A DSA alkalmazása a hazai piactereknél

Releváns jogszabályok:

• Az Európai Parlament és a Tanács 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról
• 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
• Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
• 2011/16/EU irányelv (a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv, DAC)
• 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

A projekt háttere

Az Európai Bizottság 2020-ban, az Európai Digitális Stratégia részeként hirdette meg a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet (DSA), amely az Európai Unió egész területén közvetlenül alkalmazandó. A DSA elsősorban az online platformokra vonatkozik, de kötelezettségeket ír elő más online szolgáltatók számára is, melyek célja az egyes alapjogok biztosítása, a hatékony jogorvoslat biztosítása, illetve a személyes adatok védelmének megerősítése.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felkérésére az Impetus Research Kft. piackutatást végzett a rendelet hazai átültetésének hatásairól. A kutatásban azon online piacterekre koncentráltak, melyek lehetővé teszik a fogyasztók és kereskedők közötti távolság csökkentését, így kizárva a kutatásból a csupán hirdetési jelleggel működő platformokat.

A magyar piacon kevés olyan szereplőt azonosítottak, mely a definíciónak megfelelően online piactérnek minősül. Az eMAG, a Vatera, a Pepita, a Szállas.hu, az Árukereső, a Mall.hu, a Decathlon, az Agoda és a Jófogás megfelelt a rendelet tartalmi követelményeinek. Közülük 7 vállalat volt nyitott személyes interjúra, mely során kiderül, hogy néhányukat ki kell venni a kutatásból. A Mall.hu dropshipping modellt alkalmaz, a Vatera kisvállalkozásként működik, így rájuk nem vonatkozik a DSA-rendelet. Végül a beszélgetések alapján a fennmaradó piaci szereplők adatait felhasználva készítették el az ezen összefoglalóban bemutatott kutatási jelentést.

A vizsgált piacterek bemutatása

• eMAG: A vállalatot 2001-ben alapították, majd 2012-ben került a dél-afrikai Naspers cégcsoport többségi tulajdonába, amely most is a fő tulajdonosa. Magyarországi tevékenységét 2013-ban kezdte, és 2019-ben jelentős mérföldkövet ért el az Extreme Digital felvásárlásával, amit a két cég későbbi egyesülése követett. Az eMAG tevékenységi körében kombinálja saját termékeinek értékesítését más kereskedők számára online piactér üzemeltetésével.
• Jófogás: A cég 2010 óta nyújt piactér szolgáltatást. Kezdetben hagyományos apróhirdetéseket megjelenítő oldalként működött, majd 2014-ben bevezette a háztól-házig szolgáltatást, így valódi online piactérré vált. Bár tevékenysége egy része nem releváns a DSA vonatkozásában, mégis elismeri a DSA célkitűzéseit és előírásait.
• Árukereső: Az cég 2004-ben kezdte meg működését ár-összehasonlító oldalként, azonban 2015 óta online piactérként is működik, lehetővé téve bizonyos termékek közvetlen megvásárlását a saját felületén. Jelenleg több mint 3.000 szerződött partnerük van, akik főként Magyarországon bejegyzett vállalkozások, külföldi partnereik az uniós tagállamokból kerülnek ki.
• Szállás.hu: A Szállas.hu egy szállásközvetítői portál, mely 2007-ben indult, és azóta online piactérként működik. Jelenleg leányvállalatai vannak Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Horvátországban, ahol értékesítési tevékenységet is folytatnak. A platformhoz a szállásadók szabályozott keretek között, egységes ÁSZF alapján csatlakozhatnak. Jelenleg körülbelül 17.000 magyarországi szállásadóval van kapcsolatuk. 2023-ban körülbelül 500-550.000 foglalás történt a platformon keresztül.
• Pepita.hu: A platform 2017-ben webáruházként indult a Szállas.hu alapítóinak kezdeményezésére, és kezdetben babaáruházként működött. Az elmúlt 1-2 évben online piactérré alakult, mely mára széles termékkínálattal rendelkezik. A cég külföldi piacokra is belépett (Ausztria, Németország, Szlovákia, Románia, Bulgária). Üzleti modelljüket tekintve az eMAG-hoz hasonlítják magukat, profilváltásuk fő célja az értékesítési termékkategóriák bővítése volt. Ennek érdekében informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, lehetővé téve a piactérként való működést, saját termékeik megjelenítése és értékesítése mellett.

