Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa az ATV műsorában közölte: semmi sem akadályozza meg, hogy tárgyaljanak annak az egymilliárd eurónyi (átszámítva több mint 400 milliárd forintnyi) uniós forrásnak a sorsáról, amelyet korábbi beszámolók szerint Magyarország elveszített 2024 végén.
Mint korábban írtuk, tavaly decemberben derült ki, hogy az év végére elveszhet egymilliárd eurónyi uniós forrás a Magyarországnak járó támogatások közül. A Demokratikus Koalíció akkor közölte, hogy fel is jelentik Orbán Viktor emiatt. Utóbb pedig uniós (illetve a lengyel soros elnökséghez köthető) tisztviselők is azt állították, hogy az év végére tényleg elveszik ez az összeg amiatt, hogy a kormány nem kezelte megfelelően a jogállamisági problémákat a brüsszeli vezetés szerint.
Ezzel szemben nemrég a szakterület miniszteri biztosa, Petri Bernadett azt állította, hogy ezek a pénzek szerinte még nem vesztek el. A kormány tisztviselője az ATV Egyenes Beszéd című, kedd este sugárzott műsorában azt mondta:
semmi sem tiltja meg a tárgyalások újrakezdését.
„Ez a pénz nem veszett el, van lehetőség a megszerzésére” – mondta az ATV szerint a műsorban Petri Bernadett.
Kifejtette: azt, hogy mit nem lehet megtenni az Európai Unióban, egyetlen jogforrás határozza meg: az uniós szerződések. Azt azonban, hogy ez az egymilliárd euró jár Magyarországnak vagy sem, nem a szerződések rögzítik.
Ebben az esetben csupán egy európai tanácsi határozat rendelkezett egy határidőről, ám nagyon sok olyan esetet láttunk már, ahol a Tanács felülírta a korábbi saját határozatát. Van tehát mozgástér a további tárgyalásra
– fogalmazott, majd utalt arra is, hogy a tárgyalások lezárására megadott határidő (2022 december) egy pillanatnyi politikai állapotot rögzített, de semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy az addig le nem zárt jogállamisági kérdésekben mégis szülessen megállapodás, és a tárgyalás lezárására megszabott határidőt akár felül is írhatja az Európai Tanács egy újabb döntéssel.
Lesz is alkalom arra hamarosan, hogy felhozzák az ügyet
Petri Bernadett ezzel kapcsolatban egy példát is felhozott: állítása szerint a balti államok esetében katasztrófavédelmi eljárásokkal kapcsolatban már módosították így az eredeti határidőt. „Ez tehát egy létező műfaj, és az gondolom, jogi és politikai eszköz is rendelkezésre áll a megoldásra. A kérdés az, van-e mindenre politikai akarat. Ez idén eldőlhet” – mondta.
Megjegyezte azt is, hogy idén tavasszal kezdődik a többéves uniós pénzügyi keret tárgyalása, amelyről egyhangú döntést kell hozni,
vagyis minden tagállamnak igent kell mondania, így Magyarország is kemény feltételekhez kötheti annak a megszavazását.
„Mivel itt az elkövetkezendő nyolc-tíz évről van szó, ez egy nagyon fontos tárgyalássorozat, ami képes tágítani a tagállamok mozgásterét, így a magyar kormány mozgásterét is” – magyarázta a műsorban a miniszteri biztos, hozzátéve: más tagországok is hasonlóképpen tárgyalnak, mint a magyar kormány, szerinte ez nem magyar sajátosság.