A terapeutám egy robot - egyre több ember fordul az AI-hoz a mentális egészségével

A mesterséges intelligencia 2020-as évek elején lezajló forradalma előtt cikkünk tudományos-fantasztikus témának számított volna. Azonban a jövő terapeutája már ma is létezik, és egyre többen fordulnak hozzá. Habár ezek a pszichológus robotok már a 2010-es évek vége óta léteznek, a ChatGPT és a hasonló rendkívül fejlett AI-technológiák megjelenésével immár egyre ismertebbek és népszerűbbek.

Rengeteg ember szinte az első pillanattól kezdve terapeutaként, de minimum bizalmas barátként kezelte a ChatGPT-t – annak ellenére, hogy az oldal külön megkéri a felhasználókat, hogy ne osszanak meg érzékeny információkat az AI-asszisztenssel. Még 2023 végén futott végig a médián a hír, mely szerint a mesterséges intelligencia „szezonális depresszióban” szenved – az MI ugyanis folyamatosan tanul a felhasználóktól, a hideg hónapokban pedig annyi sötét gondolatot osztottak meg a programmal, hogy az OpenAI fejlesztése elkezdte egyre borúsabban látni a világot, és egyre „lustább” is lett. Persze a mesterséges intelligenciának nincsenek érzései, sem emberi tulajdonságai, így valójában csak arról volt szó, hogy nyelvi szinten átragadt rá a belé táplált negativitás.

Vannak még veszélyei

A ChatGPT megjelenése után a techvállalatok sorra hozták ki saját deep learning eszközeiket – amelyek nem korlátozódnak a nyelvi intelligenciára, hiszen léteznek kép-, hang- és videóalkotó AI-programok is. Az internetet valósággal elárasztották a mesterséges intelligenciát használó programok, ez lett az új őrület. Jelenleg, ha egy marketinges gárda a fogyasztókra akar sózni valami ócskaságot, akkor a magyar ABC első, és 15. betűje biztosan szerepelni fog a hirdetésben: AI.

Az elv nagyon egyszerű, a paciens a terapeutával beszélget. Akkor miért ne lehetne ezt a beszélgetést kiváltani egy chatrobottal, amelynek a fejében van a pszichológia tudományának minden egyes fontos szakirodalma? Az MI-terapeuta alkalmazások felfutását nem kis mértékben segítette az a tény, hogy egyre több ember küzd mentális problémákkal (és ennek következtében a szolgáltatás egyre drágább és elérhetetlenebb). Eltérő vélemények vannak arról, hogy az egyre gyakoribb mentális bajok a Covid-19 utáni világ valamilyen kifejezett sajátossága-e, vagy szimplán csak arról van szó, hogy a média egyre többet beszél a korábban tabusított mentális egészség témájáról.

Persze nem azért, mert az MI-ben ártó szándék lenne, hanem legfőképpen azért, mert az egész jelenség annyira új, hogy még teljesen szabályoztalan. A piacot elárasztották a pszichoterápiát ígérő kétes eredetű programok, amelyek sokszor semmilyen orvosi ellenőrzésen nem mentek át. Persze azért vannak kivételek is, például a Wysa, amelyet az Egyesült Királyság egészségügye már letesztelt és arra jutott, hogy biztonságos. Ez a chatbot kognitív-viselkedésterápiát (CBT) próbál alkalmazni, amely az egyik leginkább elterjedt megközelítés pszichológiai gyakorlatban.

Akkor nincs többé szükség igazi pszichológusokra?

Ettől azért nem kell tartani a szakembereknek. A terápiás chatbotok azonnal felkeltették a kutatók érdeklődését, és már két éve vizsgálódnak arról, hogy a mesterséges intelligenciát használó eszközök mennyire hasznosíthatók a lélekgyógyászatban. Az eredmények azonban egyelőre nem túl jók, úgy tűnik, még hosszú út áll előttük ahhoz, hogy egyszer majd valódi gyógyászati eszközökké váljanak. Több, egymástól független tanulmány is arra jutott, hogy habár

Egy elismert spanyol pszichológus, Miguel Ballosta-Batalla ezt azzal indokolja, hogy a terápia sikeressége valójában abban rejlik, hogy az két hús-vér ember kapcsolata. Mint mondja „a kutatások kimutatták, hogy a pszichológiai kezelés sikerét befolyásoló legkritikusabb tényező éppen az úgynevezett terápiás kötelék két olyan személy között, akik osztoznak az olyan alapvető emberi érzéseken és élményeken mint a haláltól való félelem, vagy az élet értelme utáni kutatás” — mondta a pszichológus az El Paísnak. 

Riasztó, hogy ekkora az igény rájuk

Pszichológushoz járni nem olcsó. Azonban vannak olyan országok, ahol a társadalombiztosítás fedezi a terápiát. A Forbes magazin tavaly utánajárt, hogy mi a helyzet a magyar állami egészségügyben. A gazdasági magazin arra jutott, hogy a magyar TB-rendszer ugyan a súlyos esetekben biztosítja az adófizetőknek a pszichológust/pszichiátert, a „járóbetegek” pszichológia problémáival azonban kevésbé esélyes TB-támogatott pszichológushoz eljutni.

Ez részben abból következik, hogy a magyar állam csak 3-4 ezer forintot fizet terápiás alkalmanként az ilyen szolgáltatást nyújtóknak, amíg egy pszichológus óradíja Budapesten 15-20 ezer forint között mozog. Ilyen szolgáltatást nyújtani tehát konkrétan veszteséges az alacsony TB-támogatás miatt — írja a Telex. Ezért marad sokaknak a magánegészségügy egyedüli opcióként, ahol a szakemberek túlterheltek a rendkívüli kereslet miatt, és olyan húzós óradíjakat is elkérhetnek, hogy azt a legtöbb ember nem feltétlenül vállalja be.

Persze a helyzet nem csak Magyarországon lesújtó. Emberek milliói nem tudnak pszichológushoz fordulni gazdasági okok miatt. Emberi alternatíva hiányában pedig a mentális problémákkal küzdők feltehetik maguknak a jogos kérdést: vajon a terápiás robotok jobbak-e a semminél?

Egy másik szakértő Jean-Christophe Bélisle-Pipon, szerint erre a kérdésre nincs jó válasz. A kanadai Simon Fraser Egyetem mesterséges intelligencia kutatója szerint először is azért, mert az AI-terapeuta „súlyosbíthatja a tüneteket, ha az általa adott tanácsok nem megfelelőek”. Másodszor pedig azért, mert szerinte a gépek megjelenése „normalizálja az alacsony minőségű szolgáltatásokat ahelyett, hogy a valódi pszichoterápiához való egyenlőbb hozzáférést szorgalmazná”. A cikk elején feltvetett kérdésre visszatérve, sajnos az AI-terápia inkább egy alacsony minőségű disztópikus helyettesítése a valódi orvosi segítségnek.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)