Felkészülés a DSA alkalmazására

A jogszabályi környezet vizsgálata során a szakemberek több fontos jogforrást határoztak meg, melyek hatással vannak az online piacterek működésére. A DSA-rendelet mellett ilyen például az e-kereskedelmi törvény, a GDPR-rendelet, a DAC7 (DAC irányelv hetedik módosítása), a fogyasztóvédelmi jogszabályok, valamint a Tpvt. A gyakorlat azt mutatja, hogy Magyarországon már a DSA előtt is léteznek olyan jogszabályok, amelyek szigorúbb előírásokat tartalmaztak, mint jelenlegi uniós direktívák.

A DSA bevezetése előtt a piaci szereplők többsége már elkezdett készülni a jogszabály végrehajtására. Ennek érdekében a vállalati jogi osztályok elkezdtek együttműködni az IT-s és az ügyfélkapcsolati részlegekkel.

Bár a rendelet nem hozott kifejezett szigorítást a jogi környezetben a magyar fogyasztóvédelmi törvényekhez viszonyítva, a szabályozás egyes részei, például a kötelező informatikai fejlesztések vagy az üzleti folyamatok átalakítása nehézséget jelentettek a gyakorlat számára. Az online piactereken az adatkezelési és termékmegjelenítési szabályok is módosultak. Az informatikai fejlesztéseken túl az új szabályok bevezetése leginkább az egyes munkafolyamatokat érinti, különös tekintettel az illegális tartalmak bejelentésére, illetve a nyomonkövethetőség biztosítására.

A jogalkalmazásból eredő felkészültségek a DSA és az egyes szereplők között vegyes képet mutatnak. A nagyobb cégek tisztában vannak a jogszabály előírásaival, míg a kisebb vállalkozások nem mindig naprakészek az őket érintő normákat illetően. Az online piacterek üzemeltetői igyekeznek tájékoztatni a kereskedőket az őket érintő változásokról, de a hatóságok hiányos tájékoztatása révén ez nem minden esetben megvalósítható. Az interjúalanyok kiemelték, hogy a GDPR bevezetéséhez hasonlóan, széleskörű tájékoztatásra lett volna szükség a DSA esetében is.

Az előírások betartásának érdekében az online piactereket üzemeltető piaci szereplők hol jobban, hol kevésbé jelentősen megváltoztatták üzleti folyamataikat, és ennek megfelelően módosították általános szerződési feltételeiket, adatkezelési tájékoztatóikat, valamint szervezeti és működési szabályzataikat.

Jelenlegi státusz

Annak ellenére, hogy a rendelet átültetése nem befolyásolta túlzott mértékben az online piacterek üzleti működését, a megnövekedett kapacitásigény révén mégis nagy hatással volt a tényleges működésre. A legnagyobb humán erőforrást a jogellenes tartalmakkal kapcsolatos folyamatok kezelése és a 2024. február 17-ig regisztrált kereskedők adatainak megjelenítése igényelte.

A kereskedők azonosíthatósága minden vizsgált piactéren kellően egyértelmű. Az eladó nevének feltüntetése jól látható, így a felhasználók számára egyértelműsíthető, hogy a piacterek csak közvetítő szerepet töltenek be.

A kereskedők nyomonkövethetőségé is minden platformon biztosított. Az üzemeltetők a szükséges adatokat, például az adószámot és az ehhez kapcsolódó státuszt már a regisztráció során begyűjtik. A nem magyar kereskedőktől többször előfordul, hogy extra dokumentációt kell kérni. A regisztrált partnerek adatait időszakosan felülvizsgálják, és ha szükséges frissítéseket végeznek.

A jogellenes tartalom bejelentésére már eddig is voltak lehetőségek, de a DSA előírásainak megfelelően a kapcsolódó folyamatok egyszerűsödtek, illetve új határidők kerültek bevezetésre. A bejelentéseket gyakran rosszhiszeműen teszik, aminek kezelését a kutatásban szereplő vállalkozások különböző módon oldják meg. A Pepita.hu és a Jófogás is alkalmazza például a jogellenes tartalom eltávolítását, azzal, hogy visszajelzést is adnak a bejelentőknek.

A kutatás részletesen kitér a kiskorúak védelmére is. A rendelet nem hozott alapvető változásokat a védelmet illetően, ugyanis a hazai online piacterek jelenleg is kizárják a kiskorúak vásárlási jogát. Az új jogszabály inkább a fogyasztók védelmét segíti elő, és bár nem várható jelentős piaci hatás, a piacterek üzemeltetői mégis a jogtiszta működés és az átláthatóság növekedését várják.

A piaci szereplők bár általánosan elégedettek az új szabályozással, reménykednek további jogalkotói iránymutatások publikálásában a DSA hatékony és teljeskörű alkalmazásának elősegítése érdekében.

Forrás:

A DSA alkalmazása a hazai piactereknél – Kutatási jelentés

Jelen összefoglaló részben mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.