, amelyben az iskolai könyvtárak nincsenek benne.

Úgy véli, ebből az összegből valószínűleg nemcsak a dokumentumok (a könyvtári szaknyelvben ez az ismerethordozók – könyvek, folyóiratok, digitális tartalmak – általános összefoglaló neve – a szerk.) beszerzése történik, hanem a teljes fenntartási költséget, és a rezsit is tartalmazza.

Drámaian kevés, megalázóan méltatlan ez az összeg és ez a verseny is. A program meghirdetésével egyidőben megújult a KIM olvasóterme, a kultúrstratégiai intézmények és a hazai kulturális élet meghatározó intézményei könyvtermésének javával. Ötezer kötet, bármit is jelentsen ez. Úgy vélem, jó és jobb lenne feléleszteni egy új Márai-programot, amely által a kiadók friss, igényes kötetekkel tölthetnék fel a könyvtárakat, és egy felkészült könyves szakember gárdát sem felejthetnének el felkérni. Érezhető »csodát« és valódi olvasás népszerűsítést nem is túl nagy költségből is ki lehetne hozni.

Gál arról is beszélt, hogy az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumait valószínűleg forráshiány miatt meg kellett felezni, de azt reméli, hogy rövidesen beindulhatnak, és a pályázatok meghirdethetők lesznek. „Mindeközben az elhivatott könyvesek töretlen elszántsággal adják ki és terjesztik a klasszikus és kortárs magyar és világirodalom színe-javát.”

A MKKE jelenleg is a 96. Ünnepi Könyvhétre és a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra készül. Mindkét rendezvény ingyenes, szabadon látogatható. Ezeken a napokon átlagosan 60-70 ezren látogatnak ki a helyszínekre, az előbbi eseményen a Vörösmarty térre, és a Duna-korzóra. A könyvhetet nemcsak a fővárosban rendezik meg, hanem az ország kis és nagy településein is. Ebben az évben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Bálna Honvédelmi Központba költözik.

(Borítókép: Gál Katalin 2024. június 5-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)