A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kitalált egy nem létező egyetemi címet az induló tanárképzéshez

2025. szeptember elsején fog elindulni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) osztatlan tanárképzése gyakorlatilag a semmiből, ez pedig néhol már most meg is látszik a képzésen. Az újonnan életre hívott tanárképző ellen már hónapokkal ezelőtt tiltakoztak az oktatói szervezetek, akik szerint a Közszolgálati Egyetem induló tanárképzése mögött politikai-ideológiai-gazdasági stratégia húzódik meg.

Bár a közszolgálati egyetem az állami egyetemekéhez képest sokkal nagyobb fizetésekkel próbálja magához csábítani az egyetemi oktatókat, ez nem minden tanszéken látszik úgy, hogy maradéktalanul sikerülne. Eredetileg arról volt szó, hogy első körben csak magyar-, történelem-, angol- és némettanár-képzéseket indítanak, később pedig többek között földrajztanárokat és integrált természettudományos tanárokat is képeznek majd, a felvi.hu szerint mégis most szeptembertől elindulnak ezek a szakok. Lesz:

• osztatlan tanári [földrajztanár; történelemtanár] és
• természettudomány-környezettan szakos tanár képzés.

Ehhez pedig az NKE honlapja szerint már megalakult az NKE tanárképző karán a Földrajz és Természettudomány Tanszék. Azonban a tanszék munkatársai menüpontban sok érdekességet találhatunk. Egyrészt csak földrajzszakos oktatók vannak feltüntetve, pedig a természettudományos tárgyak körébe tartozik a fizika, a kémia és a biológia is, így kérdés, hogy ezeket ki fogja oktatni a természettudomány-környezettan szakos tanárjelölteknek. Kérdeztük erről az NKE-t, de megkeresésünkre nem reagáltak.

A másik furcsasá a néhány oktató neve mellett feltüntetett titulus: közszolgálati docens. Bár viszonylag sok felsőoktatással kapcsolatos cikket írtam már, sosem találkoztam még ezzel a kifejezéssel: docenssel igen, főiskolai docenssel igen, egyetemi docenssel igen, sőt még habilitált egyetemi docenssel is, de közszolgálati docenssel nem. Első keresésre semmit nem találtam a közszolgálati docensekről, a Google-nak és a Wikipédiának is ismeretlen volt a megnevezés. Az NKE 2020-as működési szabályzatában sem létezik ilyen titulus, noha a többi felsőoktatási titulust megnevezik benne: tanársegéd, adjunktus, egyetemi docens, egyetemi tanár, stb.

A 2024-es új szabályzatba viszont már bekerült, igaz nem olyan pőrén, ahogy a tanszéki honlapon szerepel: közszolgálati docens, hanem közszolgálati egyetemi docens. A leírás szerint:

a szenátus az óraadó oktatónak, ha b) országosan elismert szaktekintély: címzetes egyetemi vagy főiskolai docens, illetve címzetes egyetemi vagy főiskolai tanár,
címet adományozhat.

Ez azt jelenti, hogy az egyetem szenátusa dönthet úgy, hogy egy óraadó oktatónak címzetes egyetemi vagy főiskolai docens, illetve címzetes egyetemi vagy főiskolai tanár címet ad, amennyiben az illető szakmai elismertsége nem csupán helyi, hanem országosan is elismert.

Magyarán ahhoz, hogy valaki közszolgálati egyetemi docens lehessen, nem kell előtte egyetemi docensnek lennie. Vagyis ha valaki nem rendelkezik hivatalos egyetemi docensi pozícióval, de elismert szakember a szakterületén (akár más egyetemeken, intézményekben, vagy kutatási körökben), akkor is kaphat közszolgálati egyetemi docensi címet.

A cím megszerzésének feltételeiről, amiről tehát a szenátus dönt, azt írják:

• angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz vagy kínai nyelvek valamelyikén képes előadás tartására;
• legalább tízéves kiemelkedő gyakorlati tapasztalattal rendelkezik;
• széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, valamint gyakorlati elismertséggel rendelkezik;
• a munka szervezésére vonatkozó nagy fokú alkalmasság;
• rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével;
• készség kezdeményező és irányító részvételre az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a kari, egyetemi feladatok megoldásában.

A klasszikus egyetemi docensnek viszont ennél sokkal több mindennek kell megfelelnie:

• doktori fokozattal rendelkezik;
• oktatói, tudományos, illetve szakmai tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve szakmai munkájának vezetésére;
• angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz vagy kínai nyelvek valamelyikén képes előadás tartására;
• legalább tízéves felsőoktatási oktatási tapasztalattal rendelkezik;
• megfelelő publikációs és tananyagfejlesztési, oktatás- és kutatásszervezési tevékenységet végez, angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz vagy kínai nyelvek valamelyikén;
• rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat;
• széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, valamint szakmai közéleti elismertséggel rendelkezik;
• az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág átfogó ismerete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogásához, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállításához, valamint magas színvonalú előadások tartásához angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz vagy kínai nyelvek valamelyikén szükséges felkészültség;
• az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevékenység irányítása (pl. jegyzet, tankönyv, szakkönyv írása);
• a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben, habilitált docensek esetében részvétel doktori és habilitációs eljárásokban;
• az oktató és a tudományos munka szervezése;
• rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és külföldi szakmai közösségekben, angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz vagy kínai nyelven is;
• rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése;
• tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejtése, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben tudományága, intézménye, illetőleg az ország szakmai képviselete;
• kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a kari, egyetemi, különösen oktatásszervezési feladatok megoldásában;
• törekvés a habilitált doktori cím, valamint az egyetemi tanári követelmények teljesítésére.

