A kínai varázslás miatt kritikusan veszélyeztetett az erdők őrzője

Malajzia anno tobzoskaparadicsom volt, mára kritikusan veszélyeztetett az állat több faja, Kínában pedig trükkös törvények és hazug hivatalnokok fedezik a gyógyszerbiznisz visszásságait. A kis orrú, de nagy farkú, vicces külsejű emlős Afrikában és Ázsiában él már 80 millió éve, de régen még Európában is előfordultak példányai. Magányosan tengődnek és szexuálisan sem túlfűtöttek, évente csak egyszer szaporodnak, egy utóddal gyarapítva kis családjukat, amit a tobzoska mama 2 évig gondoz.

Az állat éjszaka vadászik, szeme gyenge, hallása és szaglása viszont kifinomult, így könnyen megtalálja a kártékony termeszek várait. Nyolc faja ismert, de mind hasonlóak abban, hogy testüket szarupikkelyek fedik, így ügyesen össze tudnak gömbölyödni, ha veszélyt éreznek. Ezért is nevezik angolul pangolinnak, ami maláj hazájában azt jelenti: összegömbölyödni. 

A pikkelyek rendezetten, egymást fedve védik hasát és fejét. A lábain karmok vannak, amikkel ügyesen kapaszkodik fákra, de a járást ezek csak nehezítik, így furcsa dülöngéléséről már messziről felismerni – a mellső végtagok külső élén támaszkodik, így halad, vagy két lábon. Nincsenek fogai és rágóizmai, de 40 centis a nyelve, amivel kinyúl és beszippant, leginkább hangyákat és az említett termeszeket.

Érzékeny a szervezete, fogságban a betegségek és a stressz gyorsan megöli. A pangolinok mennyországa Malajzia lenne, ha nem lehetne onnan átlátni a véres vietnámi és kínai piacokra, így inkább veszélyes. Emlékezzünk a koronavírus-járvány kirobbanására: az is egy sokáig fennálló hipotézis volt, hogy a vuhani piacon ketrecben tartott tobzoskák a vírus terjesztői.

Afrikában és Ázsiában nyolc tobzoskafajt tartanak számon, mind veszélyeztetettek, három kritikusan az orvvadászat miatt. A WildAid becslése szerint az elmúlt öt évben legalább 800 ezer tobzoskát kaptak el az orvvadászok, de a valós szám ennél sokkal nagyobb lehet, mert a hatóság csak az esetek töredékét képes felgöngyölíteni. Ha az orvvadászok elkapják az állatokat, a bűnügyet felderíteni, az elkövetőt fülön csípni nehéz, mert itt az áldozat eltűnik, nem úgy, mint az elefántcsont vadászatnál.

Orvvadász-biznisz

Mivel a tobzoskák száma megcsappant Ázsiában, a kereskedők Afrikában kezdtek kutakodni utánuk. Kamerunban például három faja is él, húsát a lakosok szívesen megeszik vacsorára úgy, hogy lenyúzzák pikkelyes bőrét. Csakhogy felbukkantak a nigériai és kínai kereskedők és felajánlották, hogy nagy összeget fizetnek a szegénységben élő kameruniaknak az állatok húsáért és pikkelyéért. Az eddig elefántcsontra és leopárdbőrre fókuszáló orvvadászok 2013-ban vették fel repertoárjukba a kameruni tobzoskát. Azóta a kameruni kormány betiltotta az állatok befogását, húsfogyasztásukat, tavaly pedig 15-20 évre emelte az orvvadászok és emberkereskedők letöltendő büntetését.

Az utóbbi években kicsit mintha visszaszorult volna a kereskedelem, az utolsó nagy fogás 2022-ben történt, mikor egy művelet során több mint 300 kilogramm csempészett pikkelyt csíptek el. A hivatásos orvvadászokat azonban nehéz eltántorítani szakmájuk gyakorlásától, az igény pedig megvan, hiába is szigorodik papíron a kínai szabályozás.

A koronavírus-járvány kitörése után Kína megszüntette a tobzoska pikkelyének egyéni gyógynövény kategóriába történő besorolását, javítva az állatok jogi védelmét. Az ország csatlakozott a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményhez (CITES), ami 2016 óta tiltja a tobzoskák nemzetközi kereskedelmét. A kínai gyógyszergyárak viszont továbbra is tömegesen gyártják a pikkelyből készülő gyógyszereket, gyakran közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik online.

Gyógyszergyárak trükkjei

A kínai törvények értelmében a gyógyszergyárak akkor használhatnak pikkelyeket a gyógyszerek összetevőiként, ha hazai forrásból származnak, vagy ha a 2016-os nemzetközi kereskedelmi tilalom előtt gyűjtötték be őket. A szabályozás ellenére a tobzoska pikkely kereskedelmet még mindig leginkább Kína tartja életben, pedig a hazai vagy régebben gyűjtött pikkelyeknek már el kellett volna fogyniuk, így a gyógyszerek árainak is az egekbe kellett volna szöknie. De nem így történt.

A gyógyszergyártók egyik trükkje, hogy a pikkely összetevőit átsorolták az egyéni gyógynövényből a formulák (avagy képletek) kategóriájába. Ez különféle egyedi komponensek kombinációit tartalmazza. Sok ősi gyógymódot alkalmazó gyógyító felemelte már szavát a tobzoskák pikkelyeivel kereskedő kollégák ellen, mert ezek

A tradicionális orvoslásnak nem szabadna pusztítania a környezetet, hanem vele összhangban kellene gyógyításra törekedni. 

A Kínai Orvosi Termékek Hivatala a közelmúltban bejelentette, hogy erőfeszítéseket tesz a veszélyeztetett fajokból kinyerhető anyagok alternatíváinak kifejlesztésére. Például a pikkelyekhez hasonló kémiai szerkezetű szintetikus matériák gyártására, ez megmenthetné az érdekesen cuki tobzoskák életét is.