A napnál is világosabb, miért sürgeti Orbán Viktor annyira a békét

Orbán Viktor miniszterelnök a hetet gazdasági kérdésekkel kezdte. Egy hétfőn posztolt Facebook-videóban felvázolta, hogy megkezdődtek a béketárgyalások előkészítő megbeszélései az oroszok és amerikaiak között, – beszélt egymással a két elnök – amelynek hatására tíz százalékkal estek a gázárak, és a forint is lendületet vett.  

Úgy néz ki, hogy ha ez így megy tovább, akkor csak idő kérdése és az euró árfolyama be fog nézni a 400 forint alá is. Ennyit jelent a béke

– mondta hétfőn, majd hozzátette: „a békének gazdasági előnyei vannak, ezért is indítottunk békemissziót az elmúlt három évben, ezért tartottunk ki a béke mellett”.

„Ha a dolgok így folytatódnak, akkor mindenki látni fogja, hogy a béke gazdasági előnyökkel is járhat, sőt járni is fog Magyarország számára, ki kell tartanunk a béke mellett” – zárta a miniszterelnök.

Múlt vasárnap az Indexnek nyilatkozó szakértők is jelezték, hogy megostromolhatja a forint a 400-as szintet, azonban korántsem biztos a siker, ehhez a béketörekvések előmozdulása szükséges. Azonban a héten nem ez történt, és ezt a forint némileg gyengülő árfolyamán is érezhetjük. Vegyük sorra, mi vezetett a forint e heti visszalépéséhez.

Kemény falba ütközött a forint

A forint a hét első felében viszonylag stabil volt, csütörtökig nagyrészt a 401 és 403 közötti sávban mozgott, volt arra is példa, hogy benézett a 401-es szint alá.

Bár ígéretesen alakult a hét, pénteken az árfolyam gyengülésnek indult és átmenetileg meghaladta a 405-ös szintet is, majd innen korrigált a 403-404-es szint közé az euróval szemben.

Ennek fő oka az lehetett, hogy a piacok már kevésbé hisznek a gyors békekötésben, mint egy héttel ezelőtt

– mondta az Indexnek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője. Megjegyezte, hogy a dollárral szemben is gyengült a héten a forint 386 környékére.

Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum elemzője is megerősítette, hogy péntekre az Ukrajnával szembeni durva amerikai retorika következtében, és a vegyes francia és német beszerzési menedzserindexek hatására a forint 405 felett is járt a közös európai devizával szemben.

Noha a hetet ismét erősödéssel kezdte a forint és kedden már úgy tűnhetett, hogy a lélektani 400-as szint alá is benézhet a hazai fizetőeszköz árfolyama az euró ellenében, azonban a dollárerő megálljt parancsolt a további felértékelődésnek

– fogalmazott. Kiemelte, hogy ezen a héten leginkább a geopolitikai fejlemények, az orosz-ukrán háború potenciális lezárásáról érkező hírek és az ezekből fakadó befektetői hangulatingadozás határozta meg a forint pályáját a főbb devizákkal szemben.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a hét elején inkább erősödést mutatott a forint árfolyama, az euróval szemben megközelítette a 400,50-es szintet is, itt viszont már rendkívül erős technikai támasz volt, így letörni nem tudta. Elsősorban az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos egyeztetések, illetve Trump vámpolitikája mozgatta a devizapiacot. Arról is kérdeztük a szakértőket, hogy mi kellene a 400-as szint tartós áttöréséhez.

A gyors békekötés lehetne a faltörő kos 

„A 400-as szint áttörése összetett kérdés, technikai elemzési szempontból a forintnak fontos mozgóátlagokat kellene letörnie ahhoz, hogy tartósan átléphesse ezt a lélektani határt” – kezdte Rodic Ádám. Hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetben a legfontosabb tényező az ukrajnai háború alakulása.

Egy Európa szempontjából kedvező, átfogó békemegállapodás, amely a földgáz árának csökkenését vetítené előre, jelentős hatással lehetne a forintárfolyam alakulására

– mutatott rá a közgazdász. Kiemelte, hogy bár nem várható, hogy a földgáz ára ismét a 2010-es években látott 20 euró körüli szintre süllyedjen, a 30-40 euró közötti sáv elérhető lehet egy béke esetén. Ez a magyar folyó fizetési mérleg javulásán keresztül érdemben erősíthetné a forintot. Továbbá, a rezsicsökkentés miatt a költségvetésről is jelentős terhet venne le a lakossági földgázár és a piaci földgázár közötti kiegyenlítés kedvezőbbé válása.

