Adó-kódex 2025/2-3. szám – Társadalombiztosítás 2025

Releváns jogszabály: – 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról

Magyarázat a korhatár előtti öregségi nyugdíjra, korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra vonatkozó szabályozás 2024. évi évközi és 2025. évi változásaihoz

1. A 2024. évi évközi változások

2024. év folyamán a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt (a továbbiakban: Kenytv.) két jogszabály módosította:

– a honvédelmi tárgyú törvények módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XLI. törvény (a továbbiakban: 2024. évi XLI. törvény); valamint

– a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: 2024. évi LXXIV. törvény).

A Kenytv. 2024. november 1-jétől, valamint december 21-étől hatályos korrekciói csupán pontosító módosítások, amelyek a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserét tartalmaznak, amely alapján ezen időponttól kezdődően a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: NYUFIG) az önkéntes tartalékos szerződést kötő személy esetében a részére megállapított és folyósított szolgálati járandóság összegéről a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve helyett a Honvédség központi nyilvántartó szerve részére nyújt adatszolgáltatást. [Kenytv. 5. § (3) és (7) bekezdés; 2024. évi XLI. törvény 18. §; 2024. évi LXXIV. törvény 130. §.]

2. A 2025. évi változások

2025. január 1-jétől a Kenytv.-t két jogszabály, a Kenytv. végrehajtására kiadott, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Kenyr.) pedig egy jogszabály módosította:

– a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: 2024. évi LXXI. törvény);

– a 2024. évi LXXIV. törvény; valamint

– az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 464/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 464/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet].

2.1. Az illetékességi szabályok változása

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, 2020. március 1-jétől a nyugellátást, korhatár előtti ellátást a vármegyei kormányhivatalok, illetve Budapesten és Pest vármegyében Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) állapítják meg. Mindezekre figyelemmel az ellátás megállapítására irányuló igényt a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes vármegyei kormányhivatalnál, a fővárosban vagy Pest vármegyében élőknek pedig a BFKH-nál kell benyújtaniuk.

A BFKH kizárólagos illetékességgel jár el azokban az ügyekben, amelyekben az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt; továbbá, ha az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve az elhunyt jogszerző korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.

Szintén a BFKH jár el, ha a nyugellátás megállapításához EGT-államban vagy Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országban, illetve nemzetközi szervezetnél fennállt jogviszony alapján szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni, illetve egyéb ok miatt a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i, 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Koordinációs rendelet) vagy szociális biztonsági egyezményt is alkalmazni kell. Ezen szerv kizárólagos feladata továbbá a külföldön élők igényeinek elbírálása. Mind a Koordinációs rendelet, mind a szociális biztonsági egyezmények lehetővé teszik, hogy az igénylő a lakóhelye szerinti ország nyugdíjbiztosítási szervénél terjessze elő az igényét, azzal, hogy amennyiben szükséges, ez a szerv továbbítja az igénybejelentést minden érintett ország nyugdíjbiztosítási szervéhez az ellátás megállapítása, illetve a jogszerzéssel kapcsolatos adatok közlése érdekében.

A Kenyr. 1. § (2) bekezdésének 2025. január 1. napjától történő módosítására tekintettel megszűnik a BFKH kizárólagos illetékessége azon korhatár előtti ellátás megállapítására irányuló kérelmek esetében, amelyekben a kérelmező utolsó biztosítással járó jogviszonya rendvédelmi szervvel fennállt szolgálati viszony volt. Ezen időponttól ezen igények elbírálása a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal, a fővárosban vagy Pest vármegyében élőknek pedig a BFKH illetékességébe tartozik. [Kenyr. 1. § (2) bekezdés b) pont ba) alpont; 464/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §.]

2.2. A 13. havi ellátásra vonatkozó szabályok változása

Az a személy, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára nyugdíjszerű ellátásban részesül, tárgyév február hónapjában 13. havi ellátásra is jogosult. Amennyiben az érintett személy egyidejűleg több ellátásban/nyugellátásban is részesül, a 13. havi ellátást/nyugdíjat valamennyi olyan ellátása/nyugellátása után megkapja, amelyre van jogosultsága. Például, amennyiben valaki 2024-ben már szolgálati járandóságban részesül, majd 2025 januárjában megözvegyül, a szolgálati járandósága után 2025-ben már jogosult lesz 13. havi ellátásra, azonban az özvegyi nyugdíja után csupán 2026-ban lesz jogosult.

A 13. havi ellátást/nyugdíjat a NYUFIG februárban folyósítja, külön határozathozatal nélkül.

A 464/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet 2025. január 1-jétől módosította a 13. havi ellátásra vonatkozó jogosultsági feltételeket, amely alapján 13. havi ellátásra, a korábbiaktól eltérően, az a személy jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév január hónapja helyett, a tárgyév február hónapjára is ellátásban részesül. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben egy 2024 decemberében már korhatár előtti ellátásban részesülő személy 2025. év január hónapjában elhunyt, úgy a túlélő hozzátartozó már nem érvényesítheti utólag az elhunyt korhatár előtti ellátott személy 2025. évi 13. havi ellátását.

Nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjszerű ellátások, amelyek 13. havi ellátásra jogosítanak:

– korhatár előtti ellátás,

– szolgálati járandóság,

– átmeneti bányászjáradék, valamint

– táncművészeti életjáradék. [A tizenharmadik havi ellátásról szóló 342/2020. (VII. 14.) Korm. rendelet; 464/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. §.]

2.3. Az ellátás folyósítására vonatkozó szabályok változása

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapított korhatár előtti ellátásokat, szolgálati járandóságokat, táncművészeti életjáradékokat, átmeneti bányászjáradékokat a saját jogú és hozzátartozói nyugellátásokhoz hasonlóan a NYUFIG nyugdíjfolyósítási törzsszám alatt folyósítja. A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátásokat havonta, az esedékesség hónapjában (tárgyhónapban) utalja, fizeti, kizárólag a magyar törvényes fizetőeszközben, vagyis forintban.

A NYUFIG-nak a megállapított ellátások folyósításáról a nyugdíjmegállapító szervek határozatainak kézhezvételét követő, illetve elektronikus adattovábbítás esetén a folyósításhoz szükséges adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány beérkezését követő 13 napon belül kell intézkednie.

2025. január 1-jétől az ügyintézési idő számítása visszatér a korábbi munkanapos folyósításihatáridő-számításra, amely alapján ezen időponttól kezdődően a NYUFIG-nak 10 munkanapos folyósítási határideje van.

A főszabálytól eltérően a külföldön élő vagy tartózkodó ellátott kérelmére a megállapított korhatár előtti ellátás belföldi meghatalmazottja részére történő utalással is teljesíthető, illetve külön kérelemre negyedévente, félévente vagy évente utólag is folyósíthatja a NYUFIG a korhatár előtti ellátott személy által megjelölt fizetési számlára, amennyiben az érintett személy magyar ellátásának havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegét (28 500 forintot).

2025. január 1-jétől megszűnik a külföldön élő korhatár előtti ellátott személy azon lehetősége, hogy belföldi meghatalmazottat jelölhessen az ellátása felvételére, ugyanakkor a 2024. december 31-éig bejelentett belföldi meghatalmazott részére továbbra is folyósítani fogják az ellátást, egyéb esetben csak pénzforgalmi számlára utalás lesz kérhető.

2025. január 1-jétől a fentiekben említett összeghatár eltörlése mellett meghatározásra került, hogy a 10 ezer forintot meg nem haladó összegű magyar ellátások folyósítása a külföldön élő személyek részére főszabály szerint negyedévente utólag történik (márciusban, júniusban, szeptemberben és decemberben). 2025. január 1-jétől a negyedévente történő folyósítás helyett csak ennél ritkább, féléves vagy éves folyósítás kérhető.

További változás, hogy a külföldön élő személyek esetében, külön kérelemre, a havi 10 ezer forintot meghaladó magyar ellátás esetén is lehetőség nyílik az ellátás negyedévente, félévente vagy évente történő utólagos külföldre történő folyósítására.

A jogi szabályozás egyértelműsítette, hogy amennyiben az ellátásban részesülő személy folyósítási címe vagy fizetési számlaszáma ismeretlen, illetve a kiutalt ellátás a korábban megadott folyósítási címről vagy fizetési számláról visszaérkezik, és az ellátás kiutalásához szükséges intézkedések nem vezettek eredményre, vagy az ellátásban részesülő személy ismeretlen helyen tartózkodik; a NYUFIG, az esetleges jogalap nélküli folyósítás elkerülése érdekében, beszünteti az ellátás folyósítását.

Amennyiben a beszüntetést követően az érintett személy igazolja, illetve bejelenti a folyósítási címét, fizetési számláját és tartózkodási helyét, úgy a NYUFIG intézkedik a beszüntetett ellátás újra folyósításáról és annak legfeljebb 5 évre visszamenőleg történő kiutalásáról.

A megállapított korhatár előtti ellátás az arra jogosult személy elhalálozásának napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig jár, folyósítható. A jogosult halála esetén a fel nem vett korhatár előtti ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított 1 éven belül. A korhatár előtti ellátott személy elhalálozásának a bejelentése – az elhalálozást követő 15 napon belül – ugyanannak a személyi körnek a kötelezettsége, akik az utolsó ellátás felvételére jogosultak. Amennyiben az ellátás utalása gyám vagy gondnok részére történt, a bejelentési kötelezettség őket terheli.

Az előzőekkel összefüggésben a jogi szabályozás egyértelműsítésre került a tekintetben, hogy a jogosult halála miatt fel nem vett korhatár előtti ellátás együtt élő hozzátartozó hiányában egyenlő arányban illeti meg az örökösöket. Ilyen esetben a fel nem vett ellátást kérelemre vehetik fel a halál napjától, illetve a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, az öröklési bizonyítvány vagy az öröklési perben hozott bírósági ítélet jogerőssé válása napjától számított 1 éven belül.

[Kenytv. 2. § (4) bekezdés; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 79. § (2) bekezdés, 79. § (3a) bekezdés, 83. § (2) bekezdés; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75. § (1) bekezdés, 75/A. § (2) bekezdés, 75/C. § (1) bekezdés, 94. §; 2024. évi LXXIV. törvény 60. § 7. pontja, 464/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. §.]

Az Adó-kódexről itt tájékozódhat bővebben.