A képzetlenebb felhasználók szívesebben íratnak szöveget az MI-vel

A képzetlenebb felhasználók szívesebben íratnak szöveget az MI-vel

Bitport2025.03.04.Közösség & HR

Egy új amerikai egyetemi kutatásában több mint 300 millió szövegminta (fogyasztói panaszok, vállalati sajtóközlemények, álláshirdetések stb.) elemzésével jutottak arra a megállapításra, hogy a nagy nyelvi modellek manapság az ágazatok közti szakmai kommunikáció akár negyed részében szerepet kaphatnak. Ezt "egy új valóság megjelenésének" nevezik, amennyiben a cégek, a fogyasztók, sőt még a nemzetközi szervezetek is egyre inkább a generatív mesterséges intelligenciára támaszkodnak kommunikációjuk során: az Arkansas államban született panaszoknak például már 30 százalékában fedezték fel az MI közreműködésére utaló jeleket, de a vállalati sajtóközlemények közel negyedénél is azonosítottak ilyen elemeket.

A tanulmány egyik érdekes megállapítása, hogy a városi területeken magasabb ugyan az MI-használat rátája (18,2 százalék a vidéki területek 10,9 százalékához képest), de ettől függetlenül az alacsonyabb átlagos iskolai végzettségű régiókban használják gyakrabban szövegek készítésére a mesterséges intelligenciát, legyen szó bármelyik környezetről. Ez első ránézésre ellentmond azoknak a tipikus technológiai átvételi mintáknak, amelyek értelmében a képzettebb (főként városi, magasabb jövedelmű, magasabb iskolai végzettségű) lakosság körében terjed gyorsabban az új eszközök használata – olvasható az Ars Technika beszámolójában.

Amilyen hasznos, olyan kockázatos

Az MI-alapú szöveggenerátorok tehát a jelek szerint azoknak jelentik a legnagyobb segítséget, akik nem rendelkeznek túl sok tapasztalattal a hasonló tevékenységekben. A kutatók szerint megállapítható ugyan, hogy a város és a vidék közötti digitális szakadék továbbra is létezik, az LLM-ek más tekintetben egyfajta kiegyenlítő eszközként kezdtek el működni, legalábbis erre lehet következtetni a fogyasztói panaszokban való felbukkanásuk arányából. A szerzők ezzel együtt elismerik, hogy elemzésüknek korlátot szabott az angol nyelvű tartalom, emellett nem léteznek olyan megoldások, amelyekkel száz százalékos biztonsággal ki lehetne szűrni az MI-vel készült, de emberek által szerkesztett szövegeket, netán az újabb MI-alkalmazások kifejezetten emberi stílusok utánzását célzó írásait.

Mindez azonban azt jelenti, hogy a mostani kutatás eredményei is inkább az MI-alapú szövegalkotó eszköz tényleges használatának alsó határát lőtték be. Sőt az ilyen anyagok megjelenésének 2024-ben mért csökkenése sem feltétlenül a piac telítettségéből fakad, hanem szerepet játszhat benne, hogy az egyre kifinomultabb LLM-ek egyre sikeresebben kerülik ki az észlelésükre szolgáló módszereket. A különbségek elmosódása viszont kihat a társadalom kommunikációjára is: az MI-eszközök túlhasználata torzulásokat okozhat benne az érzéketlenségtől a hiteltelenségig, és az MI-re a kelleténél jobban támaszkodó vállalati kommunikáció is könnyen kelthet bizalmatlanságot.