A péntek éjjel valamikor tíz óra előtt megjelent Magyar Közlönyben tették közzé a „7/2025. (I. 31.) kormányrendelet a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény és a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról” című jogszabályt.
Szerencse, hogy nem lett annyira hosszú a rendelet (sem a neve), hogy egy órán át tartson kisilabizálni. A mindössze egyoldalas, nagyjából 3800 karakteres jogszabály ugyanis már este 11-kor hatályba lép.
Az ilyen péntek éjszakába belopakodó és azonnal hatályú jogalkotás már önmagában gyanús. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az energiaügyi minisztérium a jogszabály hosszát meghaladó, több mint 4700 karakteres szövegben magyarázza el a változást. Ha valamit hosszan kell magyarázni, nem elég azt odaírni a kormányzati kommunikáció rogáni egyszerűségével, hogy Mostantól minden jobb lesz ❤️, az még sokkal gyanúsabb.
Ebben az esetben abszolút indokolt volt a gyanakvás. A rendelet – és a minisztériumi közlemény – lényege, hogy ez év január 1-jei hatállyal az úgynevezett KÁT-ban (Kötelező Átvételi Rendszer) megszűnik az átvételi árak infláció szerinti indexálása, és
„a veszélyhelyzet végéig, de legfeljebb a 2029. év végéig, hanem a kötelező átvételi árak a tárgyévet megelőző évre megállapított szinten maradnak”.
Vagyis a kormány a veszélyhelyzet végéig, de akár öt évre is, befagyasztotta a lakossági napelemesektől átvett áram árát.
De semmi baj, a minisztérium szerint ugyanis a napelemesek beruházásának megtérülését „az inflációkövetés átmeneti felfüggesztése nem veszélyezteti”, hiszen „a naperőművek üzemanyagköltség hiányában minimális kiadások mellett termelnek”, és egyébként is, a KÁT-osoknak „az átvételi árak eddig bekövetkezett emelkedése nagymértékű többletjövedelmet biztosított”.
A minisztérium szerint azoknak a napelemeseknek, akiknek ez az árbefagyasztás mégsem tetszik, nem kell a KÁT-ban maradniuk, persze ha most kilépnek, még a Robin Hood-adó alanyává válnak. Nekik, „a sok esetben már megtérült beruházások tulajdonosainak, üzemeltetőinek” egy „előkészületben lévő további szabálymódosítást” ígérnek, amivel megőrizhetik az eddigi mentességüket, de hozzáteszi a minisztérium: a napelemesek „egyéb lehetőségek közül is választhatnak majd”.
És fel is sorolják, mire terjedhet majd ki a tervezett jogszabály-változtatás „kiléphetnek a piacra, és ebben az esetben sem kell ún. Robin Hood-adót fizetniük. Határidős kereskedelmi opciókkal, hosszú távú zöldáram kereskedési megállapodások (PPA-szerződések) megkötésével akár a KÁT-rendszerben elérhetőnél több bevételre is szert tehetnek”.
Hungarian (HU) ·