Tehát ahhoz, hogy valaki úgynevezett közszolgálati docens legyen, nem kell többek között sem fokozattal, sem pedig felsőoktatási tapasztalatokkal rendelkeznie, míg az egyetemi docensnek igen. Ehhez egyébként a kellő jogszabályi hátteret is megalkották abban a tavalyi híres rendeletben, ami azt is lehetővé tette, hogy elinduljon az NKE tanárképzője három évig tanterv és akkreditációs jóváhagyás nélkül.

A 2011. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról (16/E §) törvényben azt is írják, hogy a címzetes elnevezést viselő személy „rektori megbízás kivételével bármilyen vezetői megbízást kaphat, azzal, hogy rektorhelyettesi, dékáni, tanszékvezetői, kutató-intézetvezetői megbízást abban az esetben kaphat, ha rendelkezik tudományos fokozattal.”

Sőt a törvény azt is kimondja, hogy azokat, akik megkapják ezt a címet, „a tudományos fokozattal és megfelelő szakterületi szakmai kompetenciával rendelkező oktatóként kell figyelembe venni”. Magyarán ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint egy tényleges egyetemi docens.

Az, hogy erre miért volt szükség, jól látszik a Földrajz és Természettudomány Tanszék munkatársait megnézve. Az ott szereplő oktatók közül hatból négy van feltüntetve a közszolgálati docens címmel, még a tanszékvezető is. Más tanszékeken is találkozhatunk elvétve ezzel a titulussal, de jóval kisebb arányban, a Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszéken például hatból csak egy közszolgálati docens van.

Információink szerint a Földrajz és Természettudományi Tanszék több közszolgálati docense nem rendelkezik doktori fokozattal, van közöttük középiskolai tanár is, őket azonban nem nevesítjük, bár köz- és nyilvánosan elérhető adatokról van szó.

Egyébként a földrajztanszék honlapján feltűnik még egy kitalált egyetemi cím, ez pedig a közszolgálati egyetemi tanár. Az egyetemi tanár a docens után következő egyik legmagasabb egyetemi oktatói cím, amihez normális egyetemeken nemcsak fokozattal, de habilitációval és többek között rengeteg tudományos publikációval kell rendelkezni. Ezt az NKE szabályzata is majdnem két oldalon keresztül, 17 pontban sorolja, míg a közszolgálati egyetemi tanárnál a feltételek fél oldalt sem tesznek ki, mindössze 7 feltételnek kell megfelelni.

Arra, hogy miért volt szükség ezeknek a címeknek a kitalálására, csak következtetni lehet, ugyanis óraadó oktatóként a nem megfelelő képesítéssel rendelkező tanárok ugyanúgy oktathatnának e kitalált cím nélkül is. Valószínűleg azonban nem mutatna túl jól például a földrajztanszéken, ha majdnem mindenki csak óraadó oktató, nem pedig titulussal rendelkező egyetemi oktató lenne.

Miért baj ez? Mert így olyan oktatók fogják képezni a jövőnk tanárait, akiknek nincs meg a megfelelő tudományos képesítése ehhez, ez pedig nyilvánvalóan hatással lesz nemcsak a képzés minőségére, de a hallgatók tudására is. Ez persze valószínűleg két okból sem fogja érdekelni a kormányt: egyrészt abban reménykedhetnek, hogy az utolsó állami egyetemek egyik megmaradt bástyája, az ELTE kivéreztetésével majd a magasabb fizetés reményében átvándorolnak az NKE-re a természettudományos tárgyakat tanító egyetemi oktatók. Másrészt pedig pont ez az a terület a tanárképzésben, ahol akkora a hiány, hogy a tudományosság valószínűleg egyáltalán nem szempont a magyar kormány szemében, elég ha az oktató tudja - kis túlzással -, hogy Magyarország a Kárpát-medencében van.

Ez azonban majd csak három év múlva fog igazán problémát jelenteni (ha addig nem vesznek fel rendes egyetemi docenseket a tanszékre), amikor meg kell felelniük az Oktatási Hivatal és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) feltételeinek. A MAB ugyanis előírja a szakindítás során, hogy a szak tantárgyainak felelőseinek legalább 50 százalékban tudományos fokozattal rendelkező oktatóknak kell lenniük. Enélkül viszont nem kaphat a képzés az Oktatási Hivataltól akkreditációt, ami azt jelenti, hogy a szakon végzett hallgatók diplomája sem lesz akkreditált, vagyis államilag elismert, magyarán nem fog érni semmit.

Ennek a problémának a kiküszöbölésére azonban az NKE-nek még van egy éve, ugyanis az egyetemre vonatkozó törvény már korábban idézett 2024-es módosítása szerint az új képzések eltérhetnek a tanárképzésre vonatkozó képzési és kimeneti követelményektől és működésük első három évében a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság jóváhagyására sincsen szükség a működéshez.