A forint elmúlt időszakban tapasztalható erősödését nagyobb részt az orosz-ukrán háború lezárására irányuló egyeztetések megindulása okozta, azonban egyelőre nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni

– erre már Varga Zoltán világított rá. Szerinte „jól látszik, hogy a folyamat lassú és nehézkes lesz, így amennyiben rövid távon nem érkezik pozitív impulzus ezzel kapcsolatban, nem várható, hogy tartósan a 400-as szint alá süllyedjen az euró-forint árfolyama". A szakértő szerint az euró-forint árfolyamában továbbra is a 398-407-es, míg a dollár-forint esetében a 380-390-es tartomány látszik bejárhatónak.

Regős Gábor a pénteki árfolyamesés nyomán egy fokkal kevésbé optimista a forint árfolyama kapcsán.

A piac optimizmusa az orosz-ukrán békekötés kapcsán alábbhagyott, ez pedig rontja a forint helyzetét, így egyelőre inkább a 405 körüli szint tűnik valószínűnek.

„Természetesen az infláció leküzdése és a pénzügyi stabilitás szempontjából is egy 400 alatti árfolyamot látnék szívesen, de erre még úgy tűnik, várni kell – bár egy jelentősebb pozitív hír esetén nem elképzelhetetlen” – fűzte hozzá.

Mi várható a jövő héten?

A hét igazán mozgalmasnak ígérkezik statisztikai adatok, illetve makrogazdasági események terén. A legfontosabb esemény várhatóan a magyar jegybank keddi kamatdöntő ülése lesz.

Ez lesz a jegybank mostani vezetésének utolsó ülése, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a Monetáris Tanács többségének nem jár le még a mandátuma, így az elhangzó üzeneteknek továbbra is lesz súlya

– véli Regős Gábor. Arra számít, hogy a fő üzenet várhatóan továbbra is a változatlan kamatszint lesz és ennek megfelelően most kedden sem kerül sor az alapkamat szintjének módosítására. A kamatcsökkentést a kedvezőtlen januári inflációs adat nem teszi lehetővé.

A közgazdásszal összeszedtük napokra bontva is a főbb eseményeket:

Hétfő

• Negyedik negyedéves beruházási adatokat közöl a KSH.
• Az NGM közzéteszi az államháztartás részletes januári adatait. Ezen belül elsősorban a kamatkiadásokat érdemes figyelni, ezek a szokásosnál magasabban alakulhattak a prémium állampapírok kamatfizetései miatt.
• Az Eurostat a januári inflációs adatok második becslését jelenteti meg. Az előzetes adatok alapján az infláció az eurózónában 2,4 százalékról 2,5 százalékra gyorsult.

Kedd

• Decemberi kereseti adatokat hoz nyilvánosságra a KSH. Itt a növekedési ütem a bázishatásra (2023. decemberére előrehozott 2024-es minimálbéremelés) való tekintettel mérséklődni fog várhatóan.
• Ezen a napon lesz az MNB kamatdöntő ülése is.

Szerda

• A decemberi külkereskedelmi termékforgalom adatainak második becslését ismerhetjük meg.

Csütörtök

• A vendégéjszakák számának és a munkaerőpiacnak a januári adatait közli a KSH.
• A negyedik negyedéves amerikai GDP adatok második becslését ismerhetjük meg. Az előzetes adatok alapján az amerikai gazdaság növekedési üteme lassult, a negyedéves alapú évesített bővülés 3,1 százalékról 2,3 százalékra csökkent.

Péntek

• Januári ipari termelői árakra vonatkozó és termékkülkereskedelmi adatokat ismerhetünk meg.
• A személyi kiadások januári árindexét ismerhetjük meg az Egyesült Államok vonatkozásában. 

Az utóbbi mutató azért fontos, mert a Fed leginkább ezt figyeli kamatdöntései során – ez az inflációs mutató sem magas, de nem is tart a 2 százalékos célhoz, hogy a Fed lazítani tudjon.

A magyar részvénypiacról érdemes kiemelni a 4iG-t, amelyik jelentős árfolyamemelkedést produkált a héten: az 1430 körüli szintről 1850 fölé emelkedett – új történelmi csúcsot elérve –, azonban pénteken végbement egy kisebb korrekció. A növekedés oka a cég vezetése és a SpaceX vezetői közötti találkozó volt.

(Borítókép:  Orbán Viktor 2025. február 12-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)