A TBSZ-számlán keletkezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózása

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 67/A. § (1) bekezdése szerint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.

A tartós befektetésből származó jövedelem adózási szabályait ugyanakkor az Szja tv. 67/B. §-a tartalmazza. A befektetni kívánó magánszemély abban az esetben élhet ezen kedvező szabályokkal, ha a befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel tartós befektetési szerződés(eke)t köt. A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek a tartós befektetésből származó jövedelem tekintetében az Szja tv. 67/B. §-a szerinti adózási szabályokat alkalmazzák. A számlanyitás évében (amely gyűjtőévnek tekinthető) tartós befektetési szerződésenként (megnyitott számlánként) legalább 25 ezer forintot (vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszközt) kell befizetnie a megtakarítónak, amely befizetés a számlanyitás évében korlátozás nélkül növelhető. A befizetés nemcsak készpénz, hanem átutalt összeg is lehet, de már lekötött betét vagy meglévő pénzügyi eszköz áthelyezése nem lehet, kivéve, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő követelést alakítja át a magánszemély tartós befektetéssé.

Egy naptári éven belül, ugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel az Szja tv. 67/B. § (3) bekezdés a), illetve b) pontjában említett célra egyaránt egy-egy tartós befektetési szerződés köthető, ide nem értve a tartós befektetési szerződésnek az Szja tv. 67/B. § (10) bekezdés b) pontja szerinti újrakötését. Más tekintetben a magánszemély ilyen szerződéseinek száma nem korlátozott.

Az Szja tv. 67/B. § (3) bekezdése szerint a lekötött pénzösszeg és az Szja tv. 67/B. § (4) bekezdésben meghatározott időpontig elért befektetési hozamok állománya terhére a magánszemély az általa külön-külön megkötött tartós befektetési szerződés alapján

a) ellenőrzött tőkepiaci ügyletben pénzügyi eszközre és olyan pénzügyi eszközre (például állampapír, befektetési jegy), amelynek a befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne; vagy

b) kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is), takarékbetétben történő elhelyezésre vonatkozó korlátlan számú (vételi, eladási, betétlekötési, ismételt lekötési stb.) megbízást adhat. A befektetési szolgáltató, illetőleg hitelintézet a megbízást, a teljesítést, a magánszemély tulajdonába került vagy általa átruházott a) pont szerinti pénzügyi eszközt, pénzeszközt, illetve a b) pont szerinti befektetést rögzíti az adott szerződéshez tartozó lekötési nyilvántartásban.

A kedvező adózási szabályok alkalmazásának további feltétele, hogy a magánszemély a lekötött pénzösszeget, továbbá annak befektetése révén elért hozamokat (amelyek lehetnek: kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség) a számlanyitás évét követő legalább 3 naptári évben (3 éves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további 2 naptári évben (2 éves lekötési időszak) (a 3 és 2 éves lekötési időszak együttesen 5 éves lekötési időszak) a befektetési szolgáltató, hitelintézet által vezetett lekötési nyilvántartásban tartsa [Szja tv. 67/B. § (2) bekezdés].

Tartós befektetésből származó jövedelemnek (ún. lekötési hozamnak) minősül a pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek – ide nem értve abból az árfolyamnyereségnek minősülő részt [Szja tv. 67/A. § (9) bekezdés], de ideértve különösen a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek, külföldi fizetési eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét, valamint a szerződés megszűnése, megszakítása időpontjára megállapított betéti kamatkövetelést is – az említett rendelkezések szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része [Szja tv. 67/B. § (1) bekezdés].

A befektetési szolgáltató, a hitelintézet lekötési hozamot állapít meg:

– a lekötési időszak megszűnésének napjára (az 5 éves lekötési időszak utolsó, illetve – ha a magánszemély a 3 éves lekötési időszakot nem hosszabbítja meg – a 3 éves lekötési időszak utolsó napjára);

– a lekötés megszakítása napjára [ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akárcsak részben is felveszi, vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (az eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja].

Amennyiben a lekötési időszak utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a hitelintézet, befektetési szolgáltató a lekötési hozamot a lekötési időszak utolsó napját megelőző utolsó ismert árfolyam alapján állapítja meg [Szja tv. 67/B. § (4) bekezdés].

A fentebb leírtak szerint a tartós befektetési számlán tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani, méghozzá a lekötés megszűnésekor, megszakításakor. Ez kizárja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem megállapítását. (2024. december 10.)

Hivatkozott jogszabályhelyek:

– Szja tv. 67/A. § (1) bekezdés

– Szja tv. 67/B. § (1)–(3) bekezdés

A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2025/3-as számában jelent meg.