A Lidlt is célkeresztbe veszik az árakkal elégedetlen horvát fogyasztók, újra bojkott jöhet

Péntektől újra bojkottal tiltakoznának az infláció ellen Horvátországban. A szervezők arra szólítják fel a résztvevőket, hogy ne vásároljanak egy napig boltokban, szupermarketekben és a benzinkutakon se – derül ki a tiltakozást szervező Halo, inspektore Facebook-oldal posztjából.

• Múlt hét pénteken számos boltban alig volt forgalom, mert az először megszervezett bojkotthoz olyan sokan csatlakoztak. A facebookos szerveződés mellé állt több fogyasztóvédelmi szervezet, szakszervezet és párt is, írja a Balkan Insight. A hivatalos adatok alapján körülbelül 50 százalékkal csökkent az üzletek forgalma múlt pénteken.

Alulnézet: míg az általános bojkott most is egy napig tartana, a szervezők arra buzdítják a résztvevőket, hogy három kiskereskedelmi szereplőt, a Lidlt, a DM-et és az Eurospint egy teljes héten át kerüljék el, és ne vásároljanak például Coca-Cola termékeket sem.

Számokban: ahogy az alábbi ábrán is látszik, tavaly az uniós mezőnyben kiemelkedő mértékű volt az élelmiszerek drágulása a horvát boltokban, 2023-ban viszont 9, 2022-ben pedig 8 uniós tagállamban is nagyobb volt az élelmiszer-infláció, mint Horvátországban.

• Mindkét évben Magyarországon volt a legmagasabb az élelmiszerinfláció az EU-ban, uniós módszertan szerint 29 és 23 százalék (a KSH módszertana szerint valamivel nagyobb), miközben Horvátországban ezekben az években 16,5, illetve 13 százalékkal drágultak az élelmiszerek.
• A 2015-ös év átlagához képest 2024 decemberéig Horvátországban 50 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, míg Magyarországon megduplázódtak.

Reakciók: a múlt heti bojkottal kapcsolatban a kiskereskedelmi szereplők képviselője azt nyilatkozta, nem változtatnak miatta semmin, és ugyanúgy fognak működni, ahogy eddig.

• Arra a felvetésre, hogy miért van az, hogy Olaszországban és Szlovéniában bizonyos termékek olcsóbbak, Mirko Budimir azt mondta, hogy a magasabb áfakulcsok miatt fordulhat ilyesmi elő.
• Hasonlóan érvelt egy szociáldemokrata politikus is, aki egyébként támogatta a bojkottot. Szerinte a kormány a felelős a helyzetért, példaként felhozva, hogy míg a tészta áfája Olaszországban 2 százalék, Horvátországban 25.

Felülnézet: mostanában más országban is volt példa hasonló megmozdulásokra. Olaszországban például a tészta, Törökországban a pékáruk, Nagy-Britanniában pedig a rezsiárak miatt tiltakoztak vagy szerveztek bojkottot.

• A horvátországi akció sikerén felbuzdulva már Szerbiában is elkezdtek szervezni egy hasonló bojkottot.

Igen, de: a Balkan Insight által idézett elemző szerint a vásárlók rövidebb ideig tartó bojkottal aligha tudnak hatással lenni a kiskereskedelmi szerelők árazására, más kérdés, hogy ha a bojkottból politikai ügy lesz, az például felvetheti az adóreform lehetőségét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA boltokkal összefogva rögzítette 51 termék árát a görög kormányOktóberben már elindult az infláció enyhülése a dél-európai országban, de a jobboldali kormány bízik benne, hogy ezzel a húzással tovább tudják csökkenteni a rosszul keresők terheit.

The post A Lidlt is célkeresztbe veszik az árakkal elégedetlen horvát fogyasztók, újra bojkott jöhet